Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Cziráky József: Adatok három budapesti artézi kút termálvizének hozam- és hőmérsékletméréséhez, valamint felhasználásához

102 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. Cziráky J.: Budapesti termálvizek hidrológiai adatai bad. Az egészségügyi miniszternek az engedély kiadása előtt a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Bizottságát meg kell hallgatnia. Az engedély iránti kérelmet az egészségügyi miniszternél kell benyújtani. Ha olyan munkálat közben, melynek nem volt célja ásvány- vagy gyógyvíz feltárása, forrásvíz tör fel, ezt a körülményt 24 óra alatt a Magyar Állami Földtani Intézet vízügyi osztályának továbbá az Országos Balneológiai Kutató Intézetnek, valamint az illetékes vízügyi hatóságnak be kell jelenteni. Az ismertetett jogszabályokból láthatjuk, hogy termálvizű artézi kutat létesíteni bárhol csak az egészségügyi miniszter engedélye alapján szabad. Ásvány- és gyógyvizeink mint természeti értékek védelemben részesülnek és a megállapított védőterületen belül bizonyos ásásokat, fúrásokat csak az Országos Természetvédelmi Tanács engedélye, illetőleg az elsőfokú vízügyi hatóságnak a védőterületre vonatkozó határozatában foglaltak szerint végezhető Két különböző szempontot, érdeket kell a termálvizekkel kapcsolatban egyeztetni Az egyik az, hogy termálvizű forrásainkat, kútjainkat mind mennyiségileg, mind minőségileg meg kell védeni. A másik pedig, hogy fürdőink, kórházaink stb. melegvízzel való ellátása mélyfúrású kutak vizéből nagymennyiségű szénmegtakarítást jelent népgazdaságunk számára, ezért újabb artézi kutak létesítése szükséges. Úgy vélem, hogy az ismertetett jogszabályok megtartásával a két szempontot össze lehet egyeztetni. IRODALOM 1. Papp Ferenc: Használjuk ki és védjük gyógyforrásainkat. Földt. Ért. 1937., II. évf. 1. sz. 2. Papp Ferenc: Budapest meleg gyógyforrásai. Budapest, 1942. 3. Pávai Vajna Ferenc: Termeljük ki a magyar föld kincseit. Földt. Ért. 1937., II. évf. 1. sz. 4. Pávai Vajna Ferenc: Uj energiaforrás. Bány. és Koh. Lapok, 1928. 5. Pávai Vajna Ferenc: Hőenergiabányászat ós lehetőségei. Magy. Mérn. és Ép. Egyl. Közlönye, 1932. 6. Pávai Vajna Ferenc: Miért kell fúrni, hogy jobb és olcsóbb termális forrásokkal gazdagítsuk Budapest melegvíz kincsét? Földt. Ért. IV. évf., 4. sz. 7. Papp Ferenc: Válasz Pávai Vajna Ferenc : „Miértj kell fúrni, hogy jobb és olcsóbb termális forrásokkal gazdagítsuk Budapest melegvíz kincsét ?" c. cikkére. Földt. Ért. IV. évf., 4. sz. 8. Varga I. György: Budapest távfűtése hőforrásokkal. Hidr. Közi. XX. k., 1940., p. 90. 9. Szabó József: Geológia. Budapest, 1883. 10. Szabó József: Előadások a geológia köréből. Budapest,1893. 11. Böckh Hugó: Geológia. Budapest, 1903. 12. Papp Károly: Schaffer X. F. Általános geológia c. munkájának függeléke. Budapest, 1919. 13. Schafarzik Ferenc: Budapest-Székesfőváros ásványvízforrásainak geológiai jellemzése és grafikus fel.tüntetése. Hidr. Közi. IV—VI. 1924—26., p. 14. 14. Schmidt E. Róbert: Átnézetes földtani szelvények Csonkamagyarország nevezetesebb mélyfúrásain át. Bány. és Koh. Lapok 85. k., 1937. p. 385. 15. Papp Ferenc: Budapest gyógyvizei. Hidr. Közi. XX k , 1940., p. 68. 16. Vendl Aladár: A budapesti melegforrások. Budapest, 1944. 17. Vendl Aladár: Geológia. I. k. Budapest, 1951. 18. Weszelszky Gyula: A geotermikus gradiensről Hidr. Közi. II. k„ 1922., p. 5. 19. Schmidt E. Róbert: Budapest dunabalparti altalajának geometrikus gradiense. Bány. és Koh. Lapok 1938., p. 221. * 20. Horusitzky Henrik: Lehetne-e az új városházát hévvízzel fűteni? Hidr. Közi. XX. k., 1940. p. 245. 21. Molnár János: A városligeti artézi kút vizének vegyelemzése. Budapest, 1878. 22. Than Károly: A városligeti artézi kút hévforrásának vegyi elemzése. Budapest, 1880. 23. Sarló Károly: Ujabb adatok a margitszigeti hőforrások kémiai összetételéhez. Hidr. Közi., XXIX. k. 1949. p. 90. 24. Kárpáti Jenő: A Széchenyi fürdő Szent István forrásának és a Rudas fürdő néhány gyógyforrásának vegyi elemzése. Hidr. Közi. XIV. k., 1934., p. 79. 25. Sarló K.—Papp F.—Frank M.: Magyarország ásványvizei. Budapest, 1949. 26. Boleman István: Fürdőtan. Budapest, 1887. 27. Frank M.—Kunszt J.—Rausch Z.: Magyarország fürdőinek stb. ismertetése. Budapest, 1936. 28. Frank M.—Papp F.—Aujeszky L.: Magyarország gyógyfürdői. Budapest, 1949. 29. Frank Miklós: A margitszigeti Magda gyógyforrás. Budapest, 1937. 30. Frank Miklós: Az ásványvizek katalytikus hatása Hidr. Kőzi. XXX. k. 1950., p. 416. 31. Liber Endre: Budapest fürdőváros kialakulása. Budapest, 1936., I. k. 32. Darvas Lajos: Az egészséges fürdőfejlesztés alapelvei. Hidr. Kőzi. XXVII. k., 1947., p. 80. 33. Zsigmondy Vilmos: A városligeti artézi kút Budapesten. Budapest, 1878. 34. Aujeszky A.—Kuihy D.: A budapest-városligeti artézi kút. Term. Tud. Közi. 30. k., 1898., p. 556. 35. Halaváts Gyula: A magyarországi artézi kutak története. Budapest, 1896. 36. Schafarzik Ferenc: A mélyfúrás fejlődése ós jövendő feladatai hazánkban. Term. Tud. Közi., 1920., p. 16. 37. Szontagh Tamás: Magyarország artézi kútjairól. Hidr. Közi. I. k., 1921., p. 14. 36. Németh Endre: Vízépítéstan. II. f. II. r. Budapest, 1949., p. 226. 39. Bieske Erich: Rohrbrunnen. München und Berlin, 1938., p. 16. 40. Földvári Aladár: A tervezett újabb városligeti artézi kút előkészítő fúrásai. Földt. Közi. LXII. k., 1933., p. 65. 41. Majzon L.—Teleki G.: A városligeti II. sz. mélyfúrás. Hidr. Közi. XX. k., 1940., p. 33. 42. Vendl Aladár: A városligeti új artézi kút. Term. Tud. Közi., 1938., p. 273. 43. Vendl Aladár: Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete. Hidr Közi XXIV. k., 1944., p. 1. 44. Horváth Lajos: Adatok a budapesti gyógyforrások összefüggésének kérdéséhez. Hidr. Közi. 32. évf., 1952. p. 294. 45. Schmidt E. Róbert: Megjegyzések az artézi kutak élettartamának kérdéséhez. Hidr. Közi. XV. k., 1935., p. 213.