Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - Barta István: Győr város vízműfejlesztésének több elvei

Hidrológiai Közlöny .'32. évi. 1952. 11 -12. sz. 42H ronynak a maximális fogyasztás ideje alalt térfogataik arányában ktil a vizet a hálózatba visszaadni az együttműködés biztosítása miatt. Minthogy az építendő nagyobb víztoronyhoz közel esik a legnagyobb vízfogyasztású terület, az ebből az előzőek alapján kiszámított ellátandó teriilet határa is lényegesen közelebb van, mint a régi víztorony által ellátandó területhatár. A főlápcsövek mentén ez a határ az A) pont (lásd az 1. ábrát), ahol is azonos nyomásnak kell uralkodni. A meglévő víztorony és az A) ponl között azonban a lényegesen nagyobb távoltság miatt nagyobb a súrlódási veszteség, minek következtében az egyenlő nyomású A) pont a régi víztorony felé távolodik el, míg a kőt víztorony felől a főnyomócsőben olyan vízmenynyiségek áramlanak, hogy az általuk előidézett súrlódási veszteségek egyenlők nem lesznek. Ennek következménye, hogy a létesítendő víztoronvból kezdetben nagyobb vízmennyiség áramlik, mint amilyent a térfogaiarány előírna és így benne a víznívó is erősebben süllyed és ez tart mindaddig, míg az egyensúly be nem következik, azaz az ellátandó területeket elválasztó pont az A) -ba vissza nem kerül. Ettől kezdve azután a két víztoronyban közel egyformán süllyed a víznívó. A főnyomócső méreteinek megállapítása a gazdaságosság elve alapján történik. Egyrészt' a különböző átmérőjű csövek létesítési költségei, másrészt az ezeknek megfelelő szivattyúzási munka és fenntartási költségek állapíttatlak meg egy évre vonatkoztatva. Ezeket az értékeket a csőátmérő függvényében a diagrammban ordinátáknak felmérve és a megfelelő ordinátákat összegezve, ezek az összköltségek görbéjét adják. Ennok a görbének a minimuma szolgáltatja a gazdaságos csőátmérőt, ami 725 mm-re adódott. Egyrészt a népgazdasági érdekekre való tekintettel — hogy ne mindjárt az ennek megfelelő teljes csőmennyiség építessék be — másrészt üzembiztonsági okból, hogy a főcsövön való üzemzavar esetén két nyomócső álljon a rendelkezésre, a 725 mm átmérőt megosztottuk egy 500 mm és egy 600 mm átmérőjű cőre. Első lépcsőként az 500 mm átmérőjű nyomócső lefektetését javasoltuk, így ezzel a megoszlással kb. 450 000 kg csőanyag egyelőre más fontos, az ötéves terv folyamán szükséges helyre szabadul fel. Tekintettel arra, hogy az elvi elrendezés terveinek elkészítése idejében Győr város városrendezési terve még nem állolt rendelkezésemre, a két főtápcső nyomvonalát a gazdaságosság ?zemelőtt tartásával állapítottam meg. A városrendezési terv birtokában, a részletes tervezés folyamán ez a nyomvonal ese-tleg változást szenvedhet, de nem lényegesen és a hidraulikai számítások eredményeit a csőátmérő meghatározása szempontjából nem befolyásolja. Meg kell itt említenem, hogy az elvi elrendezési terv kere'ében az egész csőhálózat hidraulikai méretezését el kellett volna végezni, de ez évben megfelelő hitelkeret hiányában erre mód nem volt. A szivattyúház részletes megtervezésénél szintén több megkötő körülmény nehezítette meg a munkát. A vas-, mangántalanító berendezés, gyüjtőkút és szívómedence építés alatt állott, ezeknek sem helyét sem szintmagasságait változtatni már nem állott módomban. A szivattyúház helyét kijelölő bizottság azt, a már megépült vas- és mangántalanító berendezéstől délre, tehát a város felé jelölte ki, a való helyzetnek legmegfelelőbb helyen. A szivattyúház a szolgálati medencétől a kívánatosnál messzebbre került, azonkívül annak fenékszintjéhez kelletti alkalmazkodni, de egyben a szállítandó szivattyúk szívóképességéhez is; ezek a körülmények tették szükségessé, hogy a szivattyúház padlószintjét 1 méterrel mélyebbre tegyem, mint a vastalanító padlószintjét. A szivattyúegységeik számban és teljesítményben úgy állapíttattak meg, a korlátozott tároló térfogat és a gazdaságosság figyelembevételével, hogy azok a mindenkori fogyasztáshoz simulhassanak. Tekintettel arra, hogy a tervezett hat szivatlyúegység a város fejlődéséhez alkalmazkodva különböző időpontokban válik szükségessé, a hat gépalap helyett összesen négy kerül megépítésre, úgy azonban, hogy a két legkisebb helyére a két legnagyobb is beépíthető legyen, amikor az előzőkre már nem lesz szükség." Ezáltal kb. 250 000 Ft-os m"g'a^arításl lebcte'lt elérni. Mivel a szivattyúk hajtására szolgáló motorok elektromos árammal való ellátása a kettős vezeték dacára sincs biztosítva magas árvíz esetén, s ennek következtében a műtárgyak elöntésével lehetne számolni, a gépházban Diesel-motorral meghajto't villamos generátort terveztem olyan teljesítménnyel, hogy a maximális terhelést — az összes segédgépeket és világítást is figyelembe véve — elbírja. A gépészeti tervek már készen vannak, az építési tervek pedig az őszre lesznek készen. A vízművek bővítését szolgáló munkálatok sorrendjét — figyelembevéve a már folyamatos munkákat is —, célszerűen a következőképen volna kívánatos beü'emezni. Első Epésként az építés alatt álló vas- és mangántalanító berendezést, az új gyűjtőkutat, valamint a VI. és VII. számú kutakat kell üzembehelyezni, evvel párhuzamosan a meglévő csőhálózatot a lerakódástól megtisztítani. Következő lépcső volna az új szivattyúház és az egyik főnyomócső, majd ezután a víztorony és az egvik főtápeső megépítése, a csőhálózatnak megfelelő átépítése, végül pedig a második főtápcső lefektetése. E rövid ismertetéssel úgy hiszem sikerült képet adnom arról, hogy Győr város vízművének korszerűsítése a tervezett fejlődést figyelembevéve milyen munkák elvégzését kívánja meg. A szocialista építés folyamán az ötéves terv keretében az ország sok helyén már részben megtörtént, részben folyamatban van a dolgozók egészséges vízzel való ellátása és így Győr dolgozói is biztos tudatban várhatják, hogy a közeljövőben higiénikus és kellő mennyiségű víz fog rendelkezésükre állni.