Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - Domján Jenő: Középdunai magaspartok csúszásai

» 1 6. ábra. Kg^ vízlefolyás hátrHn!»rwlása a magas löszpartban járni. Maguk a szükséges összegek is rendszerint olyan nagyok, hogy a stabilizáló művek l^eépítése, viszonyítva a stabilizáció gazdasági előnyeihez, nem rentábilisak. Éppen ezért a magaspartok állékonyságát kifejező biztonsági tényezőt, amely gyakorlatilag alig nagyobb az egységnél, csak kismértékben növelhe tjük, mert gazdasági szempontokból kiindulva csak az ilyen mértékű stabilizáció jöhet szóba. Ezek a stabilizációs intézkedések a felszíni vízrendezés, a csúszott terület lábának leterhelése, elmosás megakadályozása és a csúszásra hajlamos részeknél bevágások létesítésének mellőzése. Minthogy azonban a vasút és adottságainak felderítése útján a lehetséges legtávolabbra kimetsző csúszólap meghatározása. E csúszólap abban az esetben, ha a csúszás a fentebb ismertetett csúszástípusba tartozik, a partvonaltól számítva messze előrenyúlhat, így pl. Sztálinvárosnál kb. 250 m-re a partéi előtt is mozgásokat észleltek. Éppen ezért tartottam fontosnak, hogy erre a csúszástípusra a fentebb leírt példa során a figyelmet felhívjam. A másik módszer yz eddig ténylegesen bekövetkezett csúszásokra vonatkozó megfigyelések, történeti adatok összegyűjtéséből állna. A csúszások történetének kutatása természetesen 41tí Doniján .1. Középdunai mágaspartok csúszásai következtetni, hogy a keleti fala annak is leoni lott, mert a kőfalakkal épült állandó tábor ehhez képest mintegy 20 m-rel nyugatabbra került. Lényeges kérdés volna az, hogy a Duna medrét megszabó észak déli törésvonal hol fekszik, mert ennek ismeretéiben fogalmat alkothatnánk arról, hogy a geológiai idők óta milyen mértékben tolódott a Duna medre nyugat felé. Ez -az adat azonban mindezideig nem áll rendelkezésünkre. Tanulságok a balatoni raagaspartok stabilitására vonatkozóan A fentebb leírt dunai magaspartok csúszásaihoz hjasorJó természetű mozgásjelenségek megállítása technikai beavatkozások segítségé vei általában nem szokott kielégítő eredménnyel" út biztonsága szempontjából a gazdaságilag megindokolható stabilizálási műveletek nem adnak elegendő biztonságoi a csúszásokkal szemben. — mert hiszen néhány kedvezőtlen körülmény összejátszása esetén csúszás bekövetkezése mégis elképzelhető — azért a vasút- és útvonalnak a Balatonba építendő töltésre történő kihelyezése látszik az egyetlen biztos megoldásnak. A kihelyezésnek olyan mértékűnek kell lenni, hogy az előfordulható legnagyobb csúszás esetén se kerüljön a töltés a talajmozgások zónájába. A legfontosabb feladat tehát megállapítani azt a távolságot, ameddig az esetleges csúszásokból származó talajmozgások elhathatnak. E távolságok meghatározására két út kínálkozik. Egyik n tala.jprofil hidrológiai és talajmechanikai