Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Láng Sándor dr.: Geomorfológiai tanulmányok a Rába-völgyben

magasabb szintekről került le (lemosás, glaciális szoliflukció) és közben kavicsokat is vonszolt magával. Jakabházánál 16—22 m magasságban van a terrasz kavicsszíntje. Anyaga szürke kvarckavics kevés fekete, vagy barna szemmel, jórészt ökölnyi, vagy még nagyobb szemnagyság jellemzi. Felszínére 3—5 m-es glaciális vályogréteg települt. Jakabháza K-i végénél és lefelé Fclsőrönök felé is megvan. 15—17 m magas kavicsszíntje fölé 6—8 m-es vályogréteg is települhet. Ugyanilyen e terrasz kifejlődése Alsó- és Felsőrönök között is (15—17 m), kavicsa igen durva, ökölnyi szemű, nem mállott, szürke kvarckavics, kevés kékesfekete és barna szemmel, 3—4 m vastag. A terrasz itt is, mint mindentt, igen szépen fejlett. Néhol 8—10 m-es vályog üli meg, ennek alja szintén sötét konkréciós, fekete pettyekkel. A terraszkavics bázisán (pl. Alsórönök, K-i téglagyár) 2 m-es keresztrétegzésű szürke homok települt, benne rozsdacrekkel és szürke kavicslencsékkel. Alatta keresztrétegzésű homokos szürke aprókavics van. (Deltaszerű képződmények.) A terrasz Vasszentmihályon át változatlanul jó megtartással folytatódik, kavicsszíntje is ugyanolyan magasságú és összetételű, mint korábban. Vályogtakarója is megvan, 6—8 m-es. Rátóttal szemben is ugyanígy folytatódik. ÉK -re, a felső hegyélen végigvezető út feltárásában 16—18 m-rel magasságban van a kavics (ökölnyiek, szürke, kevés barna és kék szemmel). Tovább K felé, mellékvölgyekkel jól megtagoltan folytatódik ez a terrasz a gasztonyi Koniczár erdő területére, majd Csákánydoroszló felé. Magassága változatlna. A III. sz terrasz csákánydoroszlói előfordulása igen jól kifejlődött, típusosán szép előfordulás a vasútvonaltól É-ra. Terraszkavicsa 15—17 m magas a Rába ártere felett. A túlnyomóan kvarcos anyagú kavics fehér, barna, sötétszürke, kék, feketeés pirosszemű kavicsokból áll. Ökölnyi szemnagyságúak, de gyermekfejnyiek is előfordulnak. A terrasz itt 3 km hosszú, 1—1,5 km széles, befelé nem, vagy alig emelkedik, tetején 6—7 m vastag a fakó glaciális vályogtakaró. A kavicsfeltárás több helyen ismeretes : a vasútállomás felett az elhagyott major épületei alatt, innen Ny-ra 1 km-re egy mélyút bevágásában és kb. 1,2 km-rel még tovább Ny felé a magyarbükkösi műút közelében levő nagy kavicsbányában. Utóbbi helyen 15 m magasan van a kavicsréteg, (kissé rozsdás alapanyagú szürkés aprós kvarckavics). Az itt előforduló III. sz. terraszkavicsanyag nem nagyon hasonlít a magasabb, IV. sz. terrasz kavicsához (Taródfó), utóbbi ugyanis sokkal mállottasabb, rozsdásabb, szemei színesebbek. A III. sz. terraszt Csákánydoroszló alatt a IV. sz. terrasz előreugró része keskenyíti el. Terraszkavicsa jól látszik a Kemestaródfáról Csákánydoroszlóra vezető dűlőút bevágásában. 6 m-es fakó vályogréteg alatt következik a fehér, barna és fekete szemekből álló kvarckavicstelep 15—16 m magasságban. Hol dió, hol öklömnyi szemekből álló, kissé mállottas a kavicsanyag. Jó feltárásai vannak még tovább K-re a Kemesmálnál orrszerűen előrenyúló terraszrészlet D-i oldalán, két kisebb kavicsbányában, ahol a terrasz a Strém és Rába felé meredeken szakad le. A kavicsréteg 12—15 m magasan van, a kavicsanyag sötétpirosas-rozsdás alapanyagban található. Legjobban mállottak a gneisz- és a semmeringkvarcitszemek. Szemnagyság dió-, ökölnagyságú, szürke, sárgás, barnás, feketések a szemek, kissé cementezett kötőanyagban. A terrasz keskeny pásztában húzódik a lealacsonyodó IV. sz. terrasz lábánál a Pinkavölgy nyílásáig. Itt 8—10 m-es a terrasz. Ettől kezdve a Rába balpartján már sehol sem fordul elő. IV. sz. terrasz. Kavicsanyaga a Rábafüzestó'l és Jakabházától É-T3i levő lejtőkön szürke színű, jól koptatott, öregszemű, sárga, barna és kékszínű kavicsszemek is vannak, néhol pedig az idősebb kavicsszíntekről is került hozzá apróbb kavics (suvadások). A magasság 28—36 m a Rába ártere felett. Ez azonban nem jelentheti a teljes rétegvastagságot, hanem mint nagyobb fészkekben való előfordulás, suvadásos jelenségekre, szoliflukcióra is visszavezethető. A terraszt 6—8 m-es glaciális vályogréteg is burkolja. Ennek szelvénye ugyanolyan, mint másutt a környéken. Felső 2—3 m-es színtje fakósárga, lefelé barnásabb, alsó színtje sötétbarna vagy feketés és apró, keménymorzsás konkréciók is vannak benne. Jakabházánál a terrasz kavicsszíntje 32—36 m magasságban van. Felerészben szürke kvarckavics, de sok benne a barna és a fekete kavicsszem is. A szemnagyság ökölnyi, félökölnyi, diónyi, kevéssé mállottas, de már rozsdás alapanyagban. Tetejére 5—6 m-es glaciális vályoglepel ült. Alja aprókonkréciós, Mn bevonattal. Folytatása megvan Felsőrönök felé is, ezen a részen a lapos terraszfelszín kavicsrétege ki sem látszik a vastag vályogtakaró alól. Ezzel együtt itt 45 m magas. A terraszkavics magassága Alsórönök Ny-i végénél (dombi dűlőút bevágása) 32—37 m, a kavics itt aprószemű, barna, mállottas, kevéssé koptatott, (akár a kemestaródfai kavics), de van liozzákeveredve elég sok ökölnyi-félökölnyi szürke kvarckavics is. Ugyanilyen összetétellel és magassággal megtalálható e terraszkavics a felsőrönöki völgy K-i oldalán is. Felszínére 10—14 m-es glaciális vályog települt a már ismeretes sötétszínű, konkréciós bázissal. E terrasz a továbbiakban sokkal hézagosabban következik. így : Vasszentmihálytól ÉNy-ra 1,5—2 km-re a 253 -<J>- pont környéke tartozik hozzá, ez azonban elég lusta lejtőkkel emelkedik ki és kavicsrétege sem ismeretes. Ugyanilyen bizonytalan előfordulású és jól fel sem tárt e t'jrrasznak a Bajdombtól (Vasszentmihály) közvetlenül K-re levő foszlánya is. A kavicsfoszlányok magassága kb. 30 m. Utolsó, lealacsonyodó előfordulása Kemestaródfától DNy-ra van. V. sz. terrasz. Rábafüzes f lett a Leventehegy gerincén az V. sz. terrasz barnás, részben fohér és fokete szemeket is tartalmazó durván koptatott, igen aprószemű mogyorókavicsa 60 —63 m-rel magasságban 467-