Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Jegyzőkönyv a Magyar Hidrológiai Társaság 1950. szeptember hó 29., 30. és október hó 1-én tartott Balatoni Kongresszusáról

Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. 73 almádi stb.) 3. Fúrott kutakból kitermelt víz (Balatonielle, Kes.ztfi.ely, Hévíz stb.) 4. Ásott aknás parii kutakból kitermelt, természetesen szűrt Balaton-víz (Tihany). Házi vízvezetékek létesítése fúrott, illetve ásott aknás kutak felhasználásával. Kislétszámú fürdők vízellátása elsősorban a somogyi parton, aránylag kismélységű fúrott kutakkal. A iveszprémi parton fúrott kutak létesítésé bizonytalan, az ásott aknás kutak vize pedig többnyire ivásra nem alkalmas. Dr, Páter János: a balatonmenti vasúti kutak hidrokémiai vizsgálatának tanulságai. Javaslat a balatonmenti jó ivóvízelláiás megoldására a balatonmenti vasúti kutak vízének hidrokémiai vizsgálata allaipján, tekintettel az egészségügyi elbíráláskor számbajövő alkatrészek előfordulására. A hidrokémiai adatok és a hidrogeológiai viszonyok vizsgálatai alapján is megállapítható összefüggések. Következtetések az 1938-ban, 1941-ben és 1949-ben 200 balalonmenti vasúti kút vízének vizsgálati eredményeiből. Dr. Boros István: A magyar természetvédelem irányelvei és feladatai. Miután az ember mint hatalmas geológiai erő lépett fel és gazdasági tevékenységgel megváltoztatja a természeti adottságokat, természetvédelemről beszélni ma aktuálisabb, mint bármikor volt. — Mintaszerűen látjuk ennek megvalósítását a Szovjetunióban, ahol mint sarkalatos természetvédelmi tétel érvényes, hogy a természetvédelem a szocialista társadalomnak életbevágóan fontos és szükséges funkciója, egyet jelent a társadalomnak védelmével. — A magyar tenrnészehl'delemnek is csak ez lehet legfőbb irányelve. Feladatunk, hogy a magyar természetvédelmet megszervezzük, elsősorban természetesen kormányzati vonalon és vele egyidejűleg társadalmi mozgalommá szélesítsük. A részfeladatok megoldása csak ebben az esetben járhat sikerrel. Dr. Varga Lajos: A haldokló Kisbalaton. A Kisbalaton állatvilágának felkutatása az ötéves biológiai tervben. — Egykor a Balaton öbölszerű medencéje volt .és széles területen állolt összeköttetésben vele. Ma már teljesen önálló, a Balatontól hidrográfiailag és biológiailag elkülönült teriilet, erősen pusztuló mocsárvilág. Az elkülönülés okai. — Milyen mérvű az összezsugorodás? — Elvéfizendő feladatok. Dr. Maucha Rezső: Üjabb szempontok a vízkémiai vizsgálatok terép. A víz összetételét biotikus és abiotikus tényezők befolyásolják és gyorsan változtatják. Ezért szükséges a vízmintának helyszíni gyors analízise. — A klasszikus kémiai analízis módszerei a hiányzó berendezések miatt nem alkalmasak. — G. Verescsagin szovjet kutató feltételei, amelyeket a helyszíni vizsgáló módszereknek ki kell elégíteni. Dr. Entz Béla: A Balaton kémiai vizsgálata gyakorlati biológiai szempontok figyélcm be vételével. Az irodalomból ismert eddigi Balaton-víz vizsgálatok szinte kizárólag egyes kiragadott vízminták elemzései voltak. A most folyó vizsgálatok célja kettős: 1. Az esetleges évszakos ingadozások megfigyelése. 2. Különböző — a növényi ,és állati, élet szempontjából jelentős — élőhelyek (pl. pataktorkolat, parii öv, nádas, hináros, nyíltvíz, felszín, fenék stb.) sajátos viszonyainak megismerése, majd ezek kiértékelése a gyakorlati halászat szempontjából. Dr. Woynárovich Elek

: \ Balaton halgazdálkodását fejlesztő tudományos kutatások az ötéves tervben. A szocializmust építő népi demokráciánk megköiveleli azt, hogy a tudomány a tervgazdálkodás segítségére siessen. — A tudományos kutatás alapvető célkitűzései: A Balaton természetes haltáplálék-készűetének a felderítése, egyes balatoni halfajok életviszonyainak tüzetes vizsgálata, a halállomány minőséginek megjavítása, a hasznos balak nagytömegű szaporítása. — A Balatonon végzett tudományos kutatás tehát nem öncélú, hanem az alapjaiban és részleteiben feltárt kérdések tisztázásával a tervszerű halgazdálkodásnak mulat irányt és nyújt hathatós támogatást. Dr. Schulhof Ödön: A magyar gyógyfürdők problémái az ötéves tervben. A gyógyfürdők egészségügyi jelentősége és szerepe a népbetegségek leküzdésében. — Máj, epe, gyomor-bél, szív tís vérkeringés. — Rlheumás és egyéb mozgásszervi betegségek. — Gyógyfürdőink fejlesztésének célkitűzései. — Gyógyfürdőink .fejlődésének akadályai és az»k elhárítása. — A gyógyfürdőügy rendezése a Szovjetunióban és annak tanulságai a mi viszonyainkra. Dr, Dobrossy Béla: Hévíz és környéke vízügyi problémái. Történelmi adatok. Geológiai ismertetés. A tó leírása. A tó talajvíz problémái. A fölös /víz elfolyásának akadályoztatása. Áramlási viszonyok. A hőmérséklet változásai. A dobogói új fúrás. A hévízi iszap. A; tó kerületének beszűkítése és partjának fixálása. A hévízi völgy kai.alizációja. A védőterület kiterjesztése. Dr. Frank Miklós: Magyarország ásványvizei. 'Ásványvizeink tervszerű kutatása és felhasználása a népi demokrácia támogatásával. A szervezetre gyakorolt kémiai és fizikai hatásmódjuk. Az ásványvizeknek a szervezetre gyakorolt befolyása, mechanikus, hő- és vegyi hatás. — Gyógyvizeket alkalmazva hathatósan mozdítjuk elő a dolgozók egészségének helyreállítását. Dr. Papp Ferenc: Karsztvíz eredetű gyógyforrások hazánkban. X karsztvíz gyógyforrás szabatos meghatározása, csoportosításuk. Jellemző tulajdonságaik (feltörésük módja, a feltörés szintje, a hőfok és állandósága, a vízhozam). A karsztvíz gyógyforrások feltárása, foglalásuk. A karsztvíz gyógyforrások kedvező tulajdonságainak védelme, fokozásai, a kedvezőtlen tulajdonságok háttérbeszorítása. Néhány újabb adat hazai karsztvíz gyógyforrásainkra vonatkozólag (Hévíz, Pét, Esztergom, Római-fürdő, Eger Miskolc-Tapolca). A karsztvíz táplálta gyógyforrásaink aránya a többi gyógyforrásokhoz viszonyítva. Csajághíj Gábor: A gyógyiszapok kémiai' és fizikai tulajdonságairól. A rheuma mint népbetegség.- A gyógyiszapok szerepe a if.ieuma elleni küzdelemben. Az 5 éves terv közegészségügyi vonatkozásai. Történeti visszapillantás a gyógyiszapok felhasználására és vizsgálatára. Az újabb vizsgálati irány kifejlődése. Nemzetközi együttműködés a kutatásban. A Nemzetközi Orvoshidrológiai Társaság szerepe a kutatás általános irányvonalának kitűzésében. A „Peloid-jeli ntés". — A gyógyiszapok fogalma, keletkezése és osztályozása. A gyógyiszapok vízoldható alkatrészei és ezek befolyása az emberbőrre. A bőrfehérje szelektív viselkedése az eldőlt anyagokai szemben. A gyógyiszapok organikus alkatrészei: kénvegyületek, bitumenek, ösztregén hatóanyagok, huminsavak. A vízben nem oldódó anyagok és ezek szerepe. — A gyógyiszapok fizika' tulajdonságai A fajsúly szerepe a göngyölésnél és iszapfürdőnél. Üledéktérfogat, vízkapacitás, duzzadásfok. A szemcsenagvság és jelentősége a hatásfázisfelületre. Szerreióképesség. Képlékenység, képlékenységi szám. — A gyógyiszapok termikus tulajdonságai (s ezek fontossága. Fajhő, hőkapacitás, hővezetőképesség, hőtartóképesség. összefoglalás. Dr. Berencsi György: Vízhasználati szokások a magyar Alföldön. Az Alföldön a vízhasználat szempontjából nagv általánosságban 3 csoportot lehet megkülönböztetni: 1. Foilyomenti települések. 2. Víztől távoli települések. 3. Artézi területek. — Az előadás ez utóbbiak jellegzetességeivel kíván foglalkozni, közelebbről a Tiszántúl, illetve Püspökladány viszonyaival. — Az előadás az alábbi főbb pontokra tagozódik: a) vízhordás, vízellátás, b) Ivás, mosakodás, fürdés. Biológiai észrevételek, c) Vízha.sználás egyéb szokásai. </) A falusi ember balneotherápiája. Dr. Vitális Sándor: A hidrogeológiai kulalás időszerű feladatai. Az eddig végzett hidrológiai kulatás. A hidrogeológiai kutatás szerepe az 5 éves terv vízgazdálkodásában. Első feladat az adatkutatás, második feladat az országos részletes hidrogeológiai felvétel. Magyarország hidrogeológiai térképének elkészítése. A Szovjetunió segítsége és példája. A hidrogeológiai kutatás megszervezése a Földtani Intézet keretében. Az 5 éves terv hidrogeológiai fellételei és kutatásai. Három legfontosabb ipairi vidékünk hidrogeológiai térképének elkészítése (bemutalással). A Duna—Tiszaközi hidrogeológiai és kútkataszter-felvétel bemutatása. Országos fúrási kataszter összeállílása, kiérfélMése és feldolgozása. *