Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Schulhof Ödön: A borsodi iparvidék és környéke ásvány-gyógyvizeinek orvosi felhasználása

380 Schulhof ö.: A borsodi iparvidék ásvány-gyógyvizei lene igazolni azt, hogy mennyire áll fenn ez a helyzet éppen Miskolc—Tapolca esetében. Alig néhány kilométerre innen fekszik Mezőkövesd. Igen értékes magas hőmérsékletű és hazai viszonyaink között kimagasló kéntartalmú forrása alig van még kihasználva. Az a szabadtéri betonmedence-fürdő, amelyik eddig létesült, igazán nem nevezhető megfelelőnek és kielégítőnek. Ez az a víz, amelyiknek kémiai analízise is megengedi, hogy gyógyhatására következtessünk. Összetétele és vízhozama országos jellegű rheüma ellenes gyógyintézet létesítésére predesztinálja. Megoldandó műszaki problémái a víz veszteségmentes hűtése és a csöveket minduntalan eltömő aragonit-kicsapódás kiiktatása. De megoldandó a meglehetősen sivár terület fásítása is, mégpedig sürgősen, hogy mire tervgazdálkodásunk a nagyobbszabású gyógyintézet létesítését lehetővé fogja tenni, már megfelelő környezd álljon rendelkezésre. Bükkszék alkalikus vizét palackozva hozzák forgalomba. A gyomor, bél, máj és epehóTyag, valamint a légzőszervek megbetégedéseinek nagy számánál fog segítséget nyújthatni, amint a folyamatban levő vizsgálatok kellőszámú adatot tudnak az orvosok rendelkezésére bocsájtani. Azt hiszem azonban, nem járok helytelen úton, ha szükségesnek tartom azt, hogy a bükkszéki forrás vizét ott a helyszínen is nagyobb mértékben használjuk fel és hogy a jövőben emésztőszervi betegeink részére megfelelő gyógyhelyet, fürdőhelyet létesítsünk. Sóshartyán vize jódtartalmánál fogva világviszonyolatban a negyedik helyet foglalja el. Jodaqua néven palackozva kerül forgalomba és nagy jelentősége különösen a golyva megelőzés szempontjából van. Az eddigi biztató eredmények folytatásaképen komoly kísérletek vannak folyamatban felhasználására vonatkozóan. Gyógyfürdő céljaira való felhasználását vízhozama nem teszi lehetővé. Párád vizeinek használata évtizedes múltra tekint vissza, mégis számos megoldatlan tudományos problémát jelenít ma is, A Gsevice forrás pontos indikációinak kidolgozása, a vasas arzénes Felsőakna összetételének állandósítása és élettani hatásainak tanulmányozása még távol állnak a végleges megoldástói. Eger thermalis vizét radioaktivitása és nitrogéngáz tartalma teszi a tanulmányozásra érdemessé. Mint érdekes problémát említem meg, hogv Ózdról körülbelül két év előtt merült fel újítási javaslatként a kohók kéntartalmú hűtővizének gyógyászati felhasználása. Ezzel a kérdéssel érdemes foglalkozni és ^alátámasztásul megemlítem, hogy Danisevszkij 1934-ben megjelent könyvében már fejezetet szentel a salakvíz rheuma ellenes fürdőként való felhasználásának. Rövidre szabott referátumomban részletkérdésekre nem terjeszkedhettem ki, de remélem, hogy ezt a hiányosságot a hozzászólások bőségesen pótolni fogják. Hozzászóltok Aujeszky László: Hazánknak éppen azon a vidékén, amelyet a földtani adottságok kiaknázása néhány év alatt egyik legfontosabb iparvidékünkké avatott, egyúttal nagyon becses balneológiai és éghajlati kincsek is fekszenek, amelyek a dolgozó tömegek egészségét és gyógyulását vannak hivatva szolgálni. A Biikkhegység vidéke hazánknak egyik különlegesen kedvező éghajlati tája, amelynek jellemző tulajdonságai: a napfényben való gazdagság, az ibolyántúli sugárzás viszonylagos bősége, és a szélsebességnek egy igen előnyös évszakos alakulása: a hideg hónapokban a szelek általában gyengék, a meleg hónapokban ellenben az üdítő hatású légmozgások sokkal élénkebbek. Ezekhez az általános éghajlati előnyökhöz járulnak még a gyógyhelyek lokális éghajlati vonásai, amelyek a magaslati fekvésből, a dús növényzetből, vagy a kedvező égtáji fekvésű völgyek adottságaiból fakadnak. Mindezeknek az éghajlati előnyöknek azonban van egy nagv, folyton hatalmasabbá váló ellenségük: a levegőnek a szennyeződése füsttel, lebegő folyadékcseppekkel, továbbá égési és egyéb eltávozó üzemi gázokkal. A levegőnek a beszennyeződése nemcsak kellemetlenség, nemcsak esztétikai hiba, hanem igen komoly éghajlati következményei is vannak. A szennyezett levegőben több a köd, kevesebb a napsütés, majdnem teljesen eltűnik az ibolyántúli sugárzás, és a hóviszonyok alakulása is súlyos változásokat szenved. Ahol nagyszabású ipari üzemek dolgoznak, ott a levegő múlhatatlanul szennyeződik és a belejutott szenyeződés az időjelenségek játékává lesz. Szeles és esős helyeken a levegőbe jutott szennyezések könnyen felhígulnak és a levegő önmagától megtisztul. Vannak azonban más helyek, ahol az éghajlati tényezők kedvezőtlen összetalálkozása folytán a szennyezések nagy töménységben felhalmozódnak és szinte állandó egészségi kockázatot képviselnek. A légszennyezéseknek ez a veszedelmes felhalmozódása mindenekelőtt ott lép fel, ahol egy gyenge szél valami akadályba ütközik (pl. egy hegyvonulatba), amelyen nem tud átkelni. A szél folyton újabb és újabb szennymennyiségeket szállít az akadály elé, és a szennyezés töménysége folyton erősebbé válik. Világos ebből, hogy egy kiválasztott helynek a légszennyezési állapota nemcsak attól függ, vájjon az illető hely milyen messze esik attól az üzemtől, ahol a szennyezés keletkezik. Kedvező időben a távolság egymagában is védelmet ad. Más időviszonyok közt azonban a veszedelmes szennyfelhalmozódások még nagy távolságban is bekövetkezhetnek, ha ott a szél útjában valami különleges akadály helyezkedik el. Másik oka lehet a szennyezések igen nagy felhalmozódásának, ha a helyi klíma egy alsó hideg légtömegnek az elkülönülését idézi elő,