Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Jegyzőkönyv a Magyar Hidrológiai Társaság 1950. szeptember hó 29., 30. és október hó 1-én tartott Balatoni Kongresszusáról

Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. sokból és hidrológusofcból a geofizikai tudományos vízkutatási módszerek kimunkálására. 19. A Hidrológiai Tánsaság Hidraulikai Szakosztálya különös súllyal foglalkozzék a nem permanens vízmozgások vizsgálatával az 5 éves terv vízépítési munkálatai érdekében. 20. Oktatási munkabizottság alakítandó abból a célból, hogy a Műegyetemen előadott vízépítési, illetőleg vízgazdálkodási tárgyakban foglalt műtárgyakról, a műtárgyakra vonatkozó ábragyüjtemények elkészítésében a tanszékek segítségére legyen. Ennek célja az 5 éves terv vízgazdálkodási terveiben szereplő műtárgyak tervezéséhez és építéséhez szükséges műegyetemi káderek kiképzésének elősegítése. 21. Orszáigos Népgyógyfürdők kerettervének elkészítése és tervtípusok kidolgozása. 22. A Magyar Hidrológiai Társaság szükségességét látja annak, hogy a falusi vízhasználatok tekintetében komoly felvilágosító munka induljon meg. Etekkitetlben a szükséges kiadványokat a Társaság hajlandó elkészíteni és a kormányzat fiigyeimét felhívja a teendőkre. 23. A Magyar Hidrológiai Társaság készségesen felajánlja segítségét az Erdészeti Tudományos Egyesületnek és a Meteorológiai Intézetnek egyes közös tudományos ág felállítására, amely a mezővédő erdősávok és a kopárok erdősítésével kapcsolatos hidrológiai vizsgálatokat végezné. 24. A statisztikai matematikának minden hidrológiai ágazatban való fontossága és elterjedtsége világosan kitűnt a Kongresszuson és ezért a Hidrológiai Társaság vezetősége szükségesnek látja a matematikai statisztikának a hidrológia minden ágazatában való fokozottabb felhasználását, különös tekintettel a Szovjetunióban alkalmazott minőségi kiértékelésre. Evégből megkeresi a Matematikai Társulatot és tőlük szakkádereket fog igénybevenni. 25. Hidrogeológiai adatok rendszeres gyűjtése az egész ország területén egységes módszer és egységes nomenklatúra szerint. 26. A Hidrológiai Társaság felveszi a kapcsolatot az összes erintkező tudományos egyesületekkel és intézményekkel és segítségére lesz az Akadémiának a hidrológiai kutatási munkálatok egyeztetése tekintetében. 27. A hidrogeológiai adatok beszerzésének feljegyzésének szabványosítása. 28. Minthogy a szennyvíztisztítással és derítéssel kapcsolatos problémák nem záródtak le, a Hidrológiai Társaság őszi előadássorozatában ezt a kérdést újlból napirendé tűzi. III. A Magyar Hidrológiai Társaság balatoni kongresszusán hozott határozati javaslatok alapján a Tudományos Akadémia Hidrológiai Bizottságához felterjesztett javaslatok első része 1. Teljes élővíz-kataszter összeállítása. Javasoljuk, hogy a kormányzat rendelje el olyan évővíz-lkiataszter összeállítását, illetve a jelenleg vízrajzi szempontból készülő élővíz-katasz71 termek olyan kiegészítését, amely az alábbi adatokat tartalmazza: a) az élővizeknek (folyó, patak, ér, forrás, tó) vízrajzi adatai, különösképpen az előfordult, vagy váiiható legkisebb vízhozamok feltüntetésével; hordalékviszonyok; b) az élővíz kémiafi szempontból jellemző adatai; a víz kémiai összetételének a vízhozam szerint való változása; c) az élővíz jellemző limnológiai adatai; d) az élővíz származása, a vízadó rétegek, továbbá a meder és környezetének geológiai viszonyali ; e) a községi (lakótelepi), vagy ipari szennyvizek bevezetéséből származó szennyezések menynyiségének, minőségének, III. változásának kimutatása; f) a meglévő szennyezéseknek esetlég szükséges csökkentése, vagy elhárítása érdekében szükséges tennivalók felsorolása és a kapcsolatosan felmerülő költségek tájékoztató kimutatása; g) kidolgozandó a felszíni elővizekre vonatkozólag egy olyan csoportosítás, amely megadja, hogy milyen víznek, milyen célú felhasználásra kell alkalmasnak lennie, és evégett milyen minőségi feltételeket kell kielégíteni. Javaslatunk az, hogy az Akadémiai Bizottság észrevételeinek figyelembevételével, a Magyar Hidrológiai Társaság kebelében létesüljön egy munkabizottság, amely fent csak elvben megadott elgondolást részleteiben kidolgozza folyó év december ihó 31-ig és tegyen javaslatot az Akadémiának arravonatkozólag, hogy a fenti munkálatokat milyen szerv fogja össze, továbbá milyen hatóságok, intézmények, stb. közreműködése, illetve bevonása szükséges. 2. Geofizikai vízkutatás. A vízkutatás és vízfeltárás gazdaságosságának növelésére és a feltárásii. munka gyorsaságának fokozására szolgáló geofizikai módszerek megvizsgálása. Szükséges volna, hogy geofizikusokból és hidrológusoklból egy közös munkabizottság alakuljon, a geofizikai tudományos kutatási módszerek gyakorlati lehetőségeinek kidolgozására. A közös munkabizottságot a Geofizikai Intézet, a Földtani Intézet, a Magyar Hidrológiai Társaság tagjaiból és az e kérdéssel foglalkozó összes érdekeltekből kellene összeállítani. Amennyiben az Akadémia ezt helyesnek tartja, a közös munkabizottságot november hó 15-ig felállítjuk és a munkabizottságnak 1951. évi programmját f. év december 31-ig kidolgozzuk. 3. A Balaton vízgazdálkodása. A Balatonnak, mint üdülő- és gyógyhelynek a célszerű kihasználása csak akkor lehetséges, ha a Balaton vízgazdálkodásának számos, eddig nem eléggé vizsgált, sőt elhanyagolt kérdésével foglalkozunk. E tekintetben javasoljuk a következő programmpontok kidolgozását: