Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Sebestyén Olga: Egy balatoni élőlénytársulás ökológiai kiértékeléséről

Hidrológiai Közlöny 32. évf. Í9Ó2. 3 —4. si. Hogy a Bangia atropurparea ökologiai valenciája hőmérséklet tekintetében mennyire tág, mutatja az alábbi néhány példa : 1936. júl. 6. erősen felmelegedett vízben a vízvonal feletti kiszáradt tenyészet néhány viharos nap alatt feléledt (vízszint 105 cm; a víz hőmérséklete a szeles napok alatt 26° C-ról 23° C-ra csökkent). Több alkalommal áttelelt a tenyészet: 1934—35 telén (jégtartam jan. 8— febr. 21; gyenge, mindegyre í'el töredező jég). A be nem fagyott víz hőmérséklete decemberben általában 5—6° C, egyetlen alkalommal ment fel 7°-ra. A befagyás idején hőmérséklete 1° C, olvadás után, kb. márc. közepéig 4° C. Erősebb felmelegedés márc. 1. újrafagyás miárc 15. 1935—36.' (jégtartam dec. 28—jan. 2; febr. 11—20), a víz a két befagyás közé eső időben nem melegedett fel 5°—6° C-nál magasabbra, egyetlen nap kivételével. 1937—38. (jégtartam dec. 27—jan. 25), vízihőfoka, hígvízen, nov. végétől febr. végéig 3°—4" C kőzött. Dec. 4-ém erőteljes asszimiláció, (vízhőfok 4,5° C, fonalakon gázbuborék); sok üres fonal; tömeges spóraképződés. Jan. 21. táján a jégbefagyott fonalak 5—6 cm szélességben erős rózsaszínűre színezték a partmenti átlátszó jeget. (7 : 797). 1949—50. telén a november végén felújult tenyészet jég alatt áttelelt és március végén az emelkedő és zavarossá vált vízben még nem tűnt el szem elől (2 F ábra). (Befagyás jan. 13, olvadás parti kövek mentén febr. 13-tól, jég eltakarodása febr. 22. Vízhőmérséklet hígvízben 5° C; parti vízi febr. 13—24 között 0.5—2° C, március végéin 9° G'ikörül). Érdekes az 1940. aug. 23. adat, mely szerint néhány napi tartós és kiadós esőzésre felújult a száraz JSu/M/ía-bevonat (aug. 20. 7 órától 22. 17 óráig 97,1 mm eső esett, a vízszint 8 cm-t emelkedett, a hőmérséklet kb. 5 fokot csökkent). (2. 13 ábra). A Balatonban a Bangia-gyep kialakulásához, felújulásához és dús kifejlődéséhez szükséges tényezőkről, összefoglalásképpen, az alábbiakat lehet megállapítani: A tenyészet mindig csak elég meredek, eróziós parton a locsolás terében alakul is, de ott sem mindenütt. Leggyakrabban kő, beton, ritkábban fa alzaton jelenik meg. Fel van jegyezve 0°—27°C hőmérsékletű vízből. (A B. vízhőmérséklete ritkán éri el kánikulában a déli órákban a 30°C-t). A fonalak jégbefagyva sem pusztulnak el, s ezt az állapotot több héten át eltűrik (2. F ábra). A víz hullámzása a melegvíz- idején elengedhetetlen feltétele a kiújulásnak. A vízmozgás elsősorban a kellő 0

2ellátást biztosít ja a vízellátás szakaszossága útján, egyidejűleg más jelentősége is lehet (v.ö. 4. o.'l Erősen lehűlt vízben teljesen alámerülve (jégpáncél alatt is) hosszabb ideig eleven a bevonat, úgylátszik a hideg vízben magas 0

2-igénye kielégülhet. Hogy ez a hőmérséklet fok szerint mennyi, csak akkor lesz megállapítható, ha nyomon követjük az alámerült tenyészet sorsát a további felmelegedés folyamán.* Március végén 9°—10 G mellett még szépen díszlik a bevonat. Laboratóriumi megfigyelések (Frissengyüjtött fonalak mikroszkópi vizsgálata ; mikrotenyészet; aquariumi tenyészet.) * A víz hőfoka jég alatt általában 0°—1° C. (7:237). A jég alatti víz O-tartamára vonatkozó értékek 13,5— —16,25 mg/l között vannak. (7:251: 27:497.) A tó víztömege a jégpáncél alatt sincs teljes nyugalomban. Áttelelő Myriophíjllum mozgása jég alatt is megfigyelhető; a parti víz fenekén levő detritusüledéket jóformán nyom nélkül elsepri az áramlás 1848/49. és 1940/50. tele).