Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - A. Khafagi: Két új helyszíni eljárás a talaj áteresztőképesség együtthatójának meghatározása

I

?i

(M

>lógiai Közlöny 32. évf. 1952. 7—8. sz. Egyik felületét, — amelyik régebben volt tiszlítva, — vastag, habosszerkezetű iszap borítja, a másikon még csak vékony iszap van, a harmadik most volt tisztítva, s így tovább, mindegyik más és más. De nemcsak a mennyiség befolyásoló, hanem az állapot is. A régebbi iszap már jobban lebomlott, mint a frissen összegyűlt. Egyik még szerves anyagokban gazdag, a másik már több lebomlott anyagot tartalmaz. Általában arra az eredményre jutottam, hogy ha nagyon vastag — különösen, ha már a tetején száradó -—- az iszap, akkor a baktériumok száma igen nagy, de egyéb mikroot'ganizmusok, csillósok, Flagelláták viszonylag igen kis mennyiségben találhatók. Újonnan tisztított kút szintén kevés mikroorganizmust tartalmaz, de a baktériumok száma sem nagy. Legkedvezőbb a tisztítás szempontjából, ha a kutak vizében kevés, de még foszlányos, nem összefüggő, úszó iszap van. Ebben az esetben ugyanis a mikroorganizmusok száma a legmegfelelőbb és úgy tapasztaltam, hogy a tisztítás is a legjobb. A tiszta és szennyezett Duna vizsgálatánál nyert eredményeket (XII., XIII.) összehasonlítva, azt lehet megállapítani, hogy a kettő nagy eltérést mutat alacsony vízállásnál, vagyis, amikor a szennyvíz az öbölbe ömlik és nem a nyílt XII. táblázat Tiszta Duna 1950. nov. 9. 1951. jan. 6. 1951. márc. 8. 1951. máj. 21. 1951. júl. 6. 1951. szept. 3. Org., anorg. detritus . kevés sok kevés Baktérium sok sok (Zoogloea (ramigera) sok (Beggiatoa alba) .. 1—1 Színtelen Flagellata . 1—1 kevés V

1—

1 kevés (Anthophysa vegetans) 1—1 (Bodo sp • közepes (Pleuromonas iaculans) kevés Cliliata i. kevés közepes i. kevés Heliozoa \ 1—1 Rotatoria \ közepes kevés Apró rákok (Cyvlops, Cypris) kevés (Nauplius álca) .... kevés Algae kevés kvés i. sok sok i. kevés közepes (Phacus pleuronectes) 1—1 (Peridinium sp.) . . 1—1 (Volvox globator) 1—1 (Pandorina morum) 1—1 (Chrysonionadina) . 1—1 1—1 (Goelastrum proboscideum) .. . 1—1 (Cladophora glomerala) ....... kevés (Stigeocloniuni tenue) 1—1 (Spirogyra sp.) . . i. kevés | kevés (Bacillariaceae) . . . kevés i. kevés i. sok 1 sok i. kevés közepes 251 j — - ; T — Dunába. Az öbölt tulajdonképpen a szennyvíz látja el vízzel (2. rajz), Dunavízzel alig hígul fel. Ez a biológiai vizsgálatnál élesen szembetűnő. A májusi mintában, mint a táblázat mutatja, sok tipikus szennyvízi szervezet van. A XIII. táblázat Szennyezett Duna 1950. nov. 9. 1951. jan. 6. 1951. márc. 9. 1951. máj. 21. 1951. júl. 6. 1951. szept. 3. Org.,anorg. detritus kevés i. kevés i. kevés i. kevés kevés sok közepes (Zoogloea ramigera) sok (Beggiatoa alba) .. kevés 1—1 közepes kevés Színtelen Flagellata . 1—1 sok kevés kevés (Anthopbysa vegetans) I—1 kevés i. sok i. sok i. sok kevés (Paramecium caudatum) i. sok (Peritricha) — közepes kevés — közepes 1—1 Apró rákok (Cyclopsok) kevés Cyanophycea 1—1 (Oscillatoria putrida) 1—1 Zöld Flagellata kevés 1—1 i—i kevés Bacillariaceae kevés kevés kevés kevés i. kevés kevés Chloropbycea 1—1 (Scenedesmus quadricanda) l-l Gomba hypba kevés 9. tá blázat Az oldott" 0

2 mg/l nov. 9. jan. 6. márc. 2. máj. 21. júl. 5. szept. 3. Szennyez. Duna 5,96 10,65 7,00 * 0,00 8,85 6,99 Tiszta Duna 13,68 11,42 16,19 8,60 10,03 14,10 * Alló vizben. Folyó vizben 11,50 tiszta Duna 0

2 tartalma (9. tábl.) minden esetben magasabb, mint a -szennyezett Dunáé. Éles a különbség, mikor az öböl és a Duna vizét hasonlítom össze. Pl. a májusi mintánál az öböl belső részén a víz stagnált, itt 0

2 nem volt kimutatható. Az öböl másik részén viszont, alhol a víz ,erős mozgásban volt, elég magas az Űrtartalom. A szennyezett Duna 0

2-tartalma .általában elegendő a tisztavízi szervezeteknek is. Viszont a szennyeződés folytán megváltozott kémiai viszonyok a dunai szervezetek egy részét kiszelektálják a biocoenósisból. Néhány szóban még megemlékezem kutatásaim egy másik irányáról. A tapasztalat azt mutatja, Ihogy ha a szennyvízben élő szervezeteket mikroszkópban vizsgálni akarom, akkor leghelyesebben úgy járok el, hogy a szennyvízből egy iszappelyhet emelek ki. Az iszapfoszlányon és körülötte találom meg a szennyvízben élő szervezetek nagy részét, nemcsak a helyhez kötött