Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - Farkass Sándor: Adatok Győr város vízművének fejlődéséhez

430 FarkassS.: Győr Vízmüvének fej ődése Homok Talajvizes kavics Homok Humusz 1. ábra hossz-szelvényeken (3. sz. ábra), illetve a II. és V. számú fúrás rétegsorán (4. ábra). Ezek eredményeit a kővetkezők szerint ismertetem. Győr város altalaja általálían a minket érdeklő mélységekig a következő rétegekből tevődik össze: a) Legfiatalabb a holocén-korú üledékek rétege, az ú. n. öntésföldek, amelyekből a felszín Győr belső területén és környékén is áll. Északra és északnyugatra kiterjedésük általános, míg délre ós délkeletre a Kisalföld síkjából mintegy 10 m-el kiemelkedő terasz lábán túl sehol sem lépnek fel. Vastagságuk változó és 0,30—12,50 m-ig terjed. b) Ez alatt húzódik a vízmű szempontjából legfontosabb ó-holocén v. pleisztocén kavicsréteg. A mosoni Duna rakta le régi szélesebb medrében. Elterjedési határa kb. összeesik a felette lévő öntésföldekével és ennek is az ősi Rába—Duna jobbpartja a dléji-délkeleti határvonala. Legvékonyabb kb. a Budapest—Hegyeshalmi vonal mentén. Innét észak-északnyugat felé haladva hirtelen megvastagszik s pl. a IX. számú 50 m mély kutatófúrással nem sikerült a fenekét elérni, míg a magyaróvári mélyfúrásban kb. 200 m iliyen kavicsréteg vastagságot tártak lel. c) Győr talajának legidősebb képződményei pannónia korúak. Ezekből a pannon rétegekből épültek a pannonhalmi, ménfőcsanaki stb. donilxrk is, ahonnan e rétegek észak-északkelet felé dőlve Győr belváros alatt cca 7—8, a révfalui víz mii tájékán peedig már 30—3é m mélyen helyezkednek el. A kutató fúrásokban és feltárásokban az ismert legnagyobb mélységekig mint agyag-, márga- és homoktagok vannak jelen. Feltárt felső részükben, kb. 50- 150 111 mélységig az agyagos-márgás rétegek vannak túlsúlyban, míg alább a vastagabb homokostagok a gyakoriabbak. Ebbe a pannóniai rétegsorba vannak lemélyítve Győr összes artézi kútjai s ezeknek a vizei a maguk természetes állapotában talán alkalmasabbak ivóvízre, mint a révfalusi, azonban sem mennyiségük, sem pedig a hozamuk állandósága nem olyan megbízható, mint a pleisztocén kavicsrétegeké. Amellett ezek a kutak a nagyobb mélységek következtében lényegesen drágábbak, mint amazok s így a gazdaságosság szempontjai i« ez utóbbiakat helyezték és helyezik előtérbe. A helyszínrajzon bejelölt legfontosabb I., IV. és V. jelű geológiai szelvényekkel a fentebb elmondottakat akartam szemléltetni. Ezekből a szelvényekből világosan kivehető a pannon réteg összlet és a fölötte települt pleisztocén és óholocén kavicsréteg elhelyezkedése és annak az elhatározásnak az indokolása, amely a vízmű részére a legalkalmasabbnak látszó területet már az 1900-as évek elején is a mai révfalui vízmű helyén jelölte ki. Ez a kisalföldi kavicsmező. amely fölött csak 1—2 m vastag öntésföldréteg helyezkedik el, kimeríthetetlen víztároló, mert azt akárhol megfúrhatjuk és a kitermelhető vízmennyiség csak a kút megfelelő kiképzésétől és az előállított depressziótól függ. a kút-