Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Egyesületi hírek

58 Jaczó I.: A parazitológia limnológiai vonatkozása Természetesen a többi víziszervezetnek, növénynek, állatnak egyaránt meg van a maga számos élősködője, ugyancsak nagy változatosságban. Az élősködők fejlődése, elterjedése, szaporodása változatos módon mehet végbe, mely téren az ismereteink még igen sok pótlásra szorulnak. Vannak, melyek gazdacsere nélkül fejlődnek, de legtöbbjük fejlődése csak akkor biztosított, ha megfelelő egyszerűbb, vagy bonyolultabb gazdacsere teszi azt lehetővé. A gazdacsere nélküli fejlődésre egyszerű és közönséges például szolgálhat a halak ú. n. „darakórját" (Maucha és Papp Anna elnevezése) okozó Ichlhyophtirius multifiliis fejlődése. A kifejlett élősködő egyed kiválik a hal bőréből, a víz fenekére süllyed, ott számos rajzóra osztódik, ezek tömegesen újból fertőzik a halat, melyen megnövekedve újabb szaporodásra érettekké és alkalmasakká válnak. Egyszerű, de már gazdacserével történő fejlődése van az Amphilina foliacea nevű és kifejlett alakban a keosegében élősködő laposféregnek, valamiint az előzőleg már ugyancsak említett Acanthocephalus lucii nevű buzogányfejű féregnek is. A halakban ivarérettekké vált egyedek petéi a vízbe jutnak. Ezek csak akkor fejlődnek tovább, ha valamely alsóbbrendű rák (az Amphilina esetében pl. Corophium Qurvispinum slb„ az Ac. lucii esetében Asellus aquaticus) megeszli. A rák gyomornedvének hatására a petébe zárt embrió kiszabadul, áttöri a bélfalat és a testüregben foglal helyet, ahol növekszik,, de a fejlődése megáll, ha a rákot nem fogyasztja el valamilyen hal, amely azzal táplálkozik. Az elfogyasztott rákocskával együtt felvett élősködő lárva ezúttal már a halban fejlődik tovább és annak vagy valamely szervében, vagv bélcsatoniájában, ill. testüregében foglal helyet, ahol megnövekedve ós átalakulva imágóvá és ivaréretté válik. Ez termeli a petéket, melyekkel a körfolyamat elölről kezdődik.. Utolsó példának még az annyira közönséges halélősködő cestoda fejlődését mutatom be: a Liguláét. Ez kifejlődve halevő vízimadarak belében él. A vízbe került pete (embrió) rákba kerül (Cvclops bicuspidatus). Ennek testében lárvává válik, mely halba ikerülve annak testüregébe jut. Itt igen rohamosan és nagymértékben megnő és a halat megevő vízimadár belében éri el végül is az ivarérettséget. Ez utóbbi két eset a passzív úton — táplálékkal felvett, vagyis az élősködők egyéni törekvése nélküli fertőzésre szolgáltat példát, az elsőnél az élősködők maguk igyekeztek aktív módon a gazdát megkeresni és azon, vagy abban a számukra legmegfelelőbb helyen elhelyezkedni. Van olyan eset is, amikor ugyancsak passzív úton jut az élősködő a halba, de nem táplálékkal, hanem valamely külső élősködő terjeszti és viszi be a gazdája testébe. Erre például szolgálhat a halpiiócától terjesztett és a pontyféléknél az álomkórhoz hasonló megbetegedést okozó ostoros véglény, a Trypanoplasma nevű vérparazita. Úgy gondolom, hogy ez a néhány gazdacserepélda is felhívja a figyelmünket arra, hogy az élősködőket egészen jogosultan, mint egy az életközösség életét befolyásoló, az életlehetőségeket korlátozó tényezőt lehet és kell tekintenünk, valahányszor a kutatásaink során a biocönotikai vizsgálataink kiértékelését végezzük, vagy a vízi élettérnek, mint holocönoidnak a képét kíséreljük megrajzolni. Ahogyan a limnológiai kutatás nem teljes az élősködők vizsgálata nélkül, ugyanúgy a parazitológia sem nélkülözheti a limnológusok segítségét. Nagyon sok esetben van úgy, hogy az élősködők nagymértékű elszaporodása ellen nem lehet azzal védekezni, hogy az imágókat irtjuk, hanem csak valamelyik fejlődésíi alak gazdaságos irtása lehetséges. Tehát ismernünk kell az élősködők fejlődését, gazdacseréjét, mért csak így tudunk megfelelő védekezési módot kidolgozni. EGYESÜLETI HÍREK A Magyar Hidrológiai Társaság március 12-én tartott 1952. évi rendes közgyűlését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének székházában. A közgyűlésen kiosztásra kerültek & Társaság tudományos kitüntetései. A dr. Soháfarzik Ferenc emlőkére alapított értmet dr. Papp Ferenc egyetemi docens, a Bogdáni'y Ödön emlékénaiet Salam in Pál egyetemi docens és Gsajághy Gábor fővegyész kapták. Vásárhelyi Pál emléklappal Dippold Annát. Juhász Józsefet, Tamás Gizellát, Leel-Űssy Sándort és Szesztay Károlyt tüntette ki a Társaság. A közgyűlésen a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a jó társadul mi munkáért több tagtársunkat könyvjutalomban részesítette. A kitüntetettek: dr. Mosonyi Emil. a Társaság elnöke, Kovács György a Társaság volt főtitkára, Bözsöny Dénes főtitkár, Békési Jániois volt titkár, Juhász József titkár, itj. dr. Szabó Zoltán szakosztályi titkár, Gerhardt József szakosztályi titkár, dr. Cziráky József szakosztályi titkár, valamint Papp István, Abos Brúnó és Iviosics Lajos munkabizottsági felelősök. * Limnológiai Szakosztályunk április, 18-án tartja 50. ünnepi előadó-ülését. Ebből az alkalomból szeretettel köszöntjük ia Limnológiai Szakosztályt és kívánunk nekik további sok sikert ötéves tudományos munkatervük további teljesítéséhez.