Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

7-8. szám - Ifj. dr. Szabó Zoltán: A vízi szervezetek látszólagos térfogata

Hidrológiai Közlöny .12. c'vf. 1952. 7—8. sz. 3 05 A Daphnia magna STRAUSS látszólagos térfogatának meghatározása. Az el-ő próbálkozás ismeretlen sűrűségű oldatokban, különböző edényekben I. táblázat Darabszám A leolvasott látszólagos térfi gat ml-ben K.é. • 1 Daphnia látszólagos térfogata cm

5 1000 2,0 1,9 2,0 __ 2.1 2,0 1,7 1,7 1,8 1,9 1,7 1,6 1,6 2,2 1,8 1,8571 0,0018571 2000 3,9 3,7 3,9 — — 3,3 3,2 3,2 3,2 3,3 3,1 3,2 4,0 3,6 3,4667 17334 30 0 5,3 5,5 5,8 — — 4,6 4,5 4,7 4,1 4,8 4,6 4,7 5,8 — 4,9727 16576 4000 6,8 7,3 7,6 — — 6,2 .6,0 6,2 5,6 6,4 6,1 6,2 7,5 — 6,5363 16341 5000 8,4 8,8 9,1 — — 7,4 7,2 7,5 6,9 8,3 7,5 7,6 9,5 — 8,0182 16036 6H0 9,9 — — — — 9,1 9,1 8,9 8,0 — 8,9 9,2 — — 9,0143 15024 7000 9,4 1343 10 ml-e^ 1,2 cm 0 mérőhengerben 10 ml-es 1,7 cm 0 Hegyes végű 5 ml 1,2 cm 0 rozásárn szolgáló eredeti módszerem (16, 17) kidolgozása alkalmával kísérleti alanyul a Daphnia magna Steauss vizilbolha-fajt használtam fel Naumann nyomán (12). Módszereim kipróbálásához, hogy exakt eredményeket kapjak minél kisebb kísérleti hibával, ismert mennyiségű, különböző, növekedő, nagyobb egyedszámú rákocskára volt szükségem. Az egyesével történő számlálás, minthogy nagy figyelmet és gondosságot igényelt, sok fáradsággal! és még több idővel járt tekintve, hogy 1000-től 50.000-ig kellelt a számolást folytatnom. Ezért Kolkwitz módszerének alkalmazására gondoltam. Abból indultam ki, hogy ismert mennyiség, határozottdarabszám mindenkor azonos körülmények között, látszólag azonos térfogatot fog kitölteni, I Illát 2-szer, 3-szor annyi egyed 2-szer, 3-szór nagyobb térfogatú lesz látszólag. Ily irányú próbálkozásaim balul ütöttek ki, ill. érdekes törvényszerűségekre bukkantam, miket rendszeresen fel is dolgoztam. A meghatározásaimat a következő módokon végeztem: különböző átmérőjű és magassági! mérőhengerekbe különböző (meghatározott) sűrűségű és ismert hőmérsékletű folyadékokat töltöttem s ezekbe egyenként számoltam be a kísérleti állatocskáka. Minden 500, ill. 1000 darab után a látszólagos térfogatokat leolvastam és feljegyeztem. Egyidejűleg egyszerű osztás segélyével icgy-egy egyed látszólagos térfogatát is kiszámítottam. A kapott eredményeket táblázatba foglaltam és grafikusan is ábrázoltam az összefüggést az egyed szám és látszólagos térfogat között, valamint az emelkedő egyedszám hót kapott egy egyed térfogatókat. Az eredményeket az I—V. táblázat és 2—6. ábra tartalmazza. Az I—V. táblázatok mérési adatai és az ezek alapján készített 2—6. ábrákból az alanti következtetések vonhatók le: 1. A meghatározások a!(apján a Daphnia magna Strauss ezer egyedének látszólagos térfogatértéke 1000-ként fokozatosan nő, majd a grafikus ábrázolásból úgy tünilc ki, minlia elegendőn nagy egyedszám után csökkenne. 2. A várt és mért adatok között határozott különbség mutatkozik. E különbség — megítélésem szerint — a Daphnia magna Srauss alakjától függ * (illetőleg a mérések értéke a mért egyed alakjának függvénye). 2. ábra. Az I. táblázatba foglalt értékek grafikus ábrázolása. Az abcísszán ezresével a darabszám, míg azordinátán az abcissza egyes értékedhez tartozó 1000 és az ebből számított 1 egyed térfogata szerepel. A b görbe az észlelt értékek középértékét, ad görbe az észlelt értékek középértékéből számított 1 egyed térfogatot ábrázolja. Az a egyenes az első 1000 állat látszó, lagos térfogatának alapulvételével a b görbe várt értékeit mutalja, a c egyenes pedig az első 1000 darab kísérleti lényből számított 1 egyed térfogatát ábrázolja, mihez kellett volna a d görbének idomulnia. 3. Mint makroheterogn halmaz játszik szerepet a leniért Daphnia magna Strauss egyedlialmaz. Látszólagos térfogata a közeg sűrűségétől, az. uralkodó hőmérséklettől függ. 4. Töblb egyedből számított egy egyedtérfogat nini állandó értéket ad a mérésekből, mint azt elvárnánk, hamm a halmaz méretétől a leszá-