Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

7-8. szám - Horváth Lajos: Adatok a budapesti gyógyforrások összefüggésének kérdéséhez

Hidrológiai Közlöny 32. évf. 1952. 9—-10. sz. 297 galmi szint 10 cm-el mélyebben volt, mint a kezdeti állapotban. Ez a meglenget é&i kísérlet az Elektromos Müvek kútjánál mutatkozott is, mivel 2 cm-es vízszint emelkedés volt észlelhető. 23 órakor kinyitottuk a Dagály-utcai Békeforrás kútját és percenként 3000 liter vizet vettünk el a téli öltöző medencéjébe. Ekkor a Margitsziget I. sz. kútban a szint 1 cm-t süllyedt. Az Elektromosok kútjánál azonban 23 órától 24 óráig 10 cm-t süllyedt, egyenletesen a nyugalmiszint és további félóra alatt még 2 cm-t. 0 óra 30 perckor negyedórára elzártuk a Margitsziget I: sz. kutat és az Elektromos-kútnál hasonló 2 cm-es vízszint emelkedést észleltünk, mint az előző meglengetéskor. 0 óra 50 perc és 55 perc közt megjegyezték az Elektromo$

jkút mérői, hogy erős és hirtelen vízszint ingadozás volt észlelhető. Eiz megfelel a Margitsziget I. zárása, iIlletve nyitása okozta vízlengetésnek. 1 órakor elzártuk véglegesen a Margitsziget I. sz. kutat. Az I. számú kútban e izárás után a nyugalmi szint 16 cm-el volt mélyebben, mint a mérések megkezdésekor. Ekkor a Margitsziget III. sz. és a Dagály-utcai kútból folyt el csak a víz. A zárás után az Elektromos kútjának nyugalmi szintje egyenletesen emelkedni kezdett és 6 cm-t emelkedett 1 órától 3 óráig 3 órakor elzártuk a Margitsziget III. kutat is. Az 1. sz. kútnak nyugalmi szintje hirtelen 8 cm-t emelkedett és egvideig hullámzott, majd 4 óra és 5 óra közt állandósult 5 cm-el mélyebben az eredeti nyugalmi s/int alatt. Az Elektromos kútjának nyugalmi szintje is 7 cm-t emelkedett e zárás után 2 óra alatt. Ekkor már csak a Szabadság-strand kútiából vettünk el vizet. 5 órakor ezt a kutat is elzártuk. Zárás után a Margitsziget I. sz. és az Elektromos ?Vút iának nyugalmi szintje hirtelen emelkedett. 6 óráig, vagvis zárás után 1 órával 5 cm-t emelkedett a kutakban a vízszint. A Margitszigeti I. kútban a nyugalmi szint 6 órakor -elérte az eredeti szin,tet, ami a mérés megkezdésekor volt. Az Elektromos kútjának nyugalmi szintje 10 cm-el mélyebben állt a mérés befejezésekor, mint a kezdeti szint. * Kísérletünk eredményeként tehát megállaníthqtii'k hogy a vizsgált kutaknál n? egyik k it fizikai hatása a másikra már az első 5 perc alatt érvényesül, de 2 órán belül nem fejeződik be. A kémiai egymásrahatás kérdése külön vizsgálat tárgyát kell, lioey kéoezz?. A kénrai összefüggés esetileg ves/é'vesebb lehet, mint a fi 'íkai egymásrahatás, ugyanis egv esetleges újpbb kút létesítése esefén a gyógyfürdőknek mennyiségileg marad még talán elég vizük, de eiz a megváltozott kémiai összetételénél fogva nem Desz már gyógyvíz. Gyakorlatilag a vizsgálat azt mutatja, hogy a kérdéses területrészen fakadó források--a budapesti északi forráscsoport — összefügg, tehát újabb kút létesítése ezen a területrészen a már meglévők kárára történne. , E méréssorozattal, illetve annak eredményei alápján tehát elméletileg egy lépéssel előbbre vittük a budapesti gyógyforrások összefüggésének kérdését, helyesebben e kérdés megoldását. Első lépésnek tekintendő e méréssorozat azért, mert a probléma teljes megoldását a következőképpen kívánjuk elvégezni: először egyegy területrészt kiragadva vizsgálnánk azon a területen lévő forrásokat, majd a második részben a már megvizsgált különböző területrészeken fakadó vizek összefüggése képezné vizsgálatunk tárgyát. Ennek a programúinak alapján vizsgáltuk a budapesti északi gyógyforráscsoportnak összefüggósi kérdését első lépésként. Legközelebbi programmunkat képezi a Gellért-hegy körüli források, a Gellért-, Rudas-, és Imre-fürdő forrásainak, majd a József hegy körüli források, a Lukács- és Császár-fürdő forrásainak ilyen irányú vizsgálata. E vizsgálatok nemcsak azért váltak szükségessé, hogy egy mondhatni évszázados vitát lezárjanak. hanem, hogy fejlődésünknek alapjait rakják le. Ugyanis a gyógyvízkutak, vagv források létesítése, vagy a meglévő termálvizek hasznosítása elsősorban hidrológiai feladat, ami azt jelenti, hogy — mint minden vízépítkezésnél — alapos és rendszeres megfigyelés és méréssorozat kell, hogy megelőzze a tervezést. Ha a geológus és vízimérnök (közösen megoldotta feladatát, csak akkor lehet szó a gépész, a vegyész, az építész vagy orvos munkájáról. Ennyiben kívántam ismertetni vizsgálatainkat, melyet a Tudományos Akadémia anvagi támogatásával a Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke keretén belül Horváth József, Czirákij József, Almásy Bálint, Fehér Árpád. Márai/ Ferenc. Várkői/ Iván és a szerző végzett. A részletes mérési tervet a szerző dolgozta ki. Remélhető, hogy vizsgálatainkat ez évben is folvtatni tudiuk, hogv eddigi eredményeinkkel és r/.iránvú feladatunk megvalósításával az ötéves tervünket, a szocializmust építhessük. IRODALOM: Böckh János: Igazgatósági jelentés. M. Kir. földtani Intézet évi jelentése 1896-ról. Kwlecsinszkii Sándor: A budapesti eskűtéri hídfő munkálatai alkalmával kitört artézi hévvíz kémiai elemzése. Földtani Közlöny XXVIII. 1898. Piil>l> Ferenc: Budappst meleg gyógyforrásai. Budapest 1942. Pávai Vajna Ferenc: Oj gyógyforrások Budán. Hidrológiai Közlöny XXII. 1932. VendI Aladár: Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete. Hidrológiai Közlöny XXIV. 1944. VendI Aladár: A budapesti meleg források. Budapest. 1944. Viffh Gyula: Adatok a Budasfiirdő mellett mélyfúrással fakasztott három hévforrásnak a Szent Imre. gyógyfürdő forrásaival való összefüggél'léniek kérdésébe?. Hidrológia' Tv'ö^nnv XXTT. 1932. Weszelszky Gyula: A budapesti Hungária forrás vize hőmérsékletének változásáról. Hidrológiai Közlöny VII— VII. 1927- 28.