Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - OTO DUB: Odtok slovenskych riek a jeho rozdelenie v roku

Tab. VI. táblázat. Stredny podiel na roínom odtoku v rozliőnych oblastiach Slovenska. Az évi vízhozamban való átlag részesedés Szlovákia különböző területein. Mesiacov — Hónapok Charakter oblast! Rozdelenie odtoku v % rocného — %-os részesedés az évi vízhozamból oznaíenie stupen XII. >• II. III. IV. V. VI. VII^ VIII." IX. X. XI. vysokohorská — magas hegység stredohorská — közép hegység. vrchovinná a niíinná — dombvidék és síkság A 1 A 2 B 1 B 2 C 1 C2 3-0 6-0 6-3 6-8 7-4 7-5 1-7 5-2 4-6 5-3 6-6 7-5 l-l 5-0 4-4 5-3 7-1 9-1 1-4 9-4 11-2 14-2 17-8 20-2 6-5 9-7 1.3 0 14-2 14-8 15-6 19-8 11-9 12-6 11-1 9-6 9-8 19-6 11-5 8-6 8-1 7-7 6-9 15-9 10-1 7-5 6-4 5-1 3-9 10-5 9-2 7-9 6-5 5-1 3-8 6-9 7-2 7-2 6-2 4-5 3-1 7-5 7-1 7-1 6-2 4-9 3/9 6-1 7-7 9-6 9-7 9-4 8-7 Roinych dób — Évszakok / Charakter oblasti Rozdelenie odtoku v % rocného — %-os részesedés az évi vízhozamból oznadenie stupen zima — tél jaro — tavasz leto nyár jeseu — ősz I. polrok— 1. félév 11. polrok —11. féléi vysokohorská — magas hegység stredohorská — közép hegység. vrchovinná a niiinná — dombvidék és síkság ' A 1 A 2 B 1 B 2 C 1 C 2 5-8 16-2 15-3 17-4 21 -1 24-1 27-7 31-0 36-8 39-5 42-2 45-6 46-0 30-8 24-0 21 0 17-9 14-6 20-5 22-0 23-9 22-1 18-8 15-7 33-5 47-2 52-1 56-9 63-3 69-7 66-5 52-8 47-9 43-1 36-7 30-3 Postupné súcty mesa£nych odtokov - Havi vízhozamok összegei Charakter oblasti oznaÉenie vysokohorská — magas hegység stredohorská •— közép hegység. dombvrchovinná a nizinuá vidék és síkság..... stupen A I A 2 B I B2 C 1 C 2 Do konca mesiaca odteCie % roőného odtoku — a hó végéig lefolyik az évi vízhozam %-a IV. VII. 3 0 60 6-3 6-9 7-3 7-5 4-7 11-2 10-9 12-2 14-0 150 5-8 16-2 15-4 17-4 21-2 24-1 7-2 25-6 26-5 31-6 39-0 44-3 13-7 35-3 39-5 45-7 53-8 59-9 33-5 53-1 69-0 47-2 58-7 68-8 521 60-7 68-2 56-8 65-1 71-5 63-3 70-9 76-0 69-7 76-6 80-5 79-5 78-0 76-1 78-0 811 84-3 IX. 86-4 85-2 83-4 84-2 85-6 87-4 93-9 92-3 90-4 90-4 90-6 91-3 1000 1000 1000 100-0 100-0 100-0 Oblasti sú rozdelené tak, ze odtecené mnozstvo v prvom polroku A területeket úgy osztottuk meg, hogy a lefolyásra kerülő vízmennyiség az I. félévben v oblasti vysokohorskej í A

2 < 40% v oblasti stredohorskej í B

x = 50—54% l A, = 40—50% a közép hegységben I B

2 = 54—60% a magas hegyvidéken a v oblasti vrchovinnej a nizinnej I a domb- és síkvidéken I a közép hegységben C

x = 60—66% C

2 > 66% takéto prípady pravdepodobnost' vyskytu urcitého stupna v jednotlivych mesiacoch, rocnych dobách íi vegetaénom období, nezostáva iné ako zhodnotit' v minulosti pozorované vodnosti podl'a ich cetnosti vychodiac z predpokladu, ze cím je zjav zriedkavejsí, tym je aj menej pravdepodobny. S vyhodou k tomu pouzijeme metod matematickej statistiky, napr. spősob, aky som pre tento ciel pouzil v studii »Vodnost' slovenskych riek a ich hydrologická klasifikácia podl'a matematickej statistiky«. Tani som aj navrhol spősob klasifikácie tokov podl'a rozdelenia mesaőnych prietokov, pricom mierou roönej vyrovnanosti bol rozdiel relatívnych mesaőnych vodnosti a to najvyssej priemernej mesaénej vodnosti prekrocenej raz za 10 rokov a najmensej priemernej podkrocenej raz za tú istú dobu vyjadrenych v procentách dlhodobej rocnej vodnosti. Ako príklad pouzitia tohoto kriteria nech slúzi nasledujúca tabul'ka v ktorej znací »/c« relatívnu vodnost' vyjadrenú pomerom priemerného mesacného prietoku k dlhodobému roénému priemeru »Q« a jeho periodicitu. Rocná vyrovnanost' odtokov slovenskych Hek v období 1926—1940. Tok Dunai Váh . . Poprád . Hron . .. Morava . Hornád . Nitra . . . Bodrok . Svinka Ondava. Vodocetná stanica Hodnoty ,/í" pre P% 10 Bratislava . . . Zilina Trencln Trnovec Matejovce . . . Rudno ....... Mor. 3v. Ján Kysak Nővé Zámky Streda Obyéovce . . . Horovce Svidnik 2-03 2-24 2-32 2-39 2-49 2-62 3-45 3-60 3-60 3-62 3-74 4-06 4-50 90 0-42 0-263 0-27 0-25 0-214 0-256 0-15 0-19 Ö-18 013 0-22 0-10 0-09 Rozdiel & * 1 -61 1-977 2-05 2-14 2-276 2-364 3-30 3-41 3-42 3-49 3-52 3-96 4 41 A* • Q m

8/s 3290 220 295 328 11124 385 61 62 451 697 15Bol teda napr. na Váhu v Trenéíne medzi najvodnejsím mesiacom (aprílom), aky byva prekroceny asi raz za desat' rokov a najsuchsím, aky byva podkroceny za rovnakú dobu rozdiel rovny 2.05 — násobku dlhodobého rocného priemeru t. j. Q — /\k. Q = 295 m

3/s. 89