Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Vitális Sándor: Vízbeszerzési lehetőségek a Sajó vízgyűjtőjében

32tí Vitális S.: Vízbeszerzési lehetőségiek a Sajó vízgyűjtőjében vonatozással* a ténylegesen fúrásokkal kimutatott víztartó homokrétegek elterjedését. (Dr. Schréter Zoltán vizsgálatai alapján, Hidrológiai Közlöny 1950. XXX. K. 9—10. füzet, p. 355.) A víztartó rétegek összterülete 500—510 kim

2 (tigyelembevéve, hogy az többszörösen ismétlődik egymás alatt). (Lásd Schréter idézett munkáját.) Átlag 10 m vastag víz tartóréteggel számolva, a minimális hasznos, vízkészletre hatalmas mennyiséget kapunk. mely egy év alatt felhasználva 14 000 1/sec-ot jelent. Itt derül ki, hogy mennyire nem ismerjük és nem tud juk becsülni ezeknek a mélységi víztartóknak a vízadóiképességét, mert ha pl. 100 év alatt vennénk ki ezt a raktározott vízmennyiséget, ez csak 140 l/sec vízmennyiséget jelentene. l)e hogy ez a számadat menynyire helytelen, erre egy adatot hozok fel. Jelenleg a kőszénbányászat ezekből a víztartókból kereken 200 l/sec-ot emel évtizedek óta. Vagyis itt ugrik ki, hogy a mélységi rétegvíztartókat, azok vízadóképességét távolról sem ismerjük, főleg abból a szempontból nem, hogy milyen mértékadó vízkészletek vannak benne és ezekből másodpercenként, évenként mennyi értékesíthető, hasznosítható. A következő mélységi víztartó, a vízgyűjtő nyugati részén helyetfoglaló oligocén korú glaukonitos homokkő, mely többszáz, helyenként 1000 m vastag. Ez eddig mint nagyon szegény víztartó állt még a szakemberek előtt is a köztudatiban, holott ennek a kivizsgálása épp az ott elhelyezkedő Borsodnádasd—Ózd vízellátása szempontjából igen fontos. Ózdon már ebbe a víztartóba 4 kisebb mélységű kutat lemélyítettek és ezetk; 8,4 l/sec vizet szolgáltatnak jelezve a szakember felé, hogy ez a többszáz, esetleg 1000 méter vastag víztartó nagy víztömegeket tárolhat. Képzeljük el, hogy ez a víztartó ligy tekintendő, mint egy szabadtüfcrű, de mély, többszáz méter vastag talajvíztartó, ahol a csapadékvíz utánpótlás lehetősége megvan, nem úgy, mint az előbb említett miocén agyagrétegek közé zárt homok víztartókban, melyek csak a medence peremén kaphalnalki utánpótlódást, vagy még onnan sem, mert sokszor teljesen zárt homoklencsék, Egyik első feladatunk a glaukonitos homokkövek vízkészletével komolyan foglalkozni, mert ezek vízkészletét már most köz

T vétlenül beállíthatjuk a gyakorlati felihasználásba. A glaukonitos homokkövek feküje a középső oligocén Ikiscelli agyag. Ez a végig vízzáró agyagrétegekből álló (képződmény többszáz méter vastag, Borsodnádasd—Ózdtól nyugatra egészen majdnem Aggtelekig, hatalmas területen felszínen van. Ezen a területen — elteikiintve a már említett holooén-pleisztocén kavicstól — ipari szempontból számlbajöhető víznvenynyiséget máslhonnan nem remélhetünk. * Mivel egymás alatt többféle víztartó réteg is van, ezért a felszín alatt különböző mélységben levő különféle víztartókat a térképen más-más vonalazással jelöltük. Ezekből különféle kombinációk adódhatnak, pl. kocká vonalazás — ez nem jelent egy harmadik képződményt, hanem két egymás alatti víztartó jelzésének az összegeződése. Tehát a térképen csak a jelkulcsban szereplő jeleket keressük, ahol ezek egymást fedik, ott a jelkulcs oszlopban megadott sorrend szerint különféle képződményeket jelölünk egymás alatt. A következő víztartónk a triász és paleozoós mészkő, dolomit. Hogy ebben komoly vízmenynyiségek keringenek, azt éppen a mészkő hasadékforrásaiból kifolyó nagymennyiségű víz jelzi. Mindannyian ismerjük ezeket a bővizű karsztforrásokat és langyos hasadékforrásokat. A térképen kétféle jelöléssel tüntettük fel ezdkinek a képződményeknek a felszíni elterjedését. A rakott téglafal-szerű jelzéssel a többszáz méter vastag mészkő- és dolomitrétegeket jelöltük. Ezekből fakadnak a már említett, sokszor többezer liter/perc vízhozamú karsztforrások. A térképen ahol mód' van riál, a,z átlagvízhozamot tüntettük fel, elsősorban a Vízrajzi Intézet adatai alapján. Ahol vékonyabb mész-kőrétegek vízzárórétegekkel váltakoznak a felszínen, azt vastag hullámos és vízszintes vonal kombinációjával jelöltük. Ez utóbbi mészkőrétegekből is falk'adnak helyenként több 100 l/sec átlag vízhozamé források, de sohasem olyan bőségesek, mint a vastag egységes mészkörétegekből fakadók, viszont vízhozamuk sokkal egyenletesebb. Azt is tudjuk, hogy ebben a hasadékos mészkőben nemcsak a ma lehulló vizek vannak tározva, hanem lényegesen nagyobb vízmennyiségek és ahogy ezen a térképen körvonalazva látjuk a felszínen a triász, paleozoós mészkőkibuvásdkat, természetes, hogy ezek a mészkővíztartók nemcsak ezen a lehatárolt területen, de nagyobbjpnélységben is megvannak, A mészkő, dolomit mélységbeli elterjedését is feltünteti a térkép az egységes vastagságú mészkő-, dolomitréteget, függőleges vonalkázással, a vízzáróval váltakozót függőleges, egyenes és hullámos vonal kombinációjával, így pl. Tardon 1870 nv mélységben elérték ezt a mészkövet, hasonlóképen Mezőkövesden, ahol jelentős mennyiségű melegvíz tört fel. Ezeket a vízkészleteket komolyan számításba lehet venni, ezekre lehet építeni. Ennek bizonyságai az egri, kácsi, tapolcai, szalonnai stb. melegvizű források. A karsztosodott, hasadékokkal átjárt mészkő nagy mélységig le nyúlik a Föld kérgébe, a repedések majdnem az őskőzetekig nyúlnak le és a meleg víz ezéken a forrásokon száll fel. Tehát itt jelentőségében még eléggé nem méltatott hatalmas vízkészletek állnak rendelkezésre. Feltüntettük a térkénen a vízzáró paleozoós képződményeket is. Ezeken a területeken számba jöhető vízmennyiséget a mély hői nem remélhetünk. Ezeknek a triász-paleozoós hasadékos mészkő és dolomit víztartó rétegekndki a mélységi elhelyezkedését a mellékelt földtani metszetben mulatjuk be. Célom ezzel a rövid ismertetéssel az volt, hogy jelezzem, milyen mélységi vizek jöhetnek majd távlati tervünkben tekintetbe és mi a tennivaló, hogy ezeket a mélységi vízkészleteket becsülni, számítani és az egységes vízgazdálkodás szolgálatába állítani lehessen. 1. Elsősorban a fúrásokban kell a vízmegfigyel és dkleít kiépítenünk. Ma is számtalan érc-, szén-, és egyéb kutató fúrást mélyítünk a borsodi iparvidéken, úgyszintén többszáz vízkutató