Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Frank Miklós: Magyarország ásványvizei

Hidrológiai Közlöny 32. évi . 1952. 3- 4. sz. 229 • Szerző egészen érdekes új kulatáseredményeket közöl egyes olyan újabban kiaknázott ásványvizekről', amelyeket a geológus feltáró munkája nyomán a vegyész és a balneológus-orvos is behatóan megvizsgált. Ezenfelül javasolja az ásványvizek rendszeres vegyi ellenőrzését, gyógyhatásának rendszeres vizsgálatát és a vízhozamok szabályos időközönkénti mérését is. Csak ily#n módon lehet ugyanis ásványvizeink teljes feltárását és korszerű hasznosítását népgazdaságunk számára biztosítani. U. D. C. 551.49 : 615,79 (439.1) Magyarország ásványvizei DR. FRANK MIKLÓS A föld mélyéből feltörő ásványvizeket évezredek óta használja az emberiség. Gyógyító hatásukat mindig nagyra értékelték és ha a hivatalos tudomány álláspontja más is volt, akkor sem rendült meg a betegeknek a gyógyforrásokba vetett bizalma. Tapasztalati tények — a gyógyulások hosszú sora — igazolták ennek az álláspontnak a helyességét és ez a magyarázata, hogy a gyógyvizeik jelentősége az idők során nem csökkent, hanem egyre fokozódott. Az újabb kémiai-fizikai eljárások bepillantást engedtek a gyógyvizek tulajdonságaiba, a szervezetre gyakorolt hatásuk mechanizmusába. A gyógyvizeik és gyógyulások között fennálló évezredes okozati összefüggést egyre több adattal támasztotta alá a tudományos kutatás átértékelő ereje. A felszabadulás után tervszerűen megindult a természeti kincsek kutatása. A geológus útmutatása alapján végzett forráskutatás számos új forrást tárt fel. A vegyész vizsgálata vetett fényt összetételére és a balneológus orvosszakértő körvonalazta alkalmazása területét. Ez a hármas tagozódás vonul végig előadásomon is, amikor egész röviden ismertetem az ásványvizek keletkezését, a vegyvizsgálat, a kémiai-fizikai kutatás egyes eredményeit, az ásványvizek hatásmódját, orvosi alkalmazását. Ásványvizeink csapadékvízből, izzó kőzetek kiizzadt vizéből, visszamaradt tengervízből és ősi csapadékvízből származnak, összetételük azoktól a kőzetektől függ, amelyeken útjukban áthaladnak. A csapadékvíz helyenként tócsákban gyűlik össze, ahol kioldja a vizet átnemeresztő réteget és- jelentékeny mennyiségű sót vehet fel. Más helyen a csapadékvíz mélyebbre kerül, de még mindig a felszínhez közel helyezkedik el és pirittartalmú talajrétegbe jutva keserűvízképződés indul meg. Máshelyütt a mélybe leszivárgó csapadékvíz útjában feltörő gázokkal lalálkozbatik és mint természetes, szénsavas gyógyvíz kerül a térszín fölé. Visszamaradt tengervízből származik az 1000—2000 m mélyből feltörő források vize, amelyhez gránitból, íbazaltliól származó víz is keveredhetik. Ilyen eredetűek a sós vizek és a földgázra telepített mélyfúrások kútjai. Értékes gyógyvizek törnek fel a víztartó dolomit- és mészkőrétegből, ahol a leszivárgó csapadékvíz a mélyebb rétegeik feltörő csapadékvize és az ősi csapadékvíz találkoznak. Az ásványvíz a törése* A Magyar Hidrológiai Társaság hévizi kongresszusán 1950. szeptember 30-án elhangzott előadás. ken, hasadékokon keresztül utat keres és a törési síkok mentén magától tör fel a felszínre. Így keletkeznek a termálvizek. Hazánk geológiai altalajának változatossága magyarázza hazánk rendkívüli gazdagságát ásványvizekben. Keserűvíz és termálvíz, sós, jódos, kénes, szénsavas forrásvíz fakad hazánk földjén és nem lehetetlen, hogy a geológiai kutatás a jövőben még újabb, más típusú ásványvizeket tárjon fel. Az ásványvizek sók híg-vizes oldatai és betekintést tulajdonságaikba akkor nyertünk, amikor a kémiai-fizika elveil, vizsgálati módszereit kezdték a kutatásra alkalmazni. Kitűnt, hogy az oldott sók az ásványvízben nem bomlatlan állapotban vannak jelen. Érvényes rájuk is az elektrolitikus disszociáció jelensége, amelynek során az oldatban elektromos töltésű atomok — ionok keletkeznek. Nagyfontosságú valamely ásványvíz felszívódásának megítélésében osmosis-nyomása. Az ásványvizekben észlelhető katalysis jelensége fontos az ásványvíz biológiai aktivitásának megítélésében. Saját kísérleteimben a margitszigeti II. sz. fúrás vizének H

20

2 bontó hatását tettem vizsgálat tárgyává. Kitűnt, hogy a katalitikus hatás állás közben órák alatt rohamosan csökken, napok alatt teljesen megszűnik; lefolyása és reakciósebessége megfigyelésem szerint bizonyos törvényszerűségeket követ. A szervezetben és az ásványvizekben lefolyó számos folyamat magyarázatát a hydrolysis jelensége adja. Vizes oldatban a ferriklorid hydrolizálódik és barna pelyhekben, kocsonyás vashydroxid válik ki. A kémiai-fizika körébe tartozó vizsgáló módszerek rendszeres alkalmazása az ásványvizek hatásmódjának kutatásában jelentős eredményekkel járt. Eltűnt a betegségeket gyógyító „forrás szellem" és a gyógyulások tudományos alátámasztást kaptak. Az ásványvizek hatásmódjának tárgyalásakor külön szoktunk foglalkozni egyik vagy másik fontos alkatrész szerepével. Ennek ellenére azonban tudnunk kell, hogy az ásványvíz osztatlan egész és hatását is mint osztatlan egész fejti ki. A várható hatásról a vegyelemzés alapján az eddigi tapasztalatok figyelembevételével megközelítő módon tájékozódhatunk, de a tényleges hatás kiértékelésére csak a szervezetre gyakorol! hatás kísérleti tisztázása után kerülhet sor. Az ásványvíz a szervezet minden sejtjére hat, — hatása általános. Fürdőkúra közben az álsványvíz a bőr egész felszínét, minden ideg vég-