Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - A. V. Izitov: A Föld alakja és méretei a mai adatok szerint

Hidrológiai Közlöny. .'S2. évf. 1952. 1—2 sz. 19 fúrásoknak telepítése csak szükségmegoldás lenne arra az esetre, ha sem a meglévő karsztvizek, sem a javasolt fúrással feltárandó karsztvizek nem elégítenék ki az esetleges ivóvízszükségletet. FELHASZNÁLT IRODALOM: 1. Kárpáti J.: A görömbölytiapolcai forrásvizek vizsgálata. Hidr. Közi. XXI. k. 1941. Budapest, 1942. 2. Kerekes J.: A görömbölytapolcai tavai barlang. Barlangvilág k. 1—2. f. Budapest, 1936. 3. Láng S.: Karszthidrológiai megfigyelések a GömörTornai karsztban. Hidr. Közit. XXIII. k. 1943. Budapest, 1944. 4. Papp K.: Miskolc környékének geológiai viszonyai. A M. Föld. Int. Évk. XVI. k. 3. f, Budapest, 1907, A Föld A központi geodéziai, lélgi-felvételi és kartográfiai intézet miunkáiból. 73. kötet. Moszkvai, 1950. 1—204 o. A. V. Izotov könyve a geográfust nagy mértékben érdekli. Ez a könyiv ugyanis a Föld kutatásának egyik alapvető kérdésével foglalkozik, nevezetesen formájának és méreteinek megállapításával, ezek az adatok szolgáltatják viszont Földgömb termiAszetére vonatkozó minden tudományos ismeretünk alapját. A. V. Izotov könyvének tartalma két részre oszlik. Az első, négy fejezetből álló részben leírja a kérdés történetét, kifejti a Föld alakja és méretei meghatározásának feladatát és módszerét. A következő fejezetekben a szerző összefoglalja a földgömb alakjára és méreteire vonatkozó mai adatokat. Az első fejezet a Föld alakjának tanulmányozására vonatkozó rövid történeti összefoglalását tartalmazza. Sorjában elmondja a szerző a Föld alakjának elképzelését az ókor elméletein (Pythagoras, Aristoteles és a többi) kezdve. Ebben a fejezetben írja le a szerző a földgömb méretei kísérleti megállapításának első eredményeit. Történeti sorrendben fejti ki a szerző a földgömb formájára vonatkozó feltevések fejlődésut, szoros összefüggésben a tudományos gondolkodás fejlődésének általános menetével. A XIX. században a föid-ellipszoid méretenek meghatározásában nagy részük volt az orosz kutatóknak és ezt a szerző joggal hangsúlyozza. A második fejezet a Föld alakjára vonatkozó mai elgondolásokat és felfogásokat írja le. Meghatározza a geoiid fogalmát, a föld-szteroid és a föld-ellipszoid fogalmát lés felsorolja a Föld alakjának tanulmányozásával összefüggő alapvető feladatokat. A harmadik fejezet tartalma a föld-ellipszoid méreteinek (meghatározásával egybekötött geodetikus (geodéziai) feladatok leírása. E fejezet rámutat arra, hogy az asztronomo-gieodéziai munka fejlettsége országukban ma már teljes nyomatékkal megköveteli a Föld méreteinek újabb meghatározását a Szovjetunióban gyűjtött nagy terjedelmű új anyag felhasználásával és a tudósaiktól kidolgozott új, tudományos módszerek alkalmazásával. A negyedik fejezet tartalmazza a föld-ellipszoid méreteinek a fokmérésekkel történő megállapítása módszereit. Az ötödik fejezet felsorolja a Szovjetunióban, Nyugat-Európában és az USA végrehajtott fokmérések alapján megállapított méreteket. Az asztronómiai és geodéziai kutatások fejlődése a Szovjetunióban, mint ezt a szerző 2* 5. Pávai-Vcijna F.: A lillifüredi mélyfúrás története és geológiai viszonyai. Hidr. Közt. IX. k. 1929. Budapest, 6. Rozlozsnik P.: Szakvélemény az újhutai vízellátás ügyében. Kézirat a M. Földtani Intézet irattárában. 7. Schréter /.: A Bükk-hegység geológiája. Beszámoló a M. Fö'dtani Int. vitaüléseinek imunk.-ról V. évf. 7. f. 1943. Budapest. 8. Schréter 2.: A borsod—hevesi szén- és lignitterületek bányaföldtani leírása. A M. Földt. Int. Kiadványai. Budapest, 1929. 9. Seemajer '/..: Miskolc vidékének geológiai viszonyai. Miskolc .és a Borsod, Gömör, Kishont k. egy. vármegyebeli községek. Magyar városok monográfia ja. Budapest, 1929. 10. Vadász E.: A borsodi szénmedence bányaföldlani viszonyai. A M. Föld. Int. Kiadványai. Budapest, 1929. hangsúlyozza (120. old.) „gyökeresen megváltoztata a f.O'kmiítések színvonalát és a világ gravimetrikus vizsgálását." A Szovjetunióban végrehajtott fokmérések a világ valamennyi eddig eszközölt fokméréseinek egyharmadát teszi ki. A szerző részletes adatokkal ismerteti a Szovjetunióban eddig végrehajtott fokméréseket, ezek a méiV'sek a körnek eddig összesen 295 fokát foglalják magukban. A Szovjetunióban eszközölt fokmérési adatok kritikus összehasonlítása a nyugateurópai és amerikai fokmérésekkel lehetővé tette a Szovjetunióban vlégrehajtott geodéziai munkálatok számára a föld-ellipszoid új méreteit vegyék alapul. A hatodik fejezet tartalmazza a nehézségi erő mérése alapján megállapított állandó föld-szferoid lélrtékek meghatározását. Igen érdekes a hetedik fejezet, amelyben a szerző a Föld belső szerkezetére és elméleti alapjára vonatkozó elgondolásokat adja elő. A nyolcadik fejezet a Föld alakjára vonatkozó, asztronómiai adatok alapján levont, több következtetést ír le. Az utolsó fejezetben A. V. Izotov összefoglalja a Föld alakjára és méreteire vonatkozó új adatokat. Ebben a fejezetben a szerző a Föld „hármastengelyű" alakjának tárgyalásakor abból ® feltevésből indult ki, hogy a Föld eredetileg cseppfolyós-izzó halmazállapotú volt. Éz a feltevés ma nem vitathatatlan, gondoljunk O. J. Smidt akadémikusnak a Föld keletkezéséről szóló új elméletére. Ebiben a fejezetben sorolja fel a szerző a sarkok lapultságának középértékeit, az Egyenlítő sugarának átlagos hosszát s a Föld alakjára és méreteire vonatkozó adatok összefoglalását. A Föld alakját és méreteit a mai adatok szerint a következő értékek jellemzik: v Az Egyenlítő középsugiára 6,378,245 m A sarkok lapultságának középértéke 1 : 298,3 Egyenlítői lapultság 1 : 30,000 A legthosszabb meridián hossza +15° Greenwichtől. Ebből a rövid összefoglalásból is kitűnik, hogy A. V. Izotov könyviben megadja a Föld méreteinek és alakjának a mai számítások szerinti teljes képét, gyarapítja a Földről szóló ismereteinket és erősen rávilágít a szovjet kutatások kimagasló eredményeire. D. G. Panov Izveaztija Vazeszojuznovo Gcografieseszkovo Obaoaeaztva 1951. 1. azám. 91—94 oldal alakja és méretei a mai adatok szerint A. V. IZOTOV