Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Könyvismertetés

344 Hajós L.: Nagy-Miskolc ivóvízellátása mielőbbi elvégzésével a víz megzavarosodása mind kisebb és kisebb lesz. Tóth József kartárs felszólalásában az ipari vízellátást teszi szóvá és a forrásvizek ivóvízként való használását aggályosnak tartja. Meg kell nyugtatnunk Tóth József kartársat, hogy semmi olyan lépést nem akarunk tenni, amely a Diósgyőr-Vasgyár ipari vízellátásában akadályt képezne, sőt inkább segíteni akarunk a vasgyár ipari vízellátásán azáltal, hogy egészséges ivóvíz szolgáltatásával az üzemeket, fürdőket, mosdókat és egészségügyi létesítményeket teljes egészében ellátjuk. A források foglalása nem ipari vízelvonást jelent, hanem csak az azzal való gazdálkodás célszerű keresztülvitelét, mert abban az esetben, ha a lefoglalt források vizére ipari víz gyanánt a vasgyárnak szüksége van, ill. lenne, úgy a csővezeték átkapcsolásával ez minden esetben rendelkezésre fog állni. Nagy nyeresége azonban Miskolc város dolgozóinak és a nemzetgazdaságnak az, ha a gravitációs vezetéken keresztül kifogástalan és aránylag nagyon olcsó vizet tudunk szolgáltatni. Pcip/j Ferenc műegyetemi tanár kartárs felszólalásában rámutatott arra, hogy a Garadnaforrás elvezetése a Bükk Jávorkuti részének, mint klimatikus üdülőhelynek, a létét veszélyezteti, s így a Garadnának elvezetését csak mint végső megoldást javasolja. Rá kell mutatnunk arra, hogy a Garadna-forrás elvezetését csak abban az esetben kívánjuk eszközölni, ha más megoldás nincs, ha a közelebb lévő források a vízszükségletet nem fedezik. A Jávorlkútnak ivóvízzel való ellátása ez esetben sem szenvedhet hátrányt, mert a Garadna-forrásból a Jávorkút ellátására szükséges vizet minden körülmények között és' minden esetben rendelkezésre fogjuk bocsátani. Schwendtner kartárs hozzászólására azzal válaszolok, hogy az erdők fásítását, illetőleg újratelepítését Király Lajos kartársunk bejelentése alapján az erdőhivatal már nagy ütemben végzi és így, a zavarosodástól mentes ivóvíz, mind a jó levegő biztosítottnak látszanak. Kessler Hubert felszólalásában rámutatott arra. hogy a bükki források, ígv a Garadna is szeszélyes vízhozamú . és a hoszú csővezeték lefektetése előtt fontolóra kellene venni, nem volna-e célszerűbb a Szinva vizének szakszerű foglalása útján biztosítani mind a Palota-szálló vízszükségletét mind Diósgyőr, városrész vízigényét. A Garadna-forrás vizét ez esetben teljes egészé-' ben Diósgyőr-Vasgvá" mari vízellátására lehetne ^ha^ználni. Észrevételét megfontolás tárgvává fogjuk* tenni, a kivileli munkálatok megindítása előtt behatóan megvizsgáljuk és a lehető lesiobb megoldás megvalósítását fogjuk javasolni. Eszszerűségi, ill. gazdasági szempontok a Szinvaforrásfoglalás mellett döntenek, aminek kivizsgálását folvamatba tesszük. Meggyőződésünk szerint az elhangzott értékes hozzászólások nasív mértékben előre vitték Miskolc városi ivóvízellátásának megoldását és Ígéretet tehetünk arra, hogv az irányelveknek megfelelően keresni fogjuk a legolcsóbb, de amellett a legtökéletesebb meeoldást. Amikor köszönetet mondok a nagvértékű hozzászólásokért, kérem a kartársakat, hogy a jövőben is segítsenek bennünket Nagy-Miskolc ivóvízellátásának megoldásában. G. N. Pelrov ; Kisebb folyók vizhozamváltozáeának okai a közepes vízállás időszakában. (Dokladii Akadamii Nank Sz. Sz. Sz. R., 84. köt!, 5. fiiz., 931—934. old., Moszkva, 1952. 1 ábrával.) A hidrológiában nagymértékben elterjedt az a felfogás, hogy a folyók vízhozamának ingadozása csupán az időjárási viszonyoktól függ és a statisztika törvényének van alávetve, ezért mérnök-hidrológiai vizsgálatoknál gyakran arra szorítkoznak, hogy a „norma" megoszlási görbéinek paramétereit, variációs és asszimetria együtthatóit gépiesen megválasztják. Az egvéb fizikaiföldrajzi feltételek befolyását ilyenkor az időben állandónak tekintik és ezen az alapon a múltbeli megfigyelések adatait használják fel a jövőbeni vízhozam kiszámítására, holott ezeij eljárás helytelen voltára már több szovjet tudós reámutatott. A szerző a vízgazdasági számításoknál alkalmazott statisztikai módszer nem megfelelő voltát a Tatár Anionom Szocialista Szovjet Köztársaság folyóinak példájáig mutatja 'be. A vízállás-megfigyelések bevezetése óta ezen folyók közepes vízállása alapján két időszakot különböztethetünk meg. Az 1932—1940. évek között a folyók közepes vízhozamának fokozatos csökkenése volt megfigyelhető. Ugyanekkor csökkent a tavak vízállása is, sőt a Szvijaga-folyó medencéjének egyik tava 1940-ben teljesen ki is száradt, de 1941-ben isméi telni kezdett és 1949ben elérte normális vízállását. 1941-től 1949-ig a kutak és fúrólyukak vízszintje 1,5—3.0 m-rel emelkedett. Az időjárási viszonyok a teljes területen egyenletesen változtak, tehát a vízhozam változásait a fizikai-földrajzi viszonyoknak a különböző vízgyűjtőkben megfigyelhető eltéréseivel kell magyaráznunk. Mivel a szomszédos Marijszki Autonom Sz. Sz. K. kétharmadrészt erdővel borított területén lévő folyók vízhozama nem változott, a Tatár Szovjet Köztársaság folvóinál helyi okoknak kellett közrejátszaniok. Szerző ezeket az okokat a szántóföldi művelésben véli megtalálni. A vízgyűjtők háromnegyed részén szántóföldi művelés folyik és mivel ennek jellege gyökeresen megváltozott, a vizek összegyülekezésére is befolyással kell bírnia. A vidéken 1930-ig egyéni gazdálkodás folyt, hármas vetésforgóval és sekély szántással. A termelőcsoportok megalakítása nemcsak ia, gazdálkodás formáját változtatta meg hanem a mélyszántás és a talajforgatás I Kivezetésével az agrotechnikai viszonyokat is. A talaj felszínére nem állékonv réteg került, ami a beszivárgást akadályozta. Az agrotechnikai rendszabályok bevezetése a talaj szerkezetét fokozatosan javította és midőn az 1941. év tavaszán a beszivárgáshoz a kedvező időjárási és talajviszonyok cgvbe estek, a talajvíz mennyisége és ezzel kapcsolatban a folyók közepes vízhozama is azonnal növekedni kezdett. Ezt az irányzatát a normálishoz közelálló időjárási viszonyok és a talajszerkezet további javulásának hatása alatt továbbra is megtartotta. A talajképző folyamatok további fejlődését a szocialista népgazdaság érdekeinek megfelelően fogják irányítani. A nagy sztálini természetáta.'akító tervek megteremtik a 'beszivárgás fokozatos növelésének előfeltételeit és a szóbamforgó területen a csapadékmennyiség növekedését is maguk után fogják vonni. Kertész Árpád