Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - AUJESZKY LÁSZLÓ dr.: Új módszer a csapadékadatok feldolgozására

I. táblázat. A felsiklási csapadék és záporcsapadék havonkénti mennyisége Budapesten 1946—1949. (F felsiklási csapadék, Z = záporcsapadék, X — be nem osztályozható csapadék, T = összes csapadék "£,-ben.) 1. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év 1946 F 3.8 34.2 20.7 1.1 0.4 2.3 0.0 8.0 0.0 30.7 47.2 49.5 197.9 Z 8.4 24.3 8.7 1.2 109.7 82.0 24.7 43.1 0.1 12.5 32.7 6.8 354.2 X 0.0 0.6 0.7 0.4 0.0 0.0 0.2 0:5 0.1 0.1 0.0 0.4 3.0 T 12.2 59.1 30.1 2.7 110.1 84.3 24.9 51.6 0.2 43.3 79.9 56.7 555.1 1947 F 33.6 106.4 14.1 .0 1 0.5 1.4 0.0 0.0 o.o 2.4 35.6 41.8 235.9 Z 1.0 8.7 22.0 45.9 25.4 28.6 17.5 3.0 1.9 3.9 20.1 19.6 197.6 X 0.3 0.0 0.0 0.0 l.l 1.8 0.0 0.8 0.0 0.0 1.1 0.0 5.1 T 34.9 115.1 36.1 46.0 27.0 31.8 17.5 3.8 1.9 6.3 56.8 61.4 438.6 1948 F 33.4 32.1 5.6 52.0 2.0 38.2 29.5 2.1 0.0 24.2 14.0 28.9 262.0 Z 36.3 17.5 5.9 7.1 15.6 66.1 68.4 . 10.1 14.9 15.5 0.6 0.0 258.0 X 0.0 1.6 0.4 0.8 0.5 0.6 0.2 3.8 0.1 0.0 0.4 1.0 9.4 T 69.7 51.2 11.9 59.9 18.1 104.9 98.1 16.0 15.0 39.7 15.0 29.9 529.4 1949' F 14.5 0.5 6.3 0.7 8.1 17.6 0.2 2.6 0.3 29.6 118.4 19.6 218.4 Z 4.6 0.0 9.4 20.6 76.7 21.6 61.2 32.5 31.2 5.6 41.6 32.7 337.7 X 0.1 0.0 0.5 0.1 0.0 2.1 0.0 0.0 0.0 0.0 0.7 0.1 3.6 T 19.2 0.5 16.2 21.4 84.8 41.3 61.4 35.1 31.5 35.2 160.7 52.4 559.7 a két szélső lehetőség közül melyik fordul elő, vagy a kétféle csapadék nagyjában egyforma mennyiségben lép-e fel, annak szabatos elbírálására az eddigi csapadékfeldolgozások teljesen alkalmatlanok voltak, mert úgy készültek, mintha közömbös volna, hogy a csapadékösszegek milyen fajta csapadékoknak az összegeződéséből származnak. Ennek a gyakorlati szempontból is nagyfontosságú kérdésnek a teljes tisztázatlansága arra késztetett, hogy a kétféle csapadék számarányának kérdését egy arra alkalmas kisebb észlelési anyagból megvizsgáljam. Evégből Budapestnek a háború befejezése utáni csapadékmegfigyeléseit dolgoztam fel a csapadékíró műszer feljegyzései alapján. A műszerszallagról leolvasott adatokat a Meteorológiai Intézet frontátvonulási jegyzéke és időjárási térképei segítségével ellenőriztem.*) Az I. táblázatban közlöm Budapest 1946—1949. évi csapadékadatait a kétféle csapadékfajta szerint különválasztva. Módszertani okokból a táblázatban még egy harmadik rovatot is be kellett állítanom. Ebbe azok a jelentéktelen mennyiségű csapadékok kerültek, amelyek mikrocsapadékból származtak, továbbá néhány esetben olyan csapadékok is, amelyek beosztályozása nem volt teljes határozottsággal elvégezhető. Előfordul ugyanis az, hogy egy felsiklási esőt minden szünet nélkül egy záporjellegű csapadék követ. Ilyen esetben a csapadékíró műszer pontosságán múlik, hogy a kétféle csapadékra jutó vízmennyiségek szigorúan elhatárolhatók-e egymástól. Amikor erre nem volt teljesen megnyugtató lehetőség, akkor a csapadékot »beosztályozhatatlannak« nyilvánítottuk. A négy esztendő leforgása alatt Budapesten a Meteorológiai Intézet központjában összesen 2082.8 % csapadék esett le, megfelelően annak, hogy ez a négy év egy száraz időszakot alkotott: a csapadék mennyisége egyetlen évben sem érte el a sokévi átlagnak megfelelő 611 % mennyiséget. A lehullott 2082.8 %-ből 914.2 % adódott a *) A vizsgálat részletes meteorológiai methodikáját egy megjelenés alatt álló dolgozatban ismertetem az Időjárás folyóiratban. felsiklási csapadékokból (43.9%) és 1147.5 % a záporcsapadékokból (55.1%); végül a fennmaradó 21.1 mm (1.0%) a be nem osztályozható csapadékokra esik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kétféle csapadékfajta minden évben ehhez hasonló számarányban fordul elő. Évről-évre, sőt hónaprólhónapra nagy eltolódások mutatkoznak ebben. Errenézve a mindössze négyévi anyagból készült I. táblázat is sok meggyőző adatot tartalmaz. Táblázatunk már első megtekintésre is érdekes tanulságokkal szolgál. Kitűnik, hogy vannak olyan hónapok, amelyekben sokat kapunk az egyik csapadékfajtából, de keveset vagy semmit a másikból. Ez tehát annyit jelent, hogy Budapesten a száraz és nedves hónapok váltakozásán kívül a csapadék fellépésének még egy másik, nem kevésbé fontos szeszélye is van, és pedig az, hogy a kétféle csapadékalak fellépése is váltakozik egymással. Vannak hónapok, amelyekben az egyik csapadékfajta teljesen hiányzik és a csapadékok hidrológiai viselkedése csakis a másik csapadékfajtának megfelelő szabályoknak fog engedelmeskedni. Egy jólismert meteorológiai tétel szerint a kétféle csapadékfajta fellépési esélyei az év folyamán változnak. Télen sokéves átlagban több a felsiklási csapadék és kevesebb a zápor, nyáron fordítva. Ez azonban nem olyan szabály, amelytől egyes évjáratokban nem léphetnének fel eltérések. Táblázatunkból látjuk, hogy pl. az 1948. évi január záporai olyan bőséges csapadékot adtak, mintha egy nyári hónappal lenne dolgunk. Ugyanebben az évben júniusnak és júliusnak jelentékeny menynyiségű felsikló csapadéka is volt. Ilyen rendellenes csapadékjárású években természetesen arra kell számítani, hogy a folyók vízjárási helyzetében is szokatlan kilengések léphetnek fel, amelyek sem a sokéves átlagviszonyoknak, sem pedig a megszokott évszakos alakulásnak nem felelnek meg. A feldolgozott négy esztendő folyamán egyetlen hónap sem lépett fel, amelyben Budapesten ne lett volna semmi csapadék, azonban előfordult olyan hónap (1946 szeptembere), amelyben a csa-