Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések - CSURI ILONA dr.: Az alföldi gyógyvizek összetételének grafikus összehasonlítása

szerepel még jelentősebb mennyiségben, majd egészen kis mértékben a Ca és Mg. Az anionok között a legtöbb a Cl, majd a HCOs ér el még közepes értéket, a C'O

3 csak egészen kis értékkel szerepel. Grafikusan már nem ábrázolhatók a Br és a J Földe,s savanyúvizek, A vizsgált vizek közül egyedül a Kisszéki-tó vize tartozik ide. Az analízist Kocsis Endre végezte. A kationok közül igen érdekes, hogy az A1 ugrik ki erősen, ez az alföldi vizeknél igen szokatlan, főleg a felszíni vizeknél. Mellette a Na és K szerepel még, egészen kis mér lékben a Ca és Mg. Az anionok közül a HCCh éri el a. legmagasabb értéket, utána a Cl következik majd klisebb értékben a S0

4 és végül a CO3. Mivel a vizet összetevő komponensek közül az A1 van túlsúlyban, így Kisszék vizét a timsós vizek közé sorozhatjuk. Földes haloidvizek. Ide tartozik a Hortobágy „Keserű erdő"-i l'úrása. A fúrás mélysége 6 5 m. A vizet Schwarzerer Viktor elemezte. A kationok közül a Mg és Ca dominál, mellettük jelentős szerepe van még a Na-nak Az anionok közül a Cl mutat messze kiugró értéket, mellette a S0

4 szerepel kisebb mennyiségben. Sziksós vizek. A korvyári-tó vize tartozik ide. A tóban négy forrás fakad amelyeknek keveredéséből adódik a tó vizének összetétele. Az analízist 'Lengyel Béla végezte. A kationok közül erősen kiugrik a Na, mellette egészen kis mennyiségben szerepel a Mg és K. Az anionok közül a CO3 és a Cl igen kis mértékű. A víz minden valószínűség szerint Na»COa-os, ami a szikes iellemzőjé. Jódos vizek. Ide sorozhatjuk a Berekböszörményi jódos vizet. A kút mélysége 1700 111, a víz hőfoka 45" C. Az analízist az Országos Közegészségügyi Intézet végezte. A kationok közül a Mg ugrik ki erősen, majd a Ca szerepel kisebb mennyiségben. Az anionok közül a Cl és HCO

;

) kb. egyenlő értékű. Jelentősége a J, ami gyógyá szati. szempontból igen fontos-. Tekintettel arra, hogy sem a kationok, sem az anionok között nem szerepel a J-011 kívül más nemesebb alkatrész, ezért a berekböszörményi vizet a jó dos vizek közé sorozhatjuk. ÖSSZEFOGLALÁS. Than dolgozatában kémiai összetételük alapján csoportosítja a gyógyvizeket származásuk vizsgálatához. Szerinte az alkalikus savanyúvizek és földes savanyúvizek felszíni vizekből képződtek. Az általam vizsgált gyógyvizek közül alkalikus savanyúvizek közé tartoznak: 1 szegedi Anna-forrás, (mélysége 953 m), a szentesi kút (mélysége 313 m), a szolnoki kút (mély sége 956 m), a karcagi kutak (1200 m illetve 800 m), feltörő vizei. Tehát semmi esetre sem lehet a felszíni vizek közé sorozni. Szerintem a Szádeczky-íéle megállapítás a helyes, mely szerint az alkalikus savanyúvizek a levantei, vagy fiatal pannon rétegekből származnak. A második csoportba tartoznak a hajdúszoboszlói fúrások és a debreceni fúrás- Ezek haloidvizek. Than ezeket mint kevert vizeket tárgyalja. Szádeczky a ihaloidvizeket a mélyebb pannonból és szarmata rétegekből származtatja. A mé lyebb szintekből származó vizeinknek maga sabb a J és Br tartalma. A J tartalom csak a berekböszörményi víznél érte el azt az értéket, hogy már. grafikusan is ábrázolható volt. Ezért ezt a vizet külön választva, a jódos vizek között tárgyaltam. Érdekes különbségek mutatkoznak a nagy sókoncentrációjú talajvizek között. A gyopá rosi tó talajvíz eredetű vize a többi ábrázolt uagykoncentrációjú talajvíztől nagy mértékben eltér. Kémiailag az alkalikus savanyúvizekhez kell sorozni. A kolopi Mária-forrás és a szegedi Petőfi-forrás a sós savanyúvizek csoportjába tartozik. Ezektől eltér a szegedi József-, víz, mely a keserűvizek csoportjába tartozik. Érdekes a kisszéki víz földes-savanyúvíz jellege melyet az A] erős kiugrása jellemez. Földes halóid típusú víz a magas Ca és Mg tartalmával a hortobágyi v.íz. A konyári tó vize viszont típusos sziksós víz. Amíg tehát a. mélységbeli vizek származása és kémiai összetétele között összefüggés látszik, addig a talajvizek koncentrációjából származó vizek összetételét helyi viszonyok és a talajból kilúgozható sók minő sége szabja meg. Kémiai összetétel szempontjából megállapíthatjuk, hogy ezekben a vizekben, melyek az Alföld területén fakadnak, a kationok közül a Na az uralkodó. A Na mellett a Ca és Mg forr dul elő még jelentősebb mennyiségben. K és Fe kevés, és az egyetlen Kisszék kivételével az A1 is igen kis mennyiségben fordul elő. Az anionok közül a 1100;i és a Cl a legtöbb a vizek milyensége szerint. Mellettük a keserű vizeknél a SOj lép fel jelentősebb mennyiségben. Mint nemes alkatrész a J és a Br is szerepel. Az alföldi vizek kémiai összetételének fenti grafikus eljárása gyakorlati szempontból megkönnyítheti a balneológus és a vízimérnök gyógyfürdőket fejlesztő és öntözéseket létesítő tevékenységét. IRODALOM 1. Benczúr Oy.: Gyakorlati, balneológia és telim] tológia: "2. tíalaváts: A eaorigrádmegyei artézi kutak. 3. Halaváts: Két artézi kút. 4. Horusitzky; Víz a föld mélyén. 5. Kiss: Békés vm. szikes vizeinek mykrovegeta diója. 1 6. Kunszt: Az ásványvizek orvosi kiértékeltse. 7. Kunszt—Vámossy: A inai Magyarország ásvány vizei, fürdői és üdülőtelepei. Maucha: A víz kémiai összetételének grafiktitábrázolása. 9. Nagy: Szeged kik-nyéke három szikes vize. 10. Papp F.: Gyógyvizeink és a földtani adottságok 11. Schmidt: A kincstári Csonka-Magyaro:rszá<r szén tiydtrogón kutató mélyfúrásai. 12. Schmidt: Ipari vízproblémák Budapest déli szomszédságáiban. 13. Szádeczky-Kardoss: A víze'.emzések átará/.oláíin ée a magyarországi vizuk főtípusai. 14. Than: Az ásványvizeknek kémiai konstitúciójá ról ós összehasonlításáról. 15. Tomor: Az olaj mezők vizei és ábrázolásának ary a korlati felhaszná'/isa.