Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Páter János: A balatonmenti vasúti kutak vizsgálatának hidrokémiai tanulságai

Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. 151 ható a jó ivóvízellátás akkor, ha az említett mélységből fúrt kutak segítségével hozzuk fel a jó ivóvizet. A lápos szakaszok fúrt kútjainak létesítésekor, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a hidrokémiai jellemzőket, mert enélkül kellemetlen és igen drága csalódásban lesz részünk. Ezeken a partszakaszokon ugyanis számolnunk kell a felszínes, huminsavtartalmú lápos víz, vascsövekre kifejtett fcoiTodeáló hatásával. Nyilvánvaló, hogy ezeken a szakaszokon, ha közönséges vascsöveket használunk, azt a savanyú huminsavas víz kívülről pár év alatt korrodeálja és a felszínes, lápos víz betörése tönkreteszi a furatot. Erre vonatkozólag szomorú gyakorlati tapasztalataink vannak. (Bállatonföldvári MÁVfurat). Ezért ilyen szakaszokon, ha a termelt víz megengedhetővé teszi a vascső használatát, feltétlenül impregnált, a külső lápos víz korrodeáló hatásának ellenálló csőanyagot kell használni (Inertol). Számításba kell venni ezen a partszakaszon a fúrt kutak létesítésekor a víz esetleg agresszív szénsavtartalmát és a talaj vastartalmát. Azt tapasztaltuk a fúrt kutak telepítésekor, hogy a már említett mélységben levő vízadórétegekből bizonyos szakaszokon — Szántód, Balatonszentgyörgy — kitermelt víz vastartalma, amely talajeredetű, olyan magas, hogy a víz vezetési célokra alkalmatlan. Ez • szükségszerűvé teszi azt, hogy a furat létesítése közben állandóan igénybe kell venni a hidrokémifcus munkáját és tanácsait. Balatonszentgyörgy környékén a furat telepítésekor olyan rétegekre is akadtunk, amelyekből a kitermelt víz vastartalma literenkint elérte a 8 milligrammot. A balatonmenti vasúti vonalak ivóvízellátásakor a családi vízellátásra kel! a súlyt helyeznünk, kivéve a forgalmasabb üdülőhelyek állomásait. Az üdülőhelyek vasútállomásainak ivóvízellátással való biztosítására a fúrt kutak létesítése ad kielégítő megoldást. A kisebb megállóhelyek és az őrházak, ivóvízellátása a családi vízellátás keretében kielégítő módon megoldható, ha a hidrogeológiai viszonyok megfelelőek, a feltszíni ásott kutakkal. A megállóhelyeknél a vízkiemelést szivattyús-, vagv serlegeskutak segítségével lehet kielégítő módon megoldani, míg az őrházaknál a zárt ktútházú, előregyártható kivitelben készülő MÁV kútház-szabványtípus biztosítja a vízhigiénes követelmények betartását. A víztermelés során tekintve a terep sűrűn lakott voltát, gondosan ügyelni kell arra. hogy rablógazdálkodást ne folytassunk. Balatonmenti sorozatos vízvizsgálataink eredményeként megállapítható az. hogy a Balatonaliga—'Siófok közötti partszakasz felszíni ásott kútjaiból jó ivóvíz nyerhető. A Siófok—Balatonszentgyörgy—Keszthely—Tapolca közötti vonalszakaszra vonatkoznak az előadás keretében elmondottak. Tapolca—Badacsony—Balatonfüred Balatonalmádi közötti vonalszakaszon a lápos betöréstől eltekintve, szintén kielégítő vizet nyerhetünk a felszíni ásott kutakból. A Fűzfő—Balatonakarattya közötti vonalszakasz felszíni ásott kútjai a hidrogeológiai viszonyoknak megfelelően helyenként erősen kifogásolható, sőt helyenként ihatatlan vizet szolgáltatnak. A MÁV Vízegészségügyi Laboratóriumának balatonmenti vízrajzi tájvizsgálatai még nem fejeződtek be. További vizsgálataink során fel akarjuk deríteni mindazokat a lehetőségeket, amelyek a jó ivóvíznyerést elősegítik. Újabb eljárások segítségével reálisabbá kívánjuk tenni a higiénés szempontból fontos szennyjelző faktorok objektív megállapítását. Gondolunk itt elsősorban Obuchov P. F. (5) által ismertetett foszfát elbírálásra. Obuchov szerint a foszfátkimutatásnak igen nagy szerepe van a víz egészségügyi véleményézésében, amennyiben a szerves eredetű talaj széndioxidjának foszfátbontó szerepe van. A foszfor kimutatása tehát a szerves eredetű talajban szennyjelző lehet. Össze foglalás: 1. A balatonmenti vasúti kutak vizének hidrokémiai jellemzői a hidrogeológiai adottságokkal összevetve, jó támpontot nyújtanak a kifogástalan ivóvíztermelés szempontjából. 2. Vasúti viszonylatban a forgalmasabb üdülőhelyek állomási ivóvízellátását kívánatos a déli part mentén fúrt kutakból biztosítani. A kisebb megállóhelyek és őrházak családi ivóvízellátása a hely hidrogeológiai adottságának megfelelően felszíni ásott kutakból is biztosítható. 3. A megállóhelyek vízadóberendezését szivattyús vagy serleges vízemelőszerkezettel látjuk el progresszíve. Az őrházak kút jait a külső szenynyezést kizáró MÁV-szabvány, előregyártható kivitelben készülő zárt kútházzal látjuk el. 4. A balatonimenti jó ivóvízellátást elősegítő újabb vizsgálatok segítségével törekszünk a kérdés kielégítő megoldására. IRODALOM : 1. Páter J. dr.: Népegészségügy. 1941. 7. sz. 2. Páter ,1. dr.: Hidrológiai Közlöny. XXIV. 1—3. 1944. 3. Kalmikov P E.: Gigliena i Szan

;íaria. 1948. 2:2- 10: 4. Cholnokv J. dr.: A Balaton hidrográfiája. II. k. 2. rész. 3. o. 5. Obuchov P. F.: Gig'ena i Szan'tara. 1948. 3:11—14.