Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Hajós László: Nagy-Miskolc ivóvízellátásának fejlesztése

Hidrológiai Közlöny 32. évf. 1952. 9—-10. sz. 341 sítsük a teljesen elhanyagolt vidéki kis vízműveket. Ha ez teljes egészében eddig még nem sikerült, az az idő rövidségének tudható be. Az Országos Közegészségügyi Intézet ez év folyamán valamennyi vízmüvünk ivóvizét mind kémiai, mind bakteriológiai szempontból felülvizsgálta és most már ezen vizsgálatot a jövőben is rendszeresen fogjuk végezni. Az Országos Közegészségügyi Intézet előírásait minden alkalommal a legteljesebb mértékben végrehajtjuk, így a vidéki vízművek feljavulása közegészségügyi szempontból mielőbb várható. Nagy-Miskolc területén az a célunk, hogy az emberi szervezet legfőbb táplálékát, az egészséges ivóvizet minden dolgozó lakásába eljuttassuk. Pártunk és kormányzatunk mindent megtesz Nagy-Miskolc ivóvízellátásának biztosítására. Az ötéves terv keretén belül ivóvízhálózat építésére és szennyvízcsatorna létesítésére több mint 31 milliót, a városrendezési tervek végrehajtása során pedig több mint 76 millió forintot irányzott elő. Ez a hatalmas, közel 110 millió forintot kitevő beruházás módot fog nyújtani arra, hogy egész Miskolc területét egészséges ivóvízzel, szenny- és csapadékvízcsatorna hálózattal elláthassuk. A nagy mű megépítésével nemcsak Pártunk és kormányzatunk célkitűzéseit, hanem minden becsületes dolgozótársunk érdekeit is szolgáljuk. Láng Sándor: Minthogy a miskolci vízvezeték vize karsztvíz eredetű és e vezetéki víz időnként — nagy esőzések, hóolvadások idején — ártalmat, zavarosodást szenved, legyen szabad rámutatnom a zavarosodás egyik okára. A víztömegek beszivárgási zónája a Bükk karsztja, ahol a mészkő a csapadékvíz tömegeit elnyeli. Minthogy a Bükk fennsíkjain a mészköves terület köré keskeny pásztákban,-foltokban, szigetszerűen nem karsztosodó kőzetek is települnek, mint pl. porfiroid, profirit, agyagpala, stb. természetes, hogy ezeken a térszíneken normális Ihidrográfia alakul ki és ezek a kis árkok a karszt szélénél víznyelőben végződnek. Ezeknek helyi elnevezéssel visszafolyó a nevük. Ismeretes pl. ilyen az Örvénykőtől K-re Bánkút, Csipkéskút, Jávorkút közelében, stb. Természetesen hóolvadások. nagy esők idején ezekben víz nyelődik el és a vízzel együtt az említett agyagpalák, eruptívumok málladéka, a glaciális vályog, stb. is* belekerül a karsztba. Belejuthat továbbá a növényi eredetű korhadék, sőt emberi eredetű tárgyak és anyagok is. Célszerű lenne ezek alapján ezeknek a visszafolyóknak a megrendszabályozása, hogy minél kevéssé nyeljék el a heves záporok vizét és ezzel a törmeléket. Ezenfelül még a karszt belsejében lévő félig eltömődött járatok agyagtömegei is szennyezhetnek. Ez ellen egyelőre nehezebb védekezni. Végül indokolt lenne éppen a beszivárgó, leszálló karsztfelszínek területén a Miskolcot ellátó források környékének, s tágnbb értelemben az ' bükki karsztnak 400 m-en felül védett területté való nyilvánítása, hogy ott semmiféle üzem, vagy más hasonló — szennyezést előidéző — létesítmény ne szennyezze a források felé leszálló karsztvizet. Zsadányi Guidó: Hajós László kartársnak Nagy-Miskolc ivóvízellátásának fejlesztésével kapcsolatban tartott értékes előadásához, mely a kérdés egész múltját és fejlődését felöleti, szerelnék néhány általános megjegyzést tenni. A városi tanács építési és közlekedési osztálya élénk figyelemmel kíséri mindazon tudományos kutatásokat és tervezésekel, melyek a város fejlesztésével összefüggnek. A város fejlesztésének egyik legfontosabb problémája az ivóvízellálás kérdése, miután megfelelő ivóvíz nélkül nagy ipari települést elképzleni sem lehet. Az eddigi városfejlesztési vizsgálatoknak általában határt szabott a Népgazdasági Tanácsnak Miskolc fejlesztéséről szóló, 1950-ben hozott határozata, mely szerint a városfejlesztés felső határa 250 000 lakosban nyert megállapítást. Az eddigi vizsgálatok és tervezések is tudomásom szerint e létszám ellátásához sziikségas vízmenynyiségek biztosítására szorítkoztak. A 250 000 lakos ellátásához szükséges vízmennyiség biztosítása tudományos alapon lehetségesnek látszik é.i a kivitelezési tervek készítése is folyamatban van. Itt azonban egy legutóbb felmerült, újabb szempontra szeretném a figyelmet felhívni. Az Országos Városrendezési és Helykijelölő Bizottság e héten tárgyalta Miskolc város általános rendezési tervét, melynek során tekintettel az említett N. T. határozat óta a nehéziparban bekövetkezett nagymérvű fejlődésre, szükségesnek tartotta, hogy a 250 000 lakosnál nagyobbra fejlesztendő Miskolc lakóinak elhelyezésére szükséges területek már eleve biztosíttassanak. A tárgyalások során általánosságban az a megállapítás alakult ki, hogy a távolabbi jövőben mintegy 350 000 lakosra történő fejlesztéssel kell számolni. Ez a tény nemcsak a városrendező számára jelent új, bonyolult feladatokat, hanem mindazok számára is, akik a közművesítés (ivóvízellátás és csatornázás) tervezési munkáinak előkészítésével foglalkoznak. Megítélésem szerint a változott helyzet a hidrológiai kutatások terén újabb komoly feladatol jelent. E munkához, mely a jövő Miskolcának fejlesztését és kialakítását van hivatva biztosítani, kérem a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Hidrológiai Társaság támogatását, hogv a feladatok a szocialista városfejlesztés követelményeinek megfelelően kerüljenek megoldásra.