Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Jegyzőkönyv a Magyar Hidrológiai Társaság 1950. szeptember hó 29., 30. és október hó 1-én tartott Balatoni Kongresszusáról

Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. zésre állanak, azonban az adatok megszerzése nehéz, mert nem tudni, hogy milyen eredményt mutat fel a víz az üdülőknél és a gyógyult aknái. Az orvosi kar tegye lehetővé ezeknek az adatok­nak összegyűjtését. A hidrológia ismerete szüksé­ges, hogy a síkvűdéki víztározók problémáját job­ban megismerjük. A Sió kiválóan alkalmas arra, hogy kísérleteket végezzünk a permanens változó és a nem permanens változások tanulmányozá­sára. Dr. Páter János: Felhívja a figyelmet gya­korlati szempontból a Balaton erősen sugárzó klímájára. Mindenki le akar sülni a Balatonnál, azonban ha a napozást túlzásba visszük, akkor rnunkaerőregeneráció helyett munkaerődegene­ráció áll be. Javasolja a meteorológus és fürdő­orvos összeniüködését abból a célból, hogy felvi­lágosítást adjanak, mikor mennyit lehet napozni. Dr. Woynárovich Elek: A halászat szempont­jából a szél katasztrófát jelenthet. Bizonyos idő­szakok, pl. az áprilisi és májusi szelek a termé­szetes halutánpótlást néha szinte teljesen képesek elpusztítani. Ennek a nagyfontosságú kérdésnek a tanulmányozását a halbiológusok sem hagy­hatják el. Dr. Schulhof Ödön: Salamin Pál kartárs által javasolt vizsgálatok most lindultak meg az Országos Balneológiai Kutató Intézetben. Pro­gramúiba vélték, ihogy rendszeresen vizsgálják a dolgozókat üdültetés előtt és után, sőt három hónappal később is. Dr. Mosonyi Emil: Minden évben sok-sok emberre vár a lappangó halál a csónakázás, für­dés közben, viharos időbein. Mindenütt Szakszer­vezetek keretében kellene az üdülőket tájékoz­tatni a Balaton veszélyeiről, müelőtt megkezdenék a nyaralást és ugyanezt a szolgálatot a balatoni üdülőhelyeken is meg kellene szervezni. — A Balaton egységes vízgazdálkodását geológusok­nak, meteorológusoknak, vízimérnököknek és más szakembereknek egységesen kell megoldani. Bauer Jenő: A Balaton vizének könnyű lehű­lése alaptétele a balatoni szezon problémáinak. Felvetődik az a gondolat, hogyan lehetne a sze­zont meghosszabbítani. Megemlíti Bidló Gábor­nak erre vonatkozó ötletét, aki az üdülőhelyeken fúrt melegvízkutakat javasolja ebből a szem­pontból. Dr. Berencsi György: Az üdülés célja, hogy a dolgozó munkaképességét regenerálja. Célszerű, ha ez minél rövidebb idő alatt történik meg. Azonban minden szervezel különböző és így különbözőképpen reagál a klímaingerekre. Elnök felkéri Dr. Papp Szilárd kartársat „A balatoni üdülők (ivóvízellátása és fejlesztése" c. előadásáinak meg ta rtására. Hozzászóltak: Dippold Anna: A Balaton környékén, sajnos, több esetben lehet azt látni, hogy a szennyvíz­emésztőgödörből átszivárgás van az ivóvízbe. Felül kell vizsgálni a nagyobb üdülők szennyvíz­kérdését és ivóvízellátását. 63 Dr. Páter János: Rámutat a jól megszervezett munkaköziösség és az irányító csúcsszerv fontos­ságára. Ebben az esetben a Balatoni Intéző Bi­zottság lenne alkalmas az irányító, összefogó sze­repre. Együttműködve a Magyar Hidrológiai Társasággal, azon kellene lennie, hogy amit a munkaerőregenerálódással kapcsolatban várunk a Balatontól, az meg is valósuljon. Dr. Raksányi Árpád: A balatoni körúl szük­ségességét az OKI vetette fel, mert megállapítá­sokat csak a helyszínen lehet eszközölni. Anya­gilag azonban nehezen oldható meg az Utazás kérdése, ezért felveti a javaslatot, ihogy a már meglévő kútkatasztereket minden intézmény is­mertesse a többi illetékes hivatalokkal is. A szennyvízelvezetésnél sok esetben előfordulhat az ivóvíz megfertőzése, nagy hibákat találtaik a ma­gánderítőknél A laboratóriumi vizsgálatokat az OKI el fogja végezni. Gerlxardt József: (Rámutat az ivóvízellátással kapcsolatos szennyvízderítés fontosságára. A Balaton környékén legtöbb helyen nincs is szennyvízcsatornahálózat, vagy a szennyvízkeze­lési eljárás sok kívánnivalót hagv maga után. — Az üdültetés eredményessége miatt osztályozni kellene orvosi szempontok szerint a dolgozókat, megvizsgálni, melyik az a klímatípus, amelyik legjobban hat valakire. Tanay Jenő: A Balaton környékén nincs meg­oldva az üdítő gyógyvíz kérdése, pedig a Balaton környéki vizek nagyon kellemetlen ízűek. Ezt a kérdést a Gyógyvíztermelő N. V. vette kézbe és kéri a Társaságot, hogy a Gyógyvíztermelő N. V.-t ebben a munkájában támogassa. Dr. Frank Miklós.- Nagyon fontosnak tartja a Balatonra vonatkozó vizsgálatok megvalósítá­sai. A Balatoni Intéző Bizottság azonban átszer­vezések miatt most nem működik. Az átszerve­zendő fürdőtörvénynek meg kell találnia a meg­oldást arra vonatkozólag, ihogy ezt a problémát ki vegye kézbe. Dr. Horusitzky Ferenc: Két szempontra hívja fel a figyelmet: 1. a balatoni kutató munkakö­zösséget kellene feleleveníteni a problémák kuta­tására. 2. A Balftól Budapestig futó szénsavas forrásokat kellene kii aknázni a balatoni ivóvízel­látással kapcsolatban. Dr. Maucha Rezső: A Mérnök és Építészegy­letben egy ivóvízellátási ankéton már 15 évvel ezelőtt felvetették azt a gondolatot, hogy az ivó­vízzel együtt a szennyvízkérdést is meg kell oldani. Dr. Berencsi György: Felhívja a figyelmet arra, hogy a karsztvíz hosszú ideig tartó használata golyvát okoz, tehát biológiai szempontból Higve­lem m el kell lenni erre. Németh Endre: Ezen a Kongresszuson felme­rült problémák mind fájó sebek és éppen abiból a célból jöttünk össze, hogy határozati javaslat for­májában minden problémát ébrentartsunk. Elnök felkéri dr. Páter János tagtársat „A Balaton-menti vasúti kutak hidrokémiali vizsgá­latának tanulságai" c. előadásának megtartására.

Next

/
Thumbnails
Contents