Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - Farkass Sándor: Adatok Győr város vízművének fejlődéséhez

Hidrológiai Közlöny 32. évi'. 1952. 11—12. sz. 433 az altalajt, s amint az — szerintem — vár­ható volt, teljes mértékben igazolták az 1900-as hidegvíz feltárási és a későbbi melegvíz kutatási adatok helyességét. Amint azt az előzőkben már kifejtettem, ezek­nek a geológiai adottságoknak az eredménye­képen újból meg kellett állapítani azt a tényt, hogy a győri vízmű fejlesztése csakis a pleiszto­cén kavicsrétegekre alapozva valósítható meg és nincs más lehetőség, mint a révfalui vízműte­II. SZ Eles homok V. sz Szürke agyag Kék agyag Humusz Sargo homok l/egyes nova­4. ábra lep további kiépítése útján a szükséges víz­mennyiséget előteremteni. Miután ezt a tényt, az előbb említett próba­fúrások most már megtámadhatatlanná tették, — amint hogy véleményem szerint ugyanezt az eredményt a régebbi feltárási adatokból újabb próbafúrások nélkül is le lehetett volna szűrni, — még 5 db feltáró fúrást mélyítettek a révfalui területen, annak a megvizsgálására, vájjon az a hatalmas kavicsmező a meglevő kutak távolabbi környékén is megtalálható-e- Ezek a próbafúrá­sok az 1., 2., 3., 4. és a 10. számozásúak és az eddigi feltételezéseket mindenben alátámasztot­ták. Az 1. sz. fúrásban, amelynek mélysége 34 m, 35 cm öntésföld fedőréteg alatt lefelé nagyob­bodó szemnagyságú, és mintegy 32 m vastag­ságú homok, homokos kavics és görgeteges ka­vicsrétegeket tártak fel. A 2. sz. fúrásban, amelynek talpmélysége 48 m volt, a fedőréteg 80 cm. és a rétegek legna­gyobb része durvaszemű homok és kavics, mintegy 45 m vastagsággal. A 3. sz.-nál a helyzet kb. ugyanaz s a kék agya­got 50 cm fedőréteg mellett 47,60 m-ben érték el!. A 4. sz. fúrásban az alsó agyréteg 33,90 m-ben, míg a 10. számúban 32 m-ben jelent­kezett. Ennek a hatalmas kavicsrétegnek azonban két nagy hibája van. Az egyik a megbízható fedőréteg hiánya, ami elengedhetetlenné teszi a megfelelő nagyságú védőterület kijelölését és az ilyen védőterületeikre vonatkozó 'előírások leg­szigorúbb betartását. A másik pedig az, hogy ked­vező hőfok és megfelelő.— 13—14 német — ke­ménységi fafc mellett a víz vasas és mangá­nos, amely két szennyeződésnek az eltávolítása a víztisztítási technológia mai fejlettsége mellett ugyan nem jelent különösebb nehézséget, azon­ban mind a beruházásban, mind pedig az üzemel­tetésnél, mint többletköltség jelentkezik. Ezeknek a hibáknak ellenére az elmondottak értelmében a jelenleg 50—60 000 lakosú, de a közeljövőben 100 000 és a megfelelő távlatiban 150 000 lakosra fejlesztendő Győr város részére a szükséges vízmennyiséget az összes illetékes tényezők véleménye szerint egyedül a révfalui telepen lehet biztosítani, amit igyekeztem az eddigi feltárások kiértékelésével bebizonyítani. A Mélyépítési Tervező Vállalatra és -ezen be­lül a vezetésem alatt álló „Lakótelepek vízellátási osztályára" hárult és hárul mosl már az a meg­tisztelő feladat', hogy a vízmű bővítését, ill. re­konstrukcióját megtervezze. Ennek az ötéves terv hatalmas alkotásai mellett is számottevő nagy föladatnak igyekszünk is legjobb tudásunk sze­rint lelkiismeretesen eleget tenni, amint arról Barta István szaktársam az ezt követő cikkében, mint ezzel a feladattal meghízott irányító ter­vező beszámol. Remélem a két tanulmánnyal sikerült meg­világítanunk azt a rendkívül sok gondot, fárad­ságot és munkát, amely amaz egyszerű tény mö­gött áll, hogy a lakásokban levő csap megnyitá­sával jó, bőséges és egészséges víz áll majd Győr város minden lakosa rendelkezésére és ak­kor úgy vélem, elértük célunkat és a jól végzett munka tudatában fordulhatunk az újabb és újabb problémák megoldása felé, népünk élet­színvonalának emelése és a népegészségügy szolgálata érdekében. 3

Next

/
Thumbnails
Contents