Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
11-12. szám - Papp Ferenc: Észrevételek a magaspartok mozgása kérdésében
424 A. lvhafagi: Áteresztőképességi együttható helyszíni meghatározása Tulajok áteresztőképességi-együtthatóját a laboratóriumban, talajmintán végzet vizsgálattal párhuzamosan, helyszínen alkalmazott kísérlettel is meghatározza az ETH. Talajkutató Intézet. A helyszíni vizsgálatot :i.00—3.50 cm belső átmérőjű szivárgócsővel végzik, amelyből homogén talaj esetén -1,00 cm hosszban, inhomogén talajánál 90 cm-es szakas-zon áramlik ki a víz. A cső felső végére a talaj áteresztőképességének megfelelő átmérőjű beosztásos üvegcsövet helyeznek. A csövet feltöltik vízzel és a víz talajba szivárgásának sebességét stopper-órával mérik. A szivárgó-cső alkalmazásának igen nagy előnye, hogy a készülék egyszerű, olcsón előállítható, könnyen szállítható és jól kezelhető. Segítségével fúrások lemélyítése, vagy szemcseösszetétel vizsgálata nélkül is megállapítható a talaj áteresztőképosségi-együtthatója. Két új helyszíni eljárás a talaj áteresztőképesség együtthatójának meghatározására A. KHAFAGI VÍZKUTATÁS Az ETH. Talajkutató Intézet a talaj áteresztőképességének meghatározására a természetes állapotú talajmintán végzett laboratóriumi vizsgálattal párhuzamosan, az alábbiakban ismertetett kísérletet végzi a helyszínen. A talajba egy különlegesen kiképzett fejjel rendelkező csövet vernek le, különböző mélységekben a csövet vízzel megtöltik és megmérik a cső alján elszivárgó víz mennyiségét. Az eljárás részletesen a következő: I. Homogén talaj vizsgálata: Az 1. ábrán bemutatott szivárgó cső három részből áll: 1. a vizsgált mélységnek megfelelő számú, t ,0.0 m hosszú, '3,00 cm belső átmérőjű acélcsőből, 2. a cső alsó végén lévő kúpból (1. 2. ábra). 3. a cső felső végére gumidugóval illesztett beosztásos üvegcsőből. A mozgó kúp a cső könnyebb talajba verését teszi lehetővé, lezárja a csövet és ezzel megakadályozza, hogy leverés közben talaj jusson va csőbe. A beosztásos üvegcső átmérője a talaj áteresztőképessége szerint változik: Kavicsos homok és homok vizsgálatánál ... 4,71 cm Iszapos homok és homokos iszap vizsgálatánál 2.55—3,63 « Iszap és agyag vizsgálatánál 0,83 « A vizsgálat menete: 1. A szivárgó csövet talajba verjük a vizsgálandó mélységig. 2. Ezután megcsavarjuk a csövet, hogy a menetek az egyes csőrészek között jól zárjanak. 3. A csövet 4,00 cm-nyire felhúzzuk (2. ábra); ezáltal a kifolyási felület megnyílik, míg a bevert kúpcsúcs alul feszes marad. * Részlet dr. techn. A KHAFAGI: „Dic Durchiássigkeil des Bodens • in seiner natürlichen Lagerung" című .munkájából. Megjelent az ETH. Kultúrtechnikai laboratórium' közleményeként. Kiadta Prof. • E. RAMSER. A „Schweizerische Zeitschrift für Vermessungswesen und Kulturtechnik" különlenyomata. 4. A csövet feltöltjük vízzel. 5. Elhelyezzük a talajnemnek megfelelő átmérőjű beosztásos üvegcsövet és azt is feltöltjük. fi. Stopperórával mérjük az üvegcsőben való vízszintsüllyedés időtartamát. A vizsgálatnál figyelembe veendő szempontok: a) A feltöltés ne történjék túl gyorsan, hogy a cső és gumidugó között felgyűlt légbuborékok eltávozhassanak. b) A készüléket" állandóan árnyékban kell tartani, mert a hőmérséklet növekedése az üvegcsőben víztükör emelkedést okozhat, ami az eredményt meghamisítja. .1 számítás alapját képező elméleti levezetés: Az előbbiekben leírt szerkezettől eltérő, a 3. ' ábrán látható alul nyitott, r, sugarú cső, li„ mélységig ér a talajvízszint alá. A talaj homogén. A csövet feltöltjük vízzel és stopperórával mérjük azt az időt, amely alatt a csőben a vízszint h x szintig süllyed. Annak feltételezésével, liogy az egyenlő nyomású felületek a kilépési hely körül gömböket képeznek (mivel h n az r,hez képest igen nagy), érvényes a következő öszszefüggés: ..-JL 4 n rahol: v: a szivárgási sebesség. Q: az egységnyi idő alatt kifolyó víznyenynviség. iitr 2: az r sugarú aequipotenciális gömb felülete. , DARCY törvénye szerint: v = k • I A kilépési helyen az r=r, sugarú aequipotenciális gömbön a nyomás: Pi—y'h v Növekedő r esetén a p nyomás csökken, r = R határesettől kezdve r — 0 0-ig Po~Y"^o a nyomás, mivel a h túlnyomás hatása megszűnik.
