Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Zságyin V. I.: A hidrobiológia jelenlegi állása és feladatai Viljamsz–Micsurin–Liszenko tanításának a megvilágításában

Hidrológiai Közlöny 32. évi . 1952. 3- 4. sz. 219 A dolgozó nép vitamindús, könnyen feldolgozható tápláléka a hal. Nagy gond ja Népgazdaságunknak a hal termelésünk fokozása. Természetes vizeink közül a tavak cs holtágak használhatók csak fel irányítható haltenyésztésre. A ponty a legjob'ban értékesíthető halfajta. Hazai viszonylatban most folyó kísérletező munkák eddigi eredményei szerint kialakulóban van az a pontyfajta, melyet előnyösen hasznosíthatunk természetes vizeinkben. E kérdést ismerteti a szerző. U. D. C. 639.31 : 639.215.2 (439.1) Mely természetes vizek alkalmasak tógazdasági nemespontyivadékkal való népesítésre* Dr. JÁSZFALUSI LAJOS A felszabadulás óta 1946-tól a dunai és tiszai holtágakba, a Velencei tóba és más természetes vízbe évente 500—800 q nemes pontyivadékot népesítünk. A népesített nemes ipontyivadék sorsáról, illetve növekedési ritmusának gyorsaságáról a jelen időkig alig tudtunk valami pozitívumot. Már pedig a népesített nemes ponty ivadék növekedési gyorsaságának vizsgálata nagy mértékben tájékoztat a szóbanforgó természetes víz táplálék termőképességéről, ha vele párhuzamosan megvizsgáljuk azokat a körülményeket is, amelyek a növekedést kedvezően, vagy kedvezőtlenül befolyásolják, mint pl. talajtani és vízellátási viszonyok, a vízinövényzet milyensége és eloszlása, a holtág táplálékban való gazdagsága, vagy szegénysége, a holtág halban való népessége stb. Megmutatja, hogv mely természetes vízben, illetve holtágba gazdaságos közvetve népesíteni tógazdasági eredetű nemespontyivadékot és melybe nem. A népesített nemespontyivadék növekedési ritmusának vizsgálata alkalmával megvizsgáltam abban a természetes vízben éppen előforduló vadpontv növekedését is, mivel az utolsó években a halászság és a horgászok körében az a nézet van kialakulóban, hogy bizonyos természetes vi zekben a népesített nemespontv és a helyi tőponty növekedési avorsasása között nincs az a nagy eltérés, mint ahocy eddig szakkörökben vélték. Sőt a soroksári diunaá'.'i borrá«znk részéről (1.) a népesített nemesnonytivar'ékkal kancsolathan még azt a nanaszt is felhozzák, hosy ezeknek nagy százaléka 40—50 dkg nagyság után eltűnik. Mind

;en egyes vizseált pontynak megmértem a sú'yát, testhosszát, farkúszó hosszát a bemélyedésig. a farkúszó telieshosszát. a faroknyélhosszt, a testmagasságot és testszélesséaet, valamint minden eeves példányról pikkelvmintát v

pttem életkorának meghatározása végett, és föliegyeztem a?-HVat a körülménvelket is. am^lvek a növekert^st kedvezően, vagv kedvezőtlenül befolyásolhat iák. (11). Tudtommal ilven párhuzamos vizsgálatokat még nem folytattak, már pedig a kedvezőtlen * Készült a Halteny'sztési Kutató Intézetben. Ipazeató: Dr. Maucha Rez«ő akadémikus. A MagvaiHidro'ógiai Társaság Limnológiai Szakosztályának 1950. december hó 20-án ta

rtott ülésén. ..Vadpontv és nemesponty növdkedési vizsgálatok"' címen elhangzott előadás. életkörülmények figyelmen kívül hagyásával tévesen 'következtethetünk a népesített nemespontv növekedésére. A testméretekből kiszámítható testarányok (prol'ilindex, keresztmetszetindex és faroknyélindex) adatait a népesített nemesponty növekedésének megállapításánál mindig segédeszközként használhatjuk fel különösen akkor, amikor a szóbanforgó ponty növekedési mezői nem látszanak tisztán, mert a tartós nyári hideg a rossz táplálkozási viszonyok miatt téli gyűrűk is keletkeztek. Pl. két azonos súlyú ponty életkorát vizsgáljuk és az egyiknek pikkelymezejében még egy halvány téli gyűrűt vélünk látni, a másikban vi szont nem. Ilyenkor azt kell eldöntenünk, hogy ez a téli gyűrű valódi képződmény-e vagy sem? Ha csak a pikkelyt vizsgálnánk, nyilván arra a a végkövetkeztetésre jutnánk, hogy pl. az előbbi mondjuk — négynyaras, a másik pedig háromn.yaras. De ha megnézzük a szóbanforgó ponty testarányait és ha azt találjuk, hogy a testarányok lényeges különbséget nem mutatnak, akkor leszögezhetjük, hogv e többletmező, mely a pikkelymezőbe beiktatódott, hamis képződmény, tehát nenn vehető számításba. A testarányok mindenkori szemmeltartása még akkor is fontos támpontot nyújthat, amikor egyedénként vizsgáljuk a pontyok növekedését. Pl. az egyik népesített nemespontv, amelynek profilindexe 2,80, keresztmetszet indexe 1,78 és faroknyélindexe 1.94, jól növekedik, mi? a másik hasonló súlyú nemesponty, 2,57 profilindexxel, 2.14 keresztmetszet indexxel és 2.72 ifarolknyélindexxel rosszul növekszik. Ez azt jelenti, hoav a jónövekedésű ponty testformája már meL

f köz elitéi te a vadpontv testformáiát, illetőleg akklimatizálódott az új körülményekhez és ezért jobb növekedésű, a másik viszont különböző okok miatt még nem volt képes alkalmazkodni az új életviszonyokhoz és ezért maradt vissza a növekedésben. Különböző dunai és tiszai holtágakból származó összesen 211 ponty példány növekedését vizsgáltam meg az előbb említett módszer szerint. A szeremlei, rezéti. hátai és ercsii dunai holtágakból eredő pontvmérési adatokat, pilkkelvmintákat és halászat biológiai feljegyzéseket dr. Jac?ó Imre tudományos munkatársam volt szíves rendelkezésemre bocsátani, ameiyek alapján si-