Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
1-2. szám - Albel Ferenc: Tanulmány a dorogi bányamző vízelzáró tömítő fúrásairól és a vízbetörésekről
10 Albel F.: A dorogi bányaimező vízbetörései A dorogi bányamezőben, különböző szinteken elszenvedett vízbetörések nagysága m 3/min. Színt Egyes vízbetörések nagysága Vízbetörések száma db + 130 + 100 0,40 ; 0,04 ; 2 db + 100 + 75 9,00 ; 80,0 ; 16,00 ; 0,25 4 « + 75 + 50 0,60 ; 2,00 ; 5,00 ; 4,00 ; 16,00; 1,60 6 « + 50 + 25 3,50; 1,25 ; 0,50 ; 1,20; 0,40 ; 4,60 ; 4,20 ; 1,74 ; 0,30 9 « + 25-| 0 10,00 ; 0,40 ; 43,50 ; 1,20 ; 0,14; 0,35; 0,25 7 « -| 0—25 1,30 ; 0,50 ; 60,00 ; 1,02 ; 2,00; 0,25; 0,50; 0,14; 0,42 x. 9 « — 25 — 50 5,00 ; 0,50 ; 0,76 ; 0,65 ; 2,06; 6,70 ; 1,70 7 « — 50 — 75 1,06; 4,00; 0,45; 3,46; 40,00; 0,70.; 1,96; 2,02 8 « — 75 — 100 0,40 ; 7,10 ; 1,00 ; 2,80 ; 0,40 5 « — 100 — 125 10,00; 3,60 ; 0,60 3 « — 125 — 150 4,50; 3,00 ; 0,40 ; 0,50 4 « — 150 — 175 1,85; 0,50 ; 1,02 3 « — 175 — 200 1,30 ; 1,00 ; 0,60 3 « — 200 — 225 0,50 1 « — 225 — 250 0,00 0 « — 250 — 275 0,70 1 « Összes vízbetörések száma 72 db Fentiek szerint az egyes szinteken elszenvedett maximálisvízmennyiség : + 100 + 75 m szintek kö + 75 + 50 « « + 50 + 25 « « + 25 H 0 « « H 0— 25 « « — 25 — 50 « « — 50 — 75 « « — 75— 100 m « — 100— 125 « « — 125— 150 « « — 150— 175 « « — 175— 200 « « — 200—225 « « — 225— 250 « « — 250— 275 « « 80,00 16,00 4,60 43,50 60,00 6,70 40,00 7,10 10,00 4,50 1,85 1,30 0,50 0,00 0,70 m 3 rtiin m 3/min m 8/min m 3/min m^min m 3/min m 3/min m B/min m 3/min m 3/min m 3/min m 3/min m 3/mín m 3/min m 3/min * Ezen vízbetörés valószínű egy magasabb szinten tárolt és megcsapolt víz. E jelenség oka azzal magyarázható, hogy az első esetben, amikor csak sok siósav felhasználása hozza meg a kívánt nyelőképesség eredményt, a daeihsteini mészkő lehet, hogy dolomitos szerkezetű és nagy a magnézium tartalma, melyet a sósavval nehezen tudunk oldani. De lehetséges az is, hogy a kapott nagy szelvényű barlang, csak kis elvékonyodott szelvényű repedéssel közlekedik, így annak nem fis lehet kiadós nyelőképessége. Sósavazás esetében pedig, amikor a fúrólyukba adagolt sósav eljut odáig, ahol az elvékonyodott szelvényű repdéseket kellene oldania, addig útjában a nagv szelvényű barlangfalával érintkezvén, elveszti oldóképességét. Az esetben pedig, ha a fúrólyukkal bár csak kis nyelőképességet értünk el, a fúró ha jszálszerű repedéseket harántolt, de közvetlen közelében olt van a nagy szelvényű barlangjárat, így a fúrólyukon keresztül át beadott kis mennyiségű sósav is meghozza a kívánt eredményt, nagy nyelőképességet. Legutóbb elhangzott megállapítások szeriint, azokat a bányamezőket, melyek nem rendelkeznek legalább egy méter feküréteg vastagsággal egv atm. hidrosztatikai nyomásra, nem nyilvánítják lem üvelhetőknek. Ha ezt a megállapítást elfogadnánk, akkor a dorogi bányamezőben sok bányánkat azonnal be kellene szüntetni, 'mert sa jnos igen kevés olyan bányamezőnk van, ahol ezen feltételek biztosítva vannak. így sohasem lenne kibányászható: a Borókási szénmedence l<b. 200 millió q szénvagvona, a Nagysáp területén fekvő hasonló mennyiségű szénkincs, továbbá Tokod 200 mlilliós szene, Kenyérmező területén levő még eddig ismeretlen, de becslések szerint ugyancsak közel 300 milliós szénvagvona, de a Xll-es akna keleti mező 100 milliós szénkincse sem. Hazánk iparának és gépesített mezőgazdaságának rohamos fejlődése megkívánja, hogy vele lépést tartson a szénbányászat is. A dorogi bányamezők kiitűnő minőségű szenének kibányászása elsőrendű érdekünk. A mind mélyebb szinteken való bányászkodás elkerülhetetlen következménye a mi bányászatunknak. Fontosnak tartom, hogy ezen problémával foglalkozzunk és minél több szakember beállítását javasolom a mélyszinti karsztosodás tanulmányozására. Nem mulaszthatom el, hogy e helyen köszönetet ne mondjak azon munkatársaknak, akik a Hidrológiai Köylönyben megjelent cikkem után személyesen, vagy levélben felkerestek és kritikát gyakoroltak tanulmányomhoz. Egy ilyen fontos kérdést előbbre vinni csak akkor lehet, ha azt az illetékesek magukévá teszik és véleményüket nyilvánítják az új elgondoláshoz. Örömmel kell megállapítani, hogy jelen esetben minden egyes hozzászólás, kritika, elgondolásomnak helyességét igazolja. Most, amikor az újabb kívánságnak megfelelően csak az egyes vízbetörésekre telepített fúrásokat, valamint a vízbetörések adatait és á különböző szlintek karsztosodási jelenségeit dolgoztam fel, újból kérem a szíves hozzászólást, hogy minél előbb vigyük előre a karsztvízkérdés iigyét és ezzel biztosítsuk a dorogi szénbányászat jövőjét.
