Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Sarló Károly: A tótkomlósi Rózsafürdő artézikútjának kémiai és fiziko-kémiai vizsgálata

50 Sarló K.: A tótkomlósi Rózsiafürdő vizének vizsgálata Ha végig nézzük az elemzés adatait, láthatjuk, hogy a 488,7 mg/l Na-iónnal szemben az összes többi kationok mennyisége mindössze csak 27.8 mg-ot tesz ki. Ez a nagy különbség az aeq. %-okhan is erősen megmutatkozik. Az anionok oszlopában az 1372.9 mg/l HCO

;

iiónnal szemben a többi anión csak 18.9 m

g/i-rel szerepel, amely különbség az egyenérték %-okban ugyancsak nyomatékosan jelentkezik. Szóval a víz tiszta alkalikus jellege erősen kidomborodik. A J-fión mennyisége — literenként mindössze 30 gamma — csak nagyságrendileg látszik kevésnek, orvosi szempontból azonban ez sem elhanyagolható, mert a rendes napi jódszíikségletnek ez már számításba veendő részét jelenti. A Radon mennyisége elenyészően kevés és az aktív-kiéntartalom is csak nyomokban volt kimutatható. Mi teszi tehát ériékessé ezt a vizet? Kétségkívül az, hogy igen szerencsés, t. i. nem túlságogosan magas hőfokkal és magától jön a felszínre, emellett elég tekintélyes mennyiségben is. Fürdésre tehát ezek a körülmények teszik igen alkalmassá. Kunszt János dr. 1936-ban megjelent „Gyakorlati Balneológia" című könyvének az alkalikus vizekkel foglalkozó fejezetében azt írja, hogy meleg — és a hangsúly ezen az egy szócskán van - alkalikus vizünk nincs! Szólnom kell még a víz szabad szénisavjárói is, amelynek mennyisége igazán nem nagy, de mégis elég ahhoz, hogy pl. kádfürdőben és nyugodtan egy helyzetben maradva, testünk felületén a szénsavgáz apró buborékjai megjelenjenek. A víz nagyon lágy, mindössze 1.95 német keménységi fokú. A lakosság ezt csakhamar észre vette és bizony szorgalmasan viszi haza mosási célokra a két csapból is kiömlő meleg vizet. Szóval, most már meleg alkalikus vizünk is van, ámde nemcsak ez az egy, hanem — szerencséjére a sok, gyógyulást kereső beteg embertársunknak — elég szép számmal és változatos kémiai összetétellel bíró ú. n. kevert alkalikus hévizekkel is dicsekedhetünk. Lássunk egynéhány példát ezek közül is: Békés, artézi kút (Bodnár 1942) Szolnok, új artézi kút (Jendrassik 1929) mg/l. Na , Ca Mg mg//. 399,5 5,6 3,4 Than-f. aeq.% 94,6 1,5 1,5 Cl HCO SO 53,8 Hozam: 500 pl. 3 • • '4 sz. CO, 70,7 941,5 6,5 S : 0 Karcag, I. mélyfúrás. (Sarló 1948j Na . Ca Mg NH, C° : 54,3 I 792,5 95,1 16,0 2,2 5,2 1,2 9,5 1,5 | Hozam : 2500 Cl 493,8 Br .... 3,5 J 1,0 HC0

3 .. 1356,0 pl. H

2S 0,5 sz. CO, Na . . Ca . Mg . NH, Karcag, II. mélyfúrás (Sarló 1948) 740,0 94,7 | Cl 498,1 15,8 2,3 ! Br .... 2,6 4,8 1,2 | J 1,3 11,0 1,8 | HC0

3 .. 1213,0 C° : 54,8 Hozam : 570 pl. H

2S nyom sz. CO 41.4 0,2 0,2 58.5 2 0 Na . Ca Mg C° : 40,4 432,8 89,4 19,2 4,6 9,2 3,6 Hozam: 121 Cl .... J HCO., . pl. sz. CO 64,5 0,3 1140,7 2 0 Na . Ca Mg Na . Ca Mg Csokonyavisonta (Bodnár 1944) 1100,6 97,0 i Cl 241,8 7,2 0,2 j 0,5 2,0 0,3 HCO., „. 391,9 G' : 75 Hozam : 380 pl. sz. Co

2 0 Nagyatád (Sarló 1948J ... 317,1 92,9 Cl 6,9 10,8 3,6 HCO3 .. 893,6 3,9 2,2 j S 0,6 45,3 Hozam : 130 pl. sz. CO, 32,7 8,6 0,01 88,6 13,8 0,01 79,5 1,3 98,7 C° Bükhszik- r.Salvusx gyógyvíz (Sarló 1948) Kationok : K ...... Na Ca Mg Fe m/gí. 93,20 7797,00 86,95 40,40 0,25 2797,40 16.86 2,24 16002,00 46,65 287,05 27170,00 szab. CO, 585,80 Titrálható kén 0,40 H,SiO., 35,70 Anionok: Cl Br J HCO3 ... so

4 BO, Than-féle aeq. % 0,68 97,12 1,24 0,95 22,60 0,06 75,13 0,28 1,92 Összes oldott alkotórész 27791,90 Hőfok: 39,1

D C. pH: 7,2. Mélység 517 111. A külföldi inelg említésre méltók ilkalikus vizek közül megTlian-f\ aeq.% 10,8 84,0 0,7 38,5 0,1 0,02 61,4 tng/I.NaHCO, mg/l.NaCI mg. NaJ/1. Ems Németország 2177,5 1079,2 Lipik Jugoszlávia 1939,0 . 14,1 Mont-Dore Franciaország 596,7 Neuenahr Németország . 1050,0 Vichy Franciaország . . . 5029,0 Bizonyára vannak olyanok, akiki azt is szeretnék tudni, hogy az ilyen alkalikus vizeknek milyen gyógyászati értékük van és miféle betegségeket lehet az ilyen vizek igénybevételével gyógyítani, esetleg megelőzni. Láttuk már, hogy ezeknek a vizeknek a főhatóanyaga a NaHCO

s, amelynek egyik sajátságát muöinoldó képessége alkotja. A gyomorsav túltengésével együttjáró gyomor- és bélhurut nyálkás váladéka igen sok mucint tartalmaz. Ezt a hurutos váladékot tudja az alkalikus víz feloldani és ezért is használják igen szép eredménynyel az ilyen betegségek gyógyításánál. , A NaIICO

:

rnak — amit népszerűen szódabikarbónának hívnak — savtompító szerepe közismert. Az alkalikus vizek a gyomorsavat szintén