Hidrológiai Közlöny 1951 (31. évfolyam)

Jegyzőkönyvi kivonat a Hidrológiai Szakosztály 1949. évi évzáró és a Magyar Hidrológiai Társaság alakuló közgyűléséről

hegyszerkezet kapcsolata: Kertai Ede: Téli vízhozam­mérések a Rábán: Balogh Kálmán dr.: A MÁVAG diósgyőri forrásfoglalása. Az elmúlt 1947. évben megjelent a Hidrológiai Közlöny 1943. évi XXIII. kötet 7—12. füzete, az 1944. évi XXIV. kötet 1—3. füzete, és az 1947. évi XXVII. kötet 1—4. 'és 5—8. füzete. Taglétszámunk az 1947. év végén 451 fő. Pénztári forgalmunk a következő volt: bevétel 20 000 15 Ft, kiadás 17 712 82 Ft, egyenleg 2 287 33 Ft. JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT A MAG YARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT HIDROLÓGIAI SZAKOSZTÁLYÁNAK 1919. JANUÁR HÓ 26-AN TARTOTT 32. ÉVZÁRÓ, ILLETVE A MAGYAR HIDROLÓGIAI TARSASAG ALAKULÓ KÖZGYŰLÉSÉRŐL i Engedjék meg épp ezért, hogy Szakosztályunk 32 éves működésére röviden visszatekintsek. Szákosztályunk szellemi alapítói Bogdánfy Ödön mérnök és Schafarzik Ferenc geológus voltak. Bogdánfy Ödön a szintetikus kutató mérnök, kor- és kartársai közt a legkiválóbb képzettségű, harcos, nyugtalan, for­radalmár természet, a haladó eszmék mártírja volt. Schafarzik Ferenc az analitikus kutatók legkiválóbb ja, bölcs mérsékletével, szelíd egyéniségével az ellentétek, ellenvélemények kiegyenlítője volt. Bogdánfy a nyug­talan, folyton mozgó folyónak, Schafarzik a kiegyen­súlyozott álló víz- tónak élő megszemélyesítője. Két nagy alapítónk, forradalmár és haladó természetéből adódott Szakosztályunk egész eddigi élete, szellemi cél­kitűzése s elvégzett szakmunkája. Ha végigtekintünk működésünkön, a két nagy alapító szelleme mindvégig áthatja azt. Jól emlékszem harcos összecsapásokra szakülésein­ken, melyeken mint aktív szereplő, fiatalabb koromban magam is részt vettem, s ugyancsak jól emlékszem azokra a bölcs, kiegyensúlyozó kartársaimra, akik élet­bölcsességüknél fogva minket, fiatalokat iparkodtak le­csendesíteni s visszahozni a fellegekből a földre, mint­egy érzékeltetve, hogy a pára felszáll, de a belőle szár­mazó csapadék visszahull a földre, s itt a víz újra el­kezdi örökkön-örökké tartó körforgását. Bogdánfy és Schafarzik szellemi vezéreink, alapí­tóink. a forradalmár újító és a bölcs mérlegelő, alakí­tották ki Szakosztályunk szellemi életét 32 éven át. Engedjék meg, hogy újjászületésünk alkalmával irán­tuk érzett hálánkat e rövid megemlékezéssel lerójam. Ma új világot építünk. Ma elsősorban harcos, meg nem alkuvó tagtársakra van szükségünk, akik a tudo­mányos életet sohasem képzelt mértékben viszik majd eiőre. A múltban, Szakosztályunk elmúlt 32 éve alatt is­mételten és ismételten kitört belőlünk az akarat és kí­szakszerűen foglalkozzon s a vízi tudományok összessé- vánság — alkotni, a vízi tudományokat tudományos és gét ápolja és előre vigye. Az elmúlt 32 év Szakosztá- gyakorlati téren előrevinni. lyunk és főleg szakembereink önzetlen, fáradhatatlan Sajnos a múlt rendszer ilyen irányú megmozdulá­szakmunkássága révén beigazolta, hogy mi, hidrológu- sainkat legfeljebb kénytelenségből tudomásul vette, de sok a szakmai kérdésekben hivatásunk magaslatán ál- javaslatainkat, életrevaló terveinket elősegíteni, meg­lunk, s tudományos szakfolyóiratunk eddig megjelent valósítani vagy nem akarta, vagy nem tudta. Példának 28 kötete tanúskodhat az önzetlen, jó szakmunkáról. legyen szabad felhoznom, hogy már több mint 2 év­Szakosztályunk bölcsőjétől a sírjáig, a születés mos- tizede javasoltuk, sürgettük országunk vízügyi kérdé­datásától, vajúdásától, hála a természetes fejlődésnek, seinek, országos vízgazdálkodásunknak egy hivatalba, nem az elmúlásig, haláláig, hanem az újraszületésének, tanácsba stb. utalását. Évtizedes fáradozásunk nem ta­újramosdatásának, a mának a pillanatáig mint aktív Iáit meghallgatásra. Lehet, hogy mi hibáztunk, mert szereplő részt vehettem. elfáradtunk a céltalan és kilátástalan küzdelemben. Az évzáró ülést, illetve az alakuló közgyűlést Vi­tális Sándor dr. elnök a Pázmány Péter Tudomány Egyetem Ásványtani Intézetének előadótermében, 105 tag jeleniéiáben nyitotta meg. Mélyen tisztelt Évzáró Ülés! Mélyen tisztelt Alakuló Közgyűlés! Ma új világot, új országot építünk s rajtunk mú­lik, hogy azt hogyan építjük. Az új szocialista társa­dalom építésében nekünk hidrológusoknak — eddig a Szakosztályunkban s ezentúl Társaságunkban tömörült legkülönfélébb szakembereknek — fontos és országunk felvirágoztatásában igen jelentős szerep jut. Mi, hid­rológusok jól tudjuk, hogy földünk életében a szerves élet s így végső fokon az ember megjelenése csakis a víz megjelenésével válhatott valóra. Víz nélkül nincs élet, amit talán az emberre vonatkoztatva azzal az em­beri primitív életből fakadt szokással magyarázhatunk meg a legjobban, hogy a víz az embert a bölcsőtől a sírig elkíséri. A ma megszületett csecsemőt legelőször vízben mosdatják meg s az anyaföldhöz visszatérő em­bert mielőtt a földbe helyezik, ugyancsak megmosdat­juk. A primitív életből fakadt ősi szokások mintegy jel­zik tudat alatt a víz fontosságát az ember életében. Mi a hidrológia minden ágával' foglalkozó szakemberek érezzük át talán a legjobban a víz fontosságát minden­napi életünkben, s ezen keresztül országunk s az egész világ, földünk kialakításában. A víz földünk keletkezésében, felszínének kialakí­tásában, mai arculatának változásaiban, mindennapi életünk életszükségleteiben, közgazdaságunkban, közle­kedésünkben stb. döntő szerepet játszott s játszik ma is. Társaságunknak éppen ezért elsőrendű feladata — amit 32 éven át iparkodott megvalósítani — hogy a víz tudo­mányos és gyakorlati vonatkozásaival minden irányban 26

Next

/
Thumbnails
Contents