Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
11-12. szám - Farkass Sándor: Adatok Győr város vízművének fejlődéséhez
Hidrológiai Közlöny 32. évi'. 1952. 11—12. sz. 433 az altalajt, s amint az — szerintem — várható volt, teljes mértékben igazolták az 1900-as hidegvíz feltárási és a későbbi melegvíz kutatási adatok helyességét. Amint azt az előzőkben már kifejtettem, ezeknek a geológiai adottságoknak az eredményeképen újból meg kellett állapítani azt a tényt, hogy a győri vízmű fejlesztése csakis a pleisztocén kavicsrétegekre alapozva valósítható meg és nincs más lehetőség, mint a révfalui vízműteII. SZ Eles homok V. sz Szürke agyag Kék agyag Humusz Sargo homok l/egyes nova4. ábra lep további kiépítése útján a szükséges vízmennyiséget előteremteni. Miután ezt a tényt, az előbb említett próbafúrások most már megtámadhatatlanná tették, — amint hogy véleményem szerint ugyanezt az eredményt a régebbi feltárási adatokból újabb próbafúrások nélkül is le lehetett volna szűrni, — még 5 db feltáró fúrást mélyítettek a révfalui területen, annak a megvizsgálására, vájjon az a hatalmas kavicsmező a meglevő kutak távolabbi környékén is megtalálható-e- Ezek a próbafúrások az 1., 2., 3., 4. és a 10. számozásúak és az eddigi feltételezéseket mindenben alátámasztották. Az 1. sz. fúrásban, amelynek mélysége 34 m, 35 cm öntésföld fedőréteg alatt lefelé nagyobbodó szemnagyságú, és mintegy 32 m vastagságú homok, homokos kavics és görgeteges kavicsrétegeket tártak fel. A 2. sz. fúrásban, amelynek talpmélysége 48 m volt, a fedőréteg 80 cm. és a rétegek legnagyobb része durvaszemű homok és kavics, mintegy 45 m vastagsággal. A 3. sz.-nál a helyzet kb. ugyanaz s a kék agyagot 50 cm fedőréteg mellett 47,60 m-ben érték el!. A 4. sz. fúrásban az alsó agyréteg 33,90 m-ben, míg a 10. számúban 32 m-ben jelentkezett. Ennek a hatalmas kavicsrétegnek azonban két nagy hibája van. Az egyik a megbízható fedőréteg hiánya, ami elengedhetetlenné teszi a megfelelő nagyságú védőterület kijelölését és az ilyen védőterületeikre vonatkozó 'előírások legszigorúbb betartását. A másik pedig az, hogy kedvező hőfok és megfelelő.— 13—14 német — keménységi fafc mellett a víz vasas és mangános, amely két szennyeződésnek az eltávolítása a víztisztítási technológia mai fejlettsége mellett ugyan nem jelent különösebb nehézséget, azonban mind a beruházásban, mind pedig az üzemeltetésnél, mint többletköltség jelentkezik. Ezeknek a hibáknak ellenére az elmondottak értelmében a jelenleg 50—60 000 lakosú, de a közeljövőben 100 000 és a megfelelő távlatiban 150 000 lakosra fejlesztendő Győr város részére a szükséges vízmennyiséget az összes illetékes tényezők véleménye szerint egyedül a révfalui telepen lehet biztosítani, amit igyekeztem az eddigi feltárások kiértékelésével bebizonyítani. A Mélyépítési Tervező Vállalatra és -ezen belül a vezetésem alatt álló „Lakótelepek vízellátási osztályára" hárult és hárul mosl már az a megtisztelő feladat', hogy a vízmű bővítését, ill. rekonstrukcióját megtervezze. Ennek az ötéves terv hatalmas alkotásai mellett is számottevő nagy föladatnak igyekszünk is legjobb tudásunk szerint lelkiismeretesen eleget tenni, amint arról Barta István szaktársam az ezt követő cikkében, mint ezzel a feladattal meghízott irányító tervező beszámol. Remélem a két tanulmánnyal sikerült megvilágítanunk azt a rendkívül sok gondot, fáradságot és munkát, amely amaz egyszerű tény mögött áll, hogy a lakásokban levő csap megnyitásával jó, bőséges és egészséges víz áll majd Győr város minden lakosa rendelkezésére és akkor úgy vélem, elértük célunkat és a jól végzett munka tudatában fordulhatunk az újabb és újabb problémák megoldása felé, népünk életszínvonalának emelése és a népegészségügy szolgálata érdekében. 3