Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - Barta István: Győr város vízműfejlesztésének több elvei

Hidrológiai Közlöny .'32. évi. 1952. 11 -12. sz. 42H ehhez a véglökést, hogy ezidőben szabadult í'eí egy vastalanító és mangántalanító berendezés, amely azonnal rendelkezésre is állt. Evvel párhuzamosan egy új gyűjtők út és 2 db új kút munkálatai kezdődlek meg, amelyeket a vízmű kert jébe telepítettek. E munkálatok közben kapcsolódtam be a tervezésbe, amelynek során felmerült a régi gépház bővítésének a kérdése is. Már az első kiszállásom alkalmával felvetettem a gondolatot, nem volna-e célszerűbb egy új gépházat építeni, ami nézetem szerint feltétlenül olcsóbb, korszerűbb és gazdaságosabb is lenne, emellett egy bekötéssel simán, minden akadály nélkül biztosítaná az üzemátmenetet, míg a régi gépház bővítése esetén — hosszú hónapok alatt — rengeteg nehézség leküzdése árán lehetett volna csak az üzemátállást megtenni komoly vízellátási zavarok mellett. A számítások igazolták feltevésemet, s a megbízó az új gépház megtervezésére adott megbízást. E tervek elkészítés előtt azonban szükségessé vált Győr vízművének teljes bővítésével kapcsolatosan az egész mű elvi elrendezési terveit elkészíteni. Erre is megbízást kaptunk. A tervezési feladat az volt, hogy 50 éves távlatban a város napi maximális ivóvízfogyasztása 30 000 m

3 lesz. Ennek figyelembevételével a tervezési fő kérdések a következők voltak: a víztorony helyének, nagyságának és víznívóinak megállapítása, a főnyomócső méretének és nyomvonalának számítása és kijelölése, valamint a szivattyúegységek számának, teljesítményeinek és szintjeinek meghatározása. Itt meg kell jegyeznem, ha a bővítésre szolgáló egységes, organikus tervezés megelőzte volna a megindult bővítési munkálatokat, gazdaságosabb és esztétikailag is helyesebb megoldást lehetett volna találni. Pillanatnyilag tehát az a helyzet, hogy az új gyűjtőkút, a két termelő kút, a vastalanító, mangántalanító berendezés, valamint az összekötő csővezeték munkálatai befejezés előtt állnak és azok nemsokára bekapcsolhatók a vízmű üzemébe. Visszatérve már most az elrendezési terv ismertetésére. sorrendben az első probléma a víz I KZfínAJ ' III „„,„ ~ r

? rrni 150.58 mÁ~f'~ '"• j 147.40 mA

f m,„.

144.48 mA

f '•I tároló nagyságának, tároló térfogatának és a túlfolyó, valamint fenékszintjének megállapítása. Győr sík fekvését tekintetbevéve és figyelemmel arra a körülményre, hogy olyan magasság, amely víztároló medence létesítését tenné lehetővé. Győrtől csak nagy távolságra található, kizárólag a víz'tornyos megoldás mellett kellett dönteni. A víztorony helyének megválasztásánál a gyakorlatban három megoldás alakult ki. A vízfolyás irányát tekintve, a víztorony a fogyasztó terület elején, a súlyponti fogyasztás környékén, vagy a fogyasztóterület végén nyerhet elhelyezést. A jelenlegi 600 m

3-es víztorony a fogyasztási terület elején van elhelyezve, ami nem megfelelő megoldás. Ez csak ott alkalmazható gazdaságosan, ahol azt források táplálják és a víz gravitációs úton juthat el a fogyasztóhelyre. Szivattyúzás esetén az összes vizet fel kell emelni a víztoronyba, ami felesleges szivaltyúzási munkát von maga után és a főnyomócsőnek is — minthogy az összes vízmennyiség maximumban csak egyirányban áramlik a fogyasztóhoz — nagyobb átmérőjűnek kell lennie, tehát nem gazdaságos. A fogyasztási terület végén való elhelyezésnél Győr város esetében a Szabadhegyet vettem vizsgálat alá. Bár ez esetben az összes vizet nem kell a víztoronyba felnyomni, csak a fluktuáló víz mennyiséget, maximum idején a víz két oldalról áramlik a fogyasztó területhez, tehát a főcső átmérője kisebb lehet az előbbinél, mégis a Szabadhegynek a város súlyponti fogyasztási helytől való nagy távolsága és a súrlódási veszteség megnövekedése miatt ettől el kellett tekinteni. Szabadhegyen víztárolót csak abban az esetben lett volna célszerű elhelyezni, ha olyan magasságú ponttal bírna, hogy víztorony helyeit földbe sülvlyesztett víztároló medencét lehetett volna építeni. Ez esetben a tároló térfogatát a kívánatos napi átlagos fogyasztás 30%-ában lehetett volna megállapítani és a főtápcső nagyobb átmérőjének többletköltségét kiegyensúlyozta volna a víztorony és víztároló medence közötti létesítési költségkülönbözet. Harmadik változalképen a víztárolót a város súlyponti fogyasztásához közel célszerű elhelyezni. Ebben .az esetben kapjuk _______ i... 150.58 mar I.... 144,iS mAf 153.50 mA.f „ max 150.58 m A t 147,40 mAf ~ 1 mm 144.48 m A f | 142.48 mA f