Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések - JASKÓ SÁNDOR dr.: A budakeszi mezőgazdasági kísérleti telep vízellátása

GEOLÓGIA Egy érdekes és tanulságos vízellátási feladat megoldását látjuk az alábbi tanulmányiban. Az ötéves terv feladatain dolgozó budakeszi mezőgazdasági kísérleti telep vízellátása az igen vízszegény területen nagy nehézségekbe ütközött. A karsztvízszintig érő. valaanint a még mélyebb kutak nem adtak volna kellő mennyiségű vizet. Kielégítő megoldást egyedül a 15—20 m mély kutakból való vízkivétel jelentett. A tanulmány eredményei más hasonló kényes feladatnál is hasznosíthatók. l.D.C. 551.496.3/.5 :*(>28.112 A budakeszi mezőgazdasági kísérleti telep vízellátása* JASKÓ SÁN.DOJi DK Budakeszitől 3 km-re nyugatra, a Telkibe vivő országút déli oldalán néhány évvel ezelőtt egy mezőgazdasági kísérleti telepet létesített a Földművelésügyi Minisztérium. A megnövekedett vízszükséglet ellátására 1947-ben a Földművelésügyi Minisztérium elrendelte, hogy hidrogeológiai vizsgálatokat végezzenek. Közismerten vízszegény területen és igen szerény anyagi eszközökkel .kellett vizet feltárnunk. Földvári Aladár, Bokor György és Ferenczi István régebbi felvételeinek reambu lásió javia 1 elkészítettem a környék hidrogeológiai térképét (1. ábra). A Nagykopasz-hegyről Korim Kálmán írt doktori értekezést, mely azonban még nem jelent meg nyomtatásban. A Nagykopaszbegy dachsteinmészkő- és dolomittömegei mindenütt meredek törések mentén érintkeznek egymással. A Nagykopasztól nyugatra, az Anna-őrháznál egy magasan fekvő tektonikai árkot hárshegyi homokkő tölt ki. A Hosszútöltésvölgy ÉÉNy—DDK csapású vetősorozat mentén alakult ki. Ezek a vetők éppen a kísérleti telepnél keresztezik a Nagykopasz tövében húzódó NyÉNy—KDK csapású vetőket, melyek a rétegeket dél felé lépcsősen lesüllyesztik. Innen dél felé egészen a Kiskopasz-hegyig csak oligocén rétegek vannak a felszínen. A Kiskopaszliegy csúcsán és nyugati lejtőjén f. triász dolomit, a pátyi országút mentén bauxit és eocén mészkő, a biai hegy nyugati tövében eocén mészkő, a biai hegytől keletre dolomit és kovásodott budai márga bújik elő. Ezek a kibúvások mostanáig ismeretlenek voltak a tündérkúti eocén és a kiskopaszhegyi dolomit kivételével. Részletes bejárásaim során azonban arra az eredményre jutottam, hogy a Csíki-hegyektől ÉNy felé egy eltemetett hegyvonulat húzódik egészen a Váradi-tanyáig, melynek csúcsai: triász és eocén rögök, számos kis foltban előbukkannak az oligocén homokkő alól. Budakeszi falu lösszel fedett kiscelli agyagra és budai márgára épült. A falu északi szélén kövületgazdag eoöén rétegek fordulnak elő. Ezek fekiijében bauxit és dolomit van feltárva. Keleten, a Mária-hegy és a Tóth Györgyhegy csúcsát és nyugati lejtőjét szarmata durvamészkő fedi. A durvamészkő-rétegek ny

rugaton a zsámbéki medence pannon rétegei alá süllyedtek. . ^ * A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1948 március Sl-i ülésén elhangzott előadás. A terület igen vízszegény. Egyetlen állandó forrása van, a szarmata- és eocén rétegek határán húzódó vetődésből fakadó Tündérkút, melyet már Földvári is ismertetett. Ezenkívül 5—6 helyen találunk gyenge vízszivárgást az oligocén homokkőrétegeiből, melyek azonban nyaranta mindig kiapadnak. Budakeszi község belterületének kútjai a budai márgát és kiscelli agyagot fedő lösz aljáról nyerik vizüket. Eocén mészkőből táplálkozik a pátyi országúinál levő tanya kútja, továbbá a Rózsa utca 2. sz. ház kútja. Oligocén homokkőből táplálkoznak: az Erzsébet-tanya kútja, a Szőlőtelep kútja és a budakeszi temető kútja. Mindezen kutak gyérvízűek. Dolomitból és dachsteini mészkőből sem források nem fakadnak, sem kutak nem táplálkoznak, mert ezek legalacsonyabb felszíni kibúvásai is több mint 100 m-rel a karsztvízszint felett vannak. Ugyancsak eredménytelen volt mindenütt a kutatás, ahol az eocén mészkő vagy oligocén homokkő vízzáró agyagrétegek közbeiktatódásia nélkül, közvetlenül a triaszra települt. A völgysíkok közül csak a falu szélén lévő alacsony fekvésű réteken van nak talajvizkutak. A hegyek közé felnyúló aszóvölgyek talpának kavicsfeltöltése száraz. Az árkokban csak a legnagyobb záporok alkalmával folyik víz. Ezek a völsyek és a bennük lévő kavicshordalék valószínűleg régebbi geológiai időkben keletkeztek, mikor még a karsztvízszint magasabban volt és a hegységből bő források törhettek elő. A mezőgazdasági kísérleti telep vízellátására három mód kínálkozott: 1. A karsztvízszintig leimélyített, kb. 150 m mély aknából nagymennyiségű, de nem felszálló víz lenne nyerhető. Ez a megoldás biztos eredménnyel kecsegtet, de igen költséges. 2. Mélyfúrású kútból nagyobb mennyiségű és felszálló víz nyerése nem valószínű, tekintve a telep magas fekvését és azt, hogy a telep közelében tapasztalható a telep altalaját alkotó homokkőnek vízzáró agyag nélkül, közvetlenül a dolomitra való települése. 3. Legolcsóbb és . leggyorsabb megoldásnak több, egymással csővezetékkel összekötött 15—20 m mély kútból táplálkozó vízgyűrű létesítése volt ajánlható. A három ajánlott megoldás közül a minisztérium a legutolsó mellett döntött, vagyis több sekély kút ásását rendelte el. A kísérleti telep Die Wasserversorgung der hu ndwirtschaf tlichen Ver suchsstation von Budakeszi. Von Dr."S. Jaskó. (Auszug S. 80.) 52