Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
11-12. szám - Kovács György: Irányelvek mozgómedrű kisminták számításához
458 Kovács (ív.: Mozgómedrű kisminták számítása / M' = (18/.) b' . Az így nyert M' és S' értékpárokat felrakjuk azután arra a' grafikonra, melyen a szóbajöhető modell kordalékokra jellemző S—S a a log M egyeneseket ábrázoltuk (4. ábra) és amelyik hordalékfajta egyenese jól fedi a nyert pontokat, azt építjük be a kimintánkba. ábra. \ inegfeRIS hordalék-összetétel kiválasztása A kísérletek gyakorlati végrehajtása Az elmondott t'lvi síkon mozgó fejtegetéseknek természetesen gyakorlati értelmük csak akkor van, ha az általuk előírt követelmények a labolatóriumi technika ismert módszereivel könnyen végrehajthatók. Vizsgáljuk tehát befejezésül, hogy milyen technológiai kívánalmakat támaszt ez az elmélet a kísérlet építőivel és végrehajtóival szemben. Láttuk, hogy az elmélet szerint adott időléptékben a vízhozam, vízállás, vízszíntesés és bordal ékmennyiseg idősorunk kötve van. Ezek közül a mennyiségek közül a vízhozam értékének és változásának pontos mérése a laboratóriumi bukókkal jól megoldható feladat. Újszerű ezzel kapcsolatban csupán az, hogy a vízhozam változását az idő függvényébe előre meghatározott törvényszerűség szerint kívánjuk biztosítani. Ez sem jelent azonban különösebb n hézséget. ha a mérőbukót rajzoló műszerrel szénijük fel. Ilyenkor ugyanis a kisminta mérési szelvényében megkívánt vízhozam idősort az előtte levő mederszakasz, a csillapítótér, összekötő csővezeték és bukó tárolóképességének figyelembevételével a rajzoló műszer helyére transzformáljuk és az ottani vízhozamoknak megfelelő vízállások időbeni változását előre felrakjuk a rajzoló műszer szalagjára. A további feladat csupán az. hogy a víz adagolását szabályozó tolózárat úgy kezeljük, hogv a rajzolóműszer tűje az előrajzolt grafikonon mozogjon. A következő kél érték közül - a vízállás és vízszíniesés közül a vízhozam rögzítése után már csak az egyik változást kell az adott törvényszerűség szerint biztosítani, m. rt tudvalevő, hogy adott szelvényben ezekből a mennyiségekből kettő a harmadikat már egyértelműen meghatározza. Ilyen alapon tehát elégséges, ha azt vizsgáljuk, hogy adott vízhozainidősor esetén hogyan tudjuk a mérési szelvényben a mélységek változását :iz előírthoz hasonlóvá tenni. Minden érkező vízhozamhoz meghatározott felszíngörbe tartozik a szelvény minden kiválasztott magasságában. Ebből tehát a magassági értéket lépcsősen változtatva. a mérési szelvény meghatározott vízállásához mint paraméterhez összefüggést találhatunk a vízhozam és a kisminta végső szelvényében kialakuló vízállás között. A feladat tehát a/., hogy a modellt olyan bukógáttal zárjuk le, amelynek bukóéi magasságát változtatni lehet. Az előbb elmondott öszszefüggés alapján, figyi lembe véve továbbá a bukó víznyelésére vonatkozó törvényszerűséget, meghatározhatjuk a bukóéi - magasságának időbeni változását mutató idősort, amit ugyancsak rajzoló műszer szalagjára felrakva és a bukóélel írótűvel ellátva a bukóélel a megkívánt módon tudjuk süllyeszteni, vagy emelni. Újszerű feladatot jelent a szállított hordalékmennyiség időbeni változtatásának biztosítása. Eddig ugyanis mozgómedrű 'modelljeinknél nem biztosítottuk a felette lévő folyószakaszról érkező hordalékot helyettesítő hordalék adagolásával azl. hogy a vizsgált szakaszról ne csak hordalék elszállítás legyen, hanem érkezzék is felülről bordalék. Az érkező hordalék pótlására adagolandó mederanyag egyenetes elosztását egy. a létrás puttonyos kotrókhoz hasonló szerkezettel oldhatjuk meg. Egy közös tengelyre több végtelenített puttonyláncol erősítve és biztosítva azt, hogy a puttonyok az alsó állásban belemerüljenek a közös tarlányba elhelyezett hordalékanyagba, megoldhatjuk a hordalék egyenletes pótlását, sőt a forgás sebességét szabályozva az adagolt hordalékanyag mennyiségél időben változtatni tudjuk. Mivel a hordalékmennyiség a vízhozam egyértelmű függvénye, elérhetjük a vízhozam és hoidalékhozam közötti arány időbeni Változásának az előírtak szerint való alakítását. Ezt a feladatot úgy oldhatjuk meg, hogy a puttonyláncok közös tengelyét villanymotorral hajtjuk meg és ennek fordulatszámát a bukó előtti vízállástól függően automatikusan szabályozzuk. * Sajnos, az elmondott elméletet igazoló mérések még nem állnak rendelkezésünkre. Nagy hordalékos kísérletek, pl. folyószabályozási modellek, alig készülnek laboratóriumainkban. Valószínűnek tartom, hogy a kísérletek végrehajtásához rendelkezésre álló kis területek miatt lapasztalható bizonytalanság okozza azl, hogy a folyószabályozási munkák tervezését végző hivatalok olyan ritkán szerepelnek a laboratóriumok megrendelői között. (Folytatás a 459. oldalon.) )
