Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
3-4. szám - Magyar Hidrológiai Társaság 1952. évi közgyűlésének jegyzőkönyve
Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. 117 Mark: A nehézvíz a gleccserjégben. Russ. dtsch. Nachr. Wiss. Techn. 1935. Nr. 9. K. Noguchy — Y. Shibata: Az Asama-vulkán közelében található gyógyvizek nehézvíztartalmának meghatározása. — Bull. ebem. Soc. Japán, 1939 június. K. Okabe —• T. Tilani: A IcVegönedvesség nehézvíz tartalmáról. Bull. chem. Söc. Japan. — 1937 január. Osaka. S. Oana: A vulkánok geokémiai kutatása Japánban. 1939. Tokyo. N. Parrauano: — B. Pesce: Az izotópok eloszlása az esővízben. Atti X. Congr. int. Chim. Roma. 1938. Teis, Vtrnadszkij, Vinográdov: Az izotop-összetétel meghatározása metamorf kőzetekben és ásványokban. C. R. Acad. Sci. USSR. 1941. Moszkva. ff. V. T"is: Az 1 ÜSS. néhány folyójának és tavának izotóp-összetétele. C. R. Acad. Sci. URSS. 1939. 779—82. V. S, Bureau of Standards. Természetes eredetű vizek izotop-összftélfeléíben levő változások. .). Franklin Inst. 1933 szeptember. Összefoglalóbb jellegű munkák: N. Parrauano — B. Pesce: Az izotópok cl terjedése természetes vizekben. Atti. X. Congr. int. Chim. Rocmia. 401 —411. F. H. Riescnjeld: Üjabb kulatáok a nehézvízről és előfordulásáról a természetben. Svensk. Kem. Tidskr. 1937., 113—123. Vernadskij: Hol kel! geokémiai nézőpontbóal nehézvír után kutatnunk. C. R. Acad. Sci. URSS. 1934. Jegyzőkönyv Felvétetett a Magyar Hidrológiai Társaság 35-ik évzáró közgyűlésén, 1952. évi március hó 12-én, a MTESz székházának földszinti előadótermében (Budapest, V., Szalay-utca 4.) Dr. Schulhof Ödön alelnök a közgyűlést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Szilágyi Gyula és dr. Páter János tagtársakat, majd a következő szavakkal üdvözli a közgyűlést: Tisztelt Közgyűlés! Elnökünk, dr. Mosonyi Emil hivatalosan külföldön tartózkodik és így rám, mint alelnökre hárult a feladat, hogy a közgyűlést levezessem. Ebben a minőségben üdvözlöm a megjelent egyesületi tagokat és vendégeket. Külön üdvözlöm a MTESz képviseletében 'megjelent Dr. Valkó Endre elvtársat a METESZ főtitkárát és dr. Schweitzer Rudolf né elvtársnőt, aki a MTESZ részéről a Magyar Hidrológiai Társaság instruktora és így egyesületünk életét állandóan figyelemmel kísérve számunkra nagyon sok segítséget nyújtott. Üdvözlöm az Akadémia képviseletében megjelent Pálffy Dénes elvtársat. Mielőtt a közgyűlést formálisan megnyitnám, nem mulaszthatom el az alkalmat, hogv most, amikor a szovjet-magyar barátság hónapja zajlik, néhány szóval meg ne emlékezzem azokról a nagy segítségekről, eredményekről és célkitűzésekről, amelyket hazánk és közelebbről a mi szakmánk, a hidrológia a Szovjetuniónak köszönhet. Az elmúlt munkaévben, mely év alatt folytatott tevékenységünkről a mai beszámolók szólni fosnak, több ízben volt alkalmunk minden vonalon, a hidrológiai tudományok legkülönbözőbb ágaiban, a Szovjetunióból közöttünk személyesen megjelent tudósok, kartársak segítségét igénvbevenni, élvezni, hasznosítani. Megemlékezem L. A. Eliava szovjet mérnök kartársról, akit egyesületünk tagjai jól ismernek, Nyevrajev professzorról. aki egyesületünk egyik munkakörének egy kis részével, a gyógyvizek kérdésével foglalkozva tartózkodott Magyarországon fél évig. Sajnos kötelessége hazaszólította az elmúlt héten. íev a programúiban kitűzött előadását metartani nem tudia. Az ünnepi előadás megtartását dr. Pann Ferenc professzor vállalta. A Szovjetunió fudcimánvának, dolgozóinak segítségét napról-napra, ininden trésünkben érezzük. A szovjet irodalommal 0!/v o«ületiink tagiai loeh behatóan foglalkoznak rendszeres ismertető üléseken és tudományos szakül^'einkon > c. Mielőtt megnyitom az ülést, csak pár szóval te kell szögeznem. hogv a Szovjetuniónak és dicső Vörös Hadsereaének köszönhetjük azt is, hogy egyáltalában itt összeülhettünk és nyugodtan, biztonságban ülésezhetünk A Szovjetunió segítsége, gazdag tapasztalatainak átadása leszi lehetővé bogy a tudományok vonalán olyan nagv lépésekkel haladhatunk előre. !>"r>ii ötéves tervünk nagyszerű alkotásainak megva'ósí'ását lehetővé te"'! Felkérem e'r. Valkó F.ndre elvtársai, n MTESZ főtitkárát, hogy megnyitó beszédét tartsa meg. Dr. Valkó Endre megnyitó beszéde : Tisztelt Közgyűlés! — Kedves Elvtársak! Tudományos Egyesületeink tevékenységében, szoros összefüggésben népgazdaságunk eddig soha nem ismert fejlődésével és összefüggésben elsősorban azzal a támogatással. amelyben Pártunk és Kormányunk részesíti őket, mélyreható és gyökeres változást tapasztalhatunk. Ez a változás, nem egyszerű mennyiségi növekedés, hanem minőségi változás. Tudományos egyesületeink jellege változott meg azáltal, hogy a szakemlierek egy szűk körének szervezkedéséből a műszaki dolgozók legjobbjainak, tehát egy sokkal szélesebb és egyre szélesedő rétegnek igazi mozgalmává vált. Mi az új ebben a mozgalomban? Az új az, hogy olyan emberek mozgalma, akik nem csupán szeretik szakmájukat, szenvedéllyel foglalkoznak műszaki kérdésekkel, lelkesedéssel tanulmányozzák a Szovjetunió tudomnáyos eredméyeit, hinnem egyben olyan emberek, akiket áthat a felelősség tudata műszaki fejődésünk kérdéseivel szemben, olyan emberek, akik nem ismernek fáradtságot, ha egv érdekes műszaki problémával találkoznak, akik gyakran éit nappallá téve ott ülnek egy-egv munkabizottságban. Ezek azok. akik egy érdekes előadás után órákig folytatják/ az izgalmas vitát, akik tudatában vannak annak, hosv mindez nem csupán ismereteiket gyarapítja, azi ő fejlődésüket segíti, hanem országunk, egész dolgozó népünk ügyét szolgálja így fonódik össze az egyesületi munkában műszaki dolgozniuk legjohbjainál a technika. „ tudomány szeretetével a népnek, a hazának a szeretete. Ma már sok ezer azoknak a szakembereknek a száma, akik a tudományos egyesületekben állandóan, rendszeres aktív munkát végeznek. Nagy fejlődés ment végbe az egyesületek vezetésében. Azelőtt, ha egv-egv ipari funkcionáriust, műszaki vezetőt, vasv tudóst beválasztottak valamely tudománvos egyesület elnökségébe, vagv választmányába, igen gyakran előfordult, hogv ezt csunán afféle üres címnek vet'ék. a megtiszteltetés egv telének. ím elv a hivatallal együtt jár. de ami semimi kötelezettséget nem. jelent. Ma már ez gyökeresen megváltozott! Azok az egyesületi vezetők. főtitkárok, akik nem érezték át kellőkénnen feladatuk jelentőségét, mint ni. a GTE-líen, a Textilben, kemény, elvtársias bírálatot kaptak. aminek nyomán nemcsak az ő munkájuk, hanem az egész vezetőség munkája megiavult. Nem esrv minisztérium, legfelsőbb vezetői tevékenven bekancsolódtak nz egyesületi munkába. így pl. Czoltner elvtárs. Kiss elvtárs állandóan PS rendszeresen sok-sok munkaórái fordítanak egyesületük szervezésére és irányítására. Nem véletlen az hogy műszaki érteliniiségiinV legszélesebb rétegei az üzemiek szakembereitől. nz állami "ervek vezetőiig felismerték, hogy a tudománvos egyesület énnen azért, mert a iv'ngazda^ág legkülönbözőbb területeiről kénes ö««zegyűiteni n műszakiak vélem'énvét. nézeteit, közvetíti n tnonsz+ilntaik kicserélését, olvm munkát végez, amelyet hivatali úton megszervezni aligha lehetséges. Ebből a szemnonlból kelt néznünk a Magvar Hidrológiai Társaság i»'enlősé"él is Népgazdasági tervün'v olvan hatatmas vízi munkálatokat irányoz elő. amilyenekről országunkban azelőtt álnrodni sem lehetett. Ami(FnlytatíJ « 149. oldalon)