Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések - SZABÓ ZOLTÁN dr.: A bioindikátorok ökológiai jelentősége

Zárt es nyílt otolopüh hotocönuiaok Geschiossene und ofYene Biofooe:- HolocBnoiden 4 w ÉfM i t \ 7 / ' Hwxhorokiblactior) Holodkluscktöioclklus) Hotochoren Ho'ú ;y*len frrr» fi fíórg szervezetei "imi A fauna szervezetei r—7, Oraenismen der Flóra L organismen der Fauna Gesamltreil der CHnweJtfaklorer, 3 Organismen der Flóra a

Az analitikus és szintetikus kutatás, HL az emberi társadalom szerepe. Die analytisme iinö riip syntiieifcche Vorschuno bzvt die SolSe der menschlícíien Geseflscíia*"!. Fig. 2. ábra. A holtáéira tY> '>pi iI)pr .hifiim) des Solocoeri., csereviszony, kapcsolat uralkodik dinamikus egyensúlyban. E függőségei tehát a 2. ábrán látható holocönkörrel ábrázolhíat j uk, Ezen ábrázolásmód alkalmazható az összes zárt biotópokra, a holooönoiddkra és az egész liolocönre is. De általánosítva, megfelelő ábrázolás keretében a. nyilt — függő — biotópok és magasabb rendű életterek is felvázolhatok a fenti gondolat szerint. Ezen az alapon ábrázol ható az indikátorlánc is a biotóp és holoeőn között, valamint fordítva az összes zárt és nyílt rendszerekkel együtt. ÖSSZEFOGLALÁS. A természet életét kiismerni akaró kutatások bioindikátorai. akár mint, indikátorok, vagy vezér-, illetve karakterfajok feltétlenül jellemzik az illető vizsgált élettér flóra-fauna világát korrelatíve. mint bioeönózist, valamint a környezetet. Ha egy élettérben esak 1—2 vezérfajt, vagy bioindikátort tüntetünk tél. már ,is általánosságban eddigi tudásunk és tapasz talatamk szerint — reávilágítottunk az illető élettér lehető biocönózisára, ami nemcsak index a részletekig fejlesztett" és kiépített deduktív tapasztalati kutató tevékenység számára, hanem az induktív, kísérletező vizsgálódások irányára is mértékadó. A biocönózis kialakultságát, képét elsősorban a környezet összetevői, tényezői, a:z ú. n. környezettényezők jellemzik. Környezet nélkül élet és így együttélés, életközösség sincs. Ez az oka annak, hogy a biomdikátorok a leghatározottabb és a. legbensőbb kapcsolatban a környezettel vannak. tehát szerepük ökológiai vonatkozásban is nagy jelentőségű. Ez a tapasztalati és kísérleti tény tehát szabályozza a biomdikátorok megválasztását, ós kiválasztásai mind az analizáló, mind a szintetizáló kutatási területeken. Ilyen (értelemben tehát a bioindifcátorok akár vezér-karakter-szervezetek, akár kísérleti lények — mint a. biocönózis és a miliő jelleg zetességei — szükségkép az élettereken belül és között összefüggést, értelmeznek: indikátorláncot alkotók. IBODALOM 1. Dudich: É.:ettér, élőhely, életközösség. -- Buda pest, 1939. Természettudományi Közlöny. Pótfüzetek. 2. Hesse: Das Tiier, als Glied der Naturganzen. — Jenla. 1943. II. Aufl. (Hcsse—Dofletin: Tierban mid Tier 1-eben. 2. Bd.) 3. Kolkivitz—Tödt: Einfiache Un'tersuchungen von Boden und Wasser. — Jena, 1941. 4. Naumnnn: Limnologische Terminologie. — Kei in. 1931. 5. Id. Szabó: Az átöriMés. — Budapest, 1938. T. X. T. 6. ffj. Szabó: Indikátorok a természet t.udoriiányi kutatásban, Ikülönös tekintettel az ú. n. ..biológiai indi kátorok"-ra. — Budapest. 1945. 7. Rylow: Das Zonplankton. Stuttgart. Lenin grad. 1933. (Folytatás a fii), oldalról.) 'Az egész munkában számos példát sorol lel szerző arra nézve, vájjon milyen hatása van a különböző körülmények között fellépő mikroklimatikus. tényezőknek a vegetáció fejlődésére s általában a földfelszíni élővilág'' életlére. Ha a mikroklíma helyszíni meghatározására kerül sor előbb a terület makrokliniatükus. viszonyainak ismeretével kell tisztában lenni s csak aztán 'kei-ültét sor a mikroklíma alapvető tényezőinek megkeresésére. A mikroklíma, mivel mindenkor a felszín konfigurációjának és a felette levő légkör fizikai sajátságainak függvénye, szélcsendes időben évről évre azonos okok hatására- azonos módon jön létre. így az egyszeri milkroklimatológiai felvétel akármilyen hosszú időre elegendő. Mikroklimaitológiai felvételre alkkor van pl. szükség, ha teljesen tudományos alapon akarjuk irányítani, minőségileg javítani és mennyiségileg /okozni a gazdasági, ipari növények vagy a gyümölcs termelését. Az ország különböző helyein járva ugyanis azt látjuk, hogy termőterületeink jelentős részei a talajminőség, a talaj vízgazdálkodás és a mikroklimatológiai viszonyok szempontjából nincsenek a legkedvezőbben felhasználva. Ipari-mezőgazdasági államunk kialakítása végett nagyon szükséges lenne, hogy földjeink kedvező mikröklimatológiai aldbttságait teljesen kihasználjuk. Ehhez pedig ismerni is keli ilyen szempontból az egész országot. El kell tehát készíteni a jelen munkában bemutatott irányelvek szerint ezeket a felvételeköt, amelyek tömegével foglalkoztatnák a klimatológus, geográfus- botanikus és talajtanos szakembereket is. Ez a néhány év alatt elvégezhető munka egészen biztosan olyan eredményekkel járna, hogy az ország egész területén át lehetne állítani növénytermelésünket: többet, jobbat és - értékesebbet termelhetnénk. Ez pedig fontos, mert a népesség szaporodásával hamarosan ocla juthatunk, hogy földünk nem terem annyi élelmet, mint amennyit elfogyasztunk. Ellenben a napsugárzás és a többi kedvező mikroklimatológiai sajátság gazdaságos kihasználásával ezt a veszélyt, meg-előzihetjük. A mű második részének (,A növény klíma") fejezeteiből, melyeket Herényi Dénes írt. is az a vélemény csendül ki, hogy a gazdaságos növény termesztés nem képzelhető el a megfelelő mikro klimatológiai viszonyok ismerete nélkül. Ez a rlász — szemben Száva-Kovát s témakörével — a növénytakaróval fedett talaj mikroklimatológiai sajátságait tárgyalja. Különösen érdekes a gazdasági növények hő- és nedvességgazdálkodása, mert itt, a szerző saját kísérletei és külföldi megfigyelések alapján állította össze a mutatkozó törvényszerűségeket. Segítségükkel az egyes növények gazld'aságos termesztésének előfeltételeit különösen a talaj hő- és vízgazdálkodása szempontjából könnyebben meg lehet állapítani. Többtermelésünk szolgálatában tehát különösen nagy jelentősége van a növényklíma további tanulmányozásának is. Láng Sándor dr.