Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Könyvismertetés

122 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. Szalay M.: Árvédelmi töltések vizsgálata ben kiküszöbölni. Ha ezen hibák fenn is állnak, a módszert alkalmasnak véljük arra, hogy általa hazai védgátrendszerünk gyors és jó áttekintést nyújtó ellenőrzését elvégezhessük, a gyenge szakaszokat megállapítsuk és az ötéves tervben elméleti megokolás híján többé-kevésbbé önkényesen megállapított 30 millió m

3-t kitévő töltéserősítési munkát a valóban indokolt mértékre leszorítsuk. Ezen a helyen kell a legmelegebb hálával megemlékeznem Tápay Lászlóról, aki a nagy tapasztalatú gyakorlati árvédekező mérnök szemszögéből ítélte meg munkámat és számos jó tanácsával segített abban, hogy a módszer hibáit kiküszöbölhessem, alkalmazási területét kibővíthessem. Nagyon köszönöm dr. Mosonyi Emil professzor támogatását és kritikáját, aki mint ösztöndíjas konzulensem volt segítségemre, hogy az elmélet vonalán a helyes utat követhessem. Köszönöm Lászlóffy Woldemár kartársnak az igen fontos alapvető adatokat és Lampl Hugó kartársnak számos megszívlelendő tanácsát. Köszönöm végül Silcó Attilának, hogy idevágó tanulmányával elvetette ennek a kérdésnek a magvát, amelynek termését most érdemtelenül én aratom le. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] F. Schaffernak : Über die Standsicherheit durchlássiger, geschütteter Damme. Allgemeine Bauzeitung. Wien, 1917., 4. [2] L. Casagrancle : Náherungsverfahren zur Ermittlung der Sickerung durch geschütteten Dámmen auf undurchlássiger Sohle. Die Bautechnik. Berlin, 1934., 15. sz. [3] Széchy Károly : Alapozás. Budapest, 1952. [4] E. A. Zamarin : Dvizsenyije gruntovih vod pod gidrotechnyicseszkimi szooruzsenami. Moszkva, 1931. [5] I. M. Szimakov : Filtracionnüj raszcsot zemljanüh plotini na nyepronicaemom osznovanij. Gidrotehnyicsoszkoje Sztrojtyelsztvo. 1951., 10. szám. [6] A. A. Ugincsusz : Raszcsot filtracij cserez zemljanyije plotini, 1940. [7] -I. I. Agroszkiti : Hidraulika. Budapest, 1952. [8] I. Schmied : Die Wasserbewegung im Dammkörper. Wien, 1928. [9] Sikó A. : Az árvédelmi gátak keresztmetszeti méreteiről. Vízügyi Közlemények, 1949., 3—4. szám. [10] Lászlóffy W. : A dunai és tiszai árhullámok időtartama és gyakorisága. Hidrológiai Közlöny, 1949., 5—8. sz. Magyarország csapadékviszonyai 1901—1940. Irta : Hajósy Ferenc. Magyarország éghajlata, 6. szám. Az Országos Meteorológiai Intézet hivatalos kiadványa. Budapest, 1952. —- 157 oldal, 13 táblázattal, 65 térképpel ós 14 többszínnyomású térképmelléklettel. Hidrológiai vizsgálatoknál és vízgazdálkodási tervezéseknél minduntalan csapadékadatokra kell támaszkodnunk és így Hajósy Ferenc új könyve az adatok valóságos kincsesbányája minden érdekelt szakember számára. Schenzl Guidó csapadéktérképének megjelenése óta (1885), amely félszáznál is kevesebb állomás adataira támaszkodott, számos munka foglalkozott hazánk csapadékviszonyaival. A lögutolsó részletes adatfeldolgozást 18 év előtt ugyancsak Hajósy tette közzé : ,,A csapadék havi középértékei Magyarországon" címen a Vízügyi Közlemények 1934/2. számában. A most megjelent munkát akkor tudjuk igazán értékelni, ha említett előfutár jával hasonlítjuk össze. Az akkori 519 állomással szemben most már 775 állomás adatait dolgozta fel a szerző, ami éppen 50%-kal sűrűbb hálózatot jelent ós így csapadékviszonyaink számos részletébe nyújt pontos betekintést. De az állomások számának növekedésénél sokkal j elentősebb az adatfeldolgozás részltetességébenmutatkozó fejlődés. Az 1934. évi közlemény csupán a csapadék havi és évi törzsértékeinek közlésére szorítkozott, míg ma ezenkívül részletes adatokat kapunk az állomások földrajzi fekvéséről, továbbá az egyes évszakok, a kalászosok szempontjából fontos március—júniusi időszak ós az április—szeptemberi tenyészidő csapadékmennyiségéről is. A későbbi adatfeldolgozások szempontjából felbecsülhetetlen értéket jelent az észlelési anyag részletes kritikája és az a külön táblázat, amely az alkalmazott javításokról tájékoztat. Ismeretes, hogy számos árvízszámítási képlet — így a Kenessey-féle is — a 24 órai csapadékmaximumra támaszkodik. Ennek havi és évi értékeiről is találunk kimutatást a könyvben. Teljesen új, óriási adatfeldolgozás eredménye a 0,1 ; 1 ; 5 ; 10 ; 20 és 50 mm-t meghaladó csapadékú napok havonkénti és évi száma, amit táblázatokon kíviil térképeken is megkapunk, továbbá a havas, zivataros és jógesős napok számának kimutatása. Az ilyen adat- és térképgyűjtemény önmagáért beszél. A hozzáfűzött szövegrészt általában nem szoktuk figyelemre méltatni. De Hajósy bevezető fejtegetéseit ós leírásait érdemes elolvasni; minden sorukból fölényes anyagismeret ós lelkiismeretes adatkritika árad, összehasonlításai pedig szinte megelevenítik a holt számhalmazt. Bizonyosan sokaknak lesz hasznára az ország egyes tájainak csapadékviszonyairól adott leírás is. Régi igazság, hogy evéssel jön meg az étvágy. A Meteorológiai Intézet éghajlati kiadványsorozatának pompás új kötetének láttára két sürgős kívánság is felmerül bennünk. Az egyik : a kissé megkésett 1901—40. évi adatfeldolgozást kövesse mielőbb az 1901—50 évi félszázad anyagát felölelő hasonlóan részletes kiadvány ! A másik a hidrológusok külön kívánsága : terjedjen ki az adatfeldolgozás határainkon túl, folyóink teljes vízgyűjtőterületére és állapíttassák meg az egyes vízgyűjtőterületekre hulló csapadék területi átlagainak havi, évszakos, féléves ós évi törzsértéke ! Ezeknek a kívánságoknak a teljesítéséhez egészen elsőrendű hidrológiai érdekek fűződnek. Az érdekelt intézeteknek meg kell tehát találniok a módját, hogy Hajósy előttünk fekvő munkája a fenti értelemben mihamar kiegészüljön. Lászlóffy Woldemár HIBAIGAZÍTÁS Közlönyünk előző számában (Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1—2. szám) sajnálatos sajtóhiba maradt. Leel-Össy Sándor a ,,Karszt és barlangkutatás a Szalonnai-karszton" c. cikkében a szárhegyi zsomboly feltárásával foglalkozik részletesen. A cikk első ábrája feltünteti a feltárt zsomboly metszetét. Az ábra felírásába azonban értelemzavaró sajtóhiba került. A felírásban ugyanis szárhegyi zsomboly helyett svábhegyi zsomboly szerepel. Tehát az ábra helyes felírása a következő : 1. ábra. A szárhegyi-zsomboly vázlatos szelvénye.