Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Finály Lajos: Hozzászólás dr. Szabó Zoltán előadásához

Hidrológiai Közlpny. 32. évf. 1952. 1 -2 sz. 55 továbbá biológiái és kémiai vonalon máris gyökeres kormányintézkedéseket látok célszerűnek. Ilyen bizottságok működéséről és eredményes munkájáról külföldi tapasztalatok számolnak be. Tudomásunk van róla, hogy ilyen bizottságok működnek már hosszú évek óta a Szovjetunióban, Svájcban, Angliában, Amerikában és Franciaországban is. * * Megjegyzés. Időközben Társaságunkban e bizottság megalakult és megkezdte munkáját korszerű keretek közöli. A bizottságban műszaki, biológiai, kémiai és bakteriológiai képzettségű szakdolgozók működnek. (Szerk.) Finály Lajos: Hozzászólás dr. Szibó Zoltán »A szennyvízkérdés ipari és mezőgazdasági megvilágításban^ c. előadásához Azt hiszem mindnyájunk köszönetét és gratulációját fejezhetjük ki Előadónak, hogy ezt a kérdéskomplexumot elénk hozta és ahogy ezt világos, logikus összefoglalásban előadta s ezzel alkalmat adott nagyon fontos és aktuális kérdéseik megvitatására. A magam részéről legyen szabad hozzászólásomban — bekapcsolódva az Előadó által felsorolt 3 élenjáró problémába — a szennyvíztisztítás kérdését más szempontból nézni ós taglalni, szem előtt tartva B. O. Botuk moszkvai profeszszor és Thomas Camp amerikai mérnök ádevágó fejtegetéseit. A természetes (nyilvános) vizek egyik legfontosabb feladata, hogy befogadják az emberi települések és ipartelepek szennyvizeit. A szennyvizek eme elvezetéséhez való jogot éppannyira meg kell védeni, mlint a természetes vizek minden más helyes használatához való jogot. A szennyvíztisztítás célja csak az lehet, hogy a természetes (nyilvános) vizek minőségét, tisztaságát. a vízhasználatok érdekében megóvja és azok igényeinek megfelelő mértéken tartsa. Ez a mérték, az egyes vizekre más és más lehet, sőt különböző lehet ugyanannak a víznek egyes részeire, szakaszaira is. Nem fontosság, hamem csupán tisztasági igény-fokozatok szerint a következő sorrendet lehet fellállítani: 1. ivóvízellátás, 2. haltenyésztés, 3. fürdés, csónakázás, üdülés, 4. ipari vízellátás, 5. mezőgazdasági (öntöző) vízellátás, 6. vízerő, 7. hajózás, 8. szennyvizek elvezetése. A szennyvízkérdés országos megoldásához osztályozni kellene természetes vizeinket a félsorolt tisztasági igényfokozatok szerint. Egy bizonyos víz, vízfolyás különböző szakaszai esetleg — mint már előbb is említettem — más-más osztályba is kerülhetnek. Ennek az osztályozásiunk az alapján kell azután minden egyes szennyvízbevezetés esetében a tisztítás mértékére (esetleg módjára) vonatkozólag dönteni. A dolog természetéből következik azonban, hogy egy ilyen osztályozás — s ezzel együtt a tisztítás mértékére vonatkozó döntés — nem lehet örökérvényű. A természetes vizek használatára nem csak a mostani, hanem a jövendő érdekelteknek fis joguk van, amivel kapcsolatban mindig felmerülhet a szükségessége annak, hogy a megtörtént besorolások a szennyvíztisztításra vonatkozó előírások, a már kiadott engedélyek feltételei módosíttassanak. Vízjogi törvényünk reformjánál erre is figyelemmel kell lenni. Itt röviden ki akarok térni a költségviselés kérdésére. Ma a szennyvizek tisztítására szolgáló berendezés megterveztetése, létesítése és üzembentartása a vízhasználó feladata s az ő költségére történik. Felmerülhet az a gondolat is, hogy a közérdekre való tcMn lettel mindezt az állam államköltségen végezze. A beruházás ne terhelje a vízhasználó üzleti tőkeszükségletét s az üzembentartás ne függjön a vízhasználó gondosságától. A beruházás és üzembentartás költségei úgy vettetnének ki évi, vagy havi díj formájában a vízhasználóra, mlint pl. ma a vízdíj, s ezt az iizemi költségszámlán tudná elszámolni. Előadónak azl a megállapítását, hogy a szennyvíztisztítás célja a vizek természetes (gondolom: eredeti) tisztaságának a megóvása, így — minden kommentár nélkül — veszedelmesnek tartom. Azt, nézetem szerint, kapcsolatba kell hozni az előbb említett osztályozással. De ilyen merev fogalmazásban e feltételt nincs ds módunkban kielégíteni. Hiszen az „ártalmatlanná" tett és „bevezetihetőnek" minősített tisztított szennyvíz számos olyan „ártalmatlan" anyagot visz a természetes vízbe, amelyek annak vegyi összetételét megváltoztatják s amelyeket gyakorlatilag nincs módunkban a szennyvíztisztítás során úgy befolyásolni, hogy a bevezetendő tisztított szennyvíz minősége azonos legyen a természetes víz eredeti minőségével. így pedig a természetes víz összetétele meg fog változni, ami kihatással lehet biológiai jellegére és' fizikai tulajdonságaira. Hogy csak egyet említsek, megváltozhatlik keménysége, aminek következménye lehet egyes vízhasználók fokozott vízlágyítási szükséglete, illetve ilyennek bevezetése, beruházási és üzemi költségeivel együtt. Túlzott tisztasági követelmények rendkívül megnövelhetik a szennyvíztisztítás költségeit, ami éppen annyiira káros volna a közre, mint a természetes vizek minőségnek meg nem engedhető mértékű lerontása.