Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - A. Khafagi: Két új helyszíni eljárás a talaj áteresztőképesség együtthatójának meghatározása

258 Sz. Muhits K.: A váci szennyvíztisztító vizsgálata SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A szennyvíztisztító .berendezéseik működőképességének megítélése többféle szempontból fontos. Hazai viszonylatban igen kevés az olyan tanulmányok száma az utóbbi 40 évben, mely e tárgyú.rendszeres vizsgálatot tartalmaz. A szerző egy éven át kémiai és biológiai vizsgálatok útján tanulmányozta házi (városi) szennyvizek tisztításában szerepet játszó mechanikai tisztítóberendezés működőképességét, eredményeit a legkülönbözőbb vonatkozású szennyvíz szakemberek (tervező és építőmérnök, vegyész, biológus, orvos) előnyösrti hasznosíthatják. UDC. 628.3 : 54 + 57 (439.153 Vén) Vác város szennyvíztisztító telepének egy évi biológiai és kémiai vizsgálata* dr. SZABÓ ZOLTÁNNÉ Dr. MUHITS M. KATALIN Vác város szennyvizeinek derítésére Zaika Elemér tervezésében két Imhoff—Oras kút épült. A 20 ezer lakosú város tetemes szennyvízmennyiségét ugyanis minden derítés nélkül a Duna csak hosszabb szakaszon tudná feldolgozni és a káposztásmegyeri kutakat szennyeződés fenyegetné. A derítőberendezés részletes leírását adja Lesenijei József „Vác város szenyvízfcezelése" c. dolozatában. Nem akarok részletekbe bocsátkozni, csupán a dolgozatom megértéséhez szükséges nélhány mondattal vázolom a mechanikai tisztító működését. A városi csatornahálózatba gyűlt szennyvíz homokfogón és laposvasból készült 2 cm nyílású rácson át folyik a % m széles elosztóvályúba, onnan az elosztóvályú két-két oldalsó nyílásán át a kutak terelőfalai alá kerül. A szennyvíz nehezebb fajsúlyú iszaprészei lesüllyednek és a ferde, egymáson átnyúló betonlemezeken a rothasztótérbe csúsznak. A rothasztótérbe került iszap mikroorganizmusok működésének hatására elbomlik, a szerves anyagok ásványi anyagokká hasadnak szét. Az iszap egy része gázalakban eltávozik, a másik része sűrűn folyó, fekete, érett iszappá alakul. Ezt egy — kútba épített — vastartályba engedik, onnan pedig iszapszárítóágyra nyomatják. Az iszapszárítóágyak alagcsövezéssel vannak építve. Ezek felett kavics- és homokréteg van. A kirothadt és kiszárított iszap Lesenijei vizsgálatai szerint igen jó trágyázóanyag. Nitrogéntartalma: 2,49%, PoO

s tartalma: 1,22%, K,0 tartalma: 1,13%. Az iszaprothasztás gáznemű termékei jól hasznosítható energiát szolgáltatnának, dé gazdaságos felhasználásuk még nincs megoldva. A kutak felszínére gyűlt könnyű fajsúlyú szennyvíziszapot leszedik és talicskára rakva az iszapágyakra hordják. A kutak tisztogatása, a nehéz és könnyű szennyvíziszap eltávolítása, folyamatos munka. Átlag négyhetenként kerül sor a nehéz iszap eltávolítására. Az iszaptartalmától megszabadult szennyvíz zárt csatornán át a gépház előtti gyűjtőme* Előadta a szerző a Magyar Hidrológiai Társaság Eimnológiai Szakosztályának 1951. évi december hó 14-i előadóülésén. dencébe kerül, onnan alacsony Dunavízálláskor zsilipen át a Dunába folyik. Magas vízálláskor gépi erővel emelik át a szennyvíztisztítótelepet körülvevő árvédelmi töltésen és betonozott nyílt árkon át folyik a Dunába. A terelőlemezek minden egyes kutat felülről nézve négy részre osztanak fel. Minden kútnegyedben 5 m mélyen ferde, egymáson átnyúló betonlemezek választják el az ülepítőteret és az iszaprothasztóteret. Az elosztócsatorna mellett jobbra és balra még a víz színéhez közel is van két ferdén lefelé ívelő terelőlemez. A kutak, bár teljesen azonos eredetű vizet kapnak, mégsem tisztítanak egyformán. Ezért az egyes kútnegyedek szerint végeztem a vizsgálataimat. Az egyes kútnegyedeket megjelöltem mégpedig úgy, hogy a vízfolyással egyirányba nézve a jobbkéz felől eső kút a „J" jelet, balkéz felől eső ,,B" jelet, az egyes kútnegyedek pedig 1, 2, 3 és 4 indexszámot kapták (1. 1. rajz). 1. ábra. Az ülepítő medencék vázlatos helyszínrajza. Kémiai analízisre a befoly

ró szennyvízből, a jobb és bal kút kifolyójából, a szennyezett és tiszta Dunából vettem mintákat. Biológiai vizsgálatot végeztem a kémiai célokra vett vízmintákon kívül minden egyes kútnegyedben. A vizsgálatokat 1950. októbertől kezdve kéthavonként újra megismételtem. Az 1. táblázat és 1. grafikon a pH mérések eredményeit mutatja. A befolyó szennyvíz pH ingadozása nem nagy, szélő értékei: 7,85 és 8,15. A jobb és bal kifolyó pH értékei nem minden esetben egyeznek, a XI., I., III. és V. hónapok-