Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

1-2. szám - Donászy Ernő: Az erdészeti limnológia alapjai

Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1—2. sz. Donászy E.: Az erdészeti limnológia alapjai H nek. Limnológiai szempontból, főkép termelésbiológiai szempontból a Ca- és Mg-sók jelenléte fontos. Más a mészkő- és dolomit-vidékek erdőinek vize, mint a gránit, vagy bazalt és egyéb vulkáni és magmatjkus kőzeteké. Limnológiai szempontból érdekes összehasonlításra ad alkalmat ezeknek a lefolyó vizeknek erdei és az erdőtlen területen lefolyó szakasza közötti különbség. A karsztos vidékek erdői e szempontból különösen érdekesek, mert a karszt mészkőképződményei sajátos befolyást gyakorlolnak a víz útjára. A bukó-patakok, barlangok, dolinák vizei, másrészt a fennsíkok víztelensége jellemzők a karsztvidéki erdőkbe. Köztudomású, hogy a karsztosodásban milyen nagy szerepe van az erdők pusztulásának, az erdőirtásoknak. A víz tehát befolyást gyakorol a geológiai tényezőkre és a geológiai tényezők befolyást gyakorolnak az erdei vizekre is. Visegrád hegység forrásain végzett kutatásaink példát mutatnak arra, hogy pl. a források kémiai összetétele hogyan változik a völgy magasabban fekvő részeitől kiindulva a völgytorkolat felé. 1951 augusztus 22-én merített vízminták analíziséből kitűnik, hogy az Apátkúti völgyben a Süllyedék forrásoktól kiindulva a Magda-forrásig a kémiai alkatrészek és a pH fokozatosan növekszik. A Lepence völgy beji lévő csemetekert közelében a szarvasetetőnél található forrás, ,,Kútforrás", még magasabb koncentrációt mutat. Az alábbi táblázat jól tünteti fel a kémiai viszonyok változását: Süllyedék felső forrás Süllyedék alsó forrás Apátkút Magdaforrás „Kútforrás" PH 6,58 6,81 6,81 6,91 6,91 Lúgosság 1,97 1,72 3,16 5,09 7,09 Karbonátkeménység 5,52 4,82 8,85 14,25 19,85 Összes keménység 4,57 4, 0 7,62 12,57 15, 8 Ca"-ion mg/lit 17,55 17,55 36,43 62,35 69,15 Mg"-ion .. 9,18 6,70 10,96 16,70 26,62 HCO'

3-ion „ 120,19 104,94 253,8 310,54 s432,00 Cl'-ion ,, . . . .' 3,38 3,38 4,96 5,74 7,59 Az erdészeti limnológiának fontos feladata, hogy foglalkozzék az erdő vízháztartásának kérdéseivel is. Milyen nagy az erdei fák, aljnövényzet, rétek, kaszálók, erdő állatvilágának vízszükséglete? Kutatja, honnan van az erdő vízszállítása : mennyi jut a lehulló csapadékra, mit nyújtanak a források, patakok stb. A dombvidéki, hegyvidéki erdők egyúttal vízgyűjtő területek is. Az erdős terület védi legjobban a maga vízkészleteit és vízkészletéből párolgás, lefolyás útján erdőtlen területek számára is jelentős mennyiség jut ; fontos szerepe van az erdőnek ebből a szempontból is. Az erdők vízháztartásának kérdései átvezetnek bennünket az erdei vizek és a meteorológiai tényezők közötti kapcsolat vizsgálatához. Az erdő vízellátásában elsősorban a légköri csapadéknak van a legnagyobb jelentősége. A terület csapadékviszonyai az erdő életére is jellemzőek. Az erdő vízzel borított területeinek vízszint ingadozása, vízbősége, kiszáradása a légköri csapadéktól függnek. A vízterületek párolgása és a talajvízszintre gyakorolt befolyása a vízterület közvetlen környékére és távolabbra is kihat. Azonnal tapasztalhatjuk ezt, ha erdőn keresztülfolyó víz, holtág, patak stb. közelébe érünk. A csapadékviszonyoktól függő vízszint ingadozás viszont az erdő életének évi és hosszabb időszaki periódusaiban az erdő életére jellemző változásokat okoz. (Erdei növényzetben közvetlenül és az erdő állatvilágában közvetve.) Az erdős terület csapadékviszonyainak ismerete, a vízszintingadozások megfigyelése különösen olyan periódusokban jelentősek, amikor igen magas vagy igen alacsony vízállás következik be, mert csak ezeknek az adatoknak ismeretében lehet okszerűen az erdő víz-védelmét és az erdei vízgazdálkodást megszervezni. Szárazabb időszakokra így megelőző vízvédelmi intézkedések hozhatók pl. a patakok felduzzasztásával. Az erdő tehát befolyást gyakorol a csapadékviszonyokra és viszont a csapadékviszonyok befolyást gyakorolnak az erdőré, az erdei vizekre. Ismét egy kölcsönhatás kérdése előtt áll a limnológus. Menjünk most már közelebb az erdőhöz és nézzük az erdő növényvilágát és az erdei vizek kapcsolatát. A limnológus figyelemmel kíséri a víznek és a vízparti növényzetnek egymásra hatását. Az erdei vizeknek is hatásuk van az erdei növényszövetkezetek kialakulására. Más a növényszövetkezet pl. a Nyugati Mecsek északi dolinás, karsztos hegyoldalain, mint a déli oldal mély völgyében, az Éger-völgy ben, vagy a Keleti-Mecsek Réka-völgyében, vagy a Melegmányi völgy páfrányos, zsúrlós tisztásain, vagy a Sió-Sárvíz csatornának a nagy Duna-menti erdőkön keresztülhaladó szakaszának vízpartjain. Az erdei növényszövetkezetekben pedig az aljnövényzet szoros kapcsolatban van ez erdő fáinak életével (pl. az aljnövényzet rovarvilága a fa-kártevő rovarokat pusztítja). Az erdei vizek jelenléte tehát befolyást gyakorol az erdőre. Még nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre arról az összefüggésről, amely az erdei növényi detritus és az erdei vizek kémizmusa között fennáll. Valószínűnek tartom, hogy az erdei vizek kémizmusa éppen az erdei humusz- és növényidetritusz hatás révén tipikusan jellemző a különböző erdőkre. Faodvak vizeinek vizsgálatából tudjuk, hogy a pH alacsony, a víz igen savanyú. Az erdei vizek szintingadozása és a növényszövetkezet. közötti összefüggésről már éppen az újabb irodalomból számos adatunk van. A növény-