Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Láng Sándor dr.: Geomorfológiai tanulmányok a Rába-völgyben

Szerző tanulmánya nagyfontosságú, mert térképezte a különféle korban keletkezett fiatal kavicsterraszokat. Eredményei elsősorban a vízellátás és az építőanyagellátás szempontjából nyernek gyakorlati alkalmazást. A morfológiai ismeretek alapján pedig a folyószabályozás és a vízierőművek létesítése szempontjából is tartalmaz felhasználható adatokat. U. D. C. 551.434 + 551.436 (282.243, 734) Geomorfológiai tanulmányok a Rábavölgyben*) DR LÁNG SÁNDOR (Befejező közlemény.) TERMESZETI FÖLDRAJZ Ostffyasszonyfa községtől D-re, a plató felületén több kisebb fiatal homokbucka is települ. A 169 környékén pedig, egy kis mellékvölgy nyílásában 3-5 m magas terraszféle roncsot sikerült találni, tetején kevés futó(?)homokréteggel. A környéken elég sok suvadás is van. A kis, gyaníthatólag II. sz. terrasz nyomai a többi mellékvölgyben is megvannak. Ostffyasszonyfa v. á. és a község között a Kemenes platójának lapos, sima felszínét vékonyan befedi a glaciális vályog. Idős kavicsból álló takarója felfelbukkan a kopott vályogtakaró hézagai között (pl. Károlymajor és a 183-m-es pont felé), vagy pedig a ferde rögplató meredek peremein. Csönge DNy-i oldalán a cigányok tanyája felett szintén nagy kavicsbánya tárja fel a veres kavicsot. Már csak 10 m magas a terrasz fala. A veres-rozsdás rétegzetten kavicsban 3/

4 m-es világosabb színű homokos betelepülés van. A határozott rétegződést nem mutató kavics bázisa nem látszik, noha tövig, vagyis az I. sz. terrasz szintjéig fel van tárva. Csön gétől ÉK -re 1.2 km-re egy kis msllékvölgy nyílásában van feltárva az idős barna és veres színű aprós, diónagyságú kavics. Itt már kezd felbomlani a Kemenes éles ÉNy-i pereme. Platóperem magassága itt már csak 6-7 m. Kenyeri DNy-i szélén és Rábakecskéden még alacsonyabb a platóterem, összesen csak 3-4 m. Utóbbi falu É-i szélén, a beledi út mellett az egészen lealacsonyodó 2-3 m-es platóperemben több kavicsbányát nyitottak. Takarója 1 m-es barna humusz és agyag. Alatta világos alapanyagú színes kavics és vízszintes rétegződésű világos színű murva települ. Mélyebben pedig a sötétebb, barnás-pirosas aprószemű pliocén végi — ópleisztocén kari kavics következik. A felső, világosabb színű kavics és a murva valószínűleg fiatalabb, újpleisztocén (?) kori terrasz-törmelékkupüledék. Pár m-rel tovább egy másik feltárásban sötétpiros és sárga, keresztrétegzésű homokpadok váltogatják egymást. A feltárásoktól D felé 300 m-re még látni külön kiemelkedni a Kemeneshát 1 m-rel magasabb platóperemét is. A lábánál levő 1 m-rel alacsonyabb lépcső, veressel kevert világos kavicsával és homokjával tehát úgy látszik, hogy pleisztocénkori terraszképződmény. *) A Magyar Hidrológiai Társaság 1950 március 27-i előadó ülésén elhangzott előadás. Geomorphological studies in the Rába-valley. By Dr A. Láng. (English text on Hydr. Journal 1951. N° 1—2.) Rábakecskéd és Pápóc között, állandóan a műút közelében húzódik a Kemeneshát fokozatosan lealacsonyodó platópereme. Az útmenti kavicsbányákban a pirosszínű kvarckavicsszemek mellett még barna-, fehér-, fekete- és kékszínű szemek is akadhatnak. A Pápóc alá nyúló Rába-morotva partján, különösen szépen látszik a 3—3.5 m magas, meredek platóperem, mely D felé itt is egészen észrevétlenül emelkedik. Számos feltárás is van itt. Pápóc K-i szélén is ugyanúgy megvan az a platókavicsréteg, azonban már csak 2—2.5 m magasba emelkedik a Rába ártere fölé. Éles perem helyett pedig már 2—300 m hosszú lejtőre oszlik el ez a csekély kiemelkedés. A földeken sok helyen megtalálható az alluviális térszínbe süllyedő kemenesi plató veresszínű aprós kvarckavicsa. Pápóctól 4—5 km-re K-re teljesen lealacsonyodik a kemenesi terraszperem s a legtöbbször már semmiféle nívódifferencia nem látszik a Rábaártér és a pirostalajú terraszszínt között. A piros szín onnét ered, hogy a sötétszínű vékony humuszos talaj alatt mindenfelé az idős, ópleisztocén felsőpliocén korú terraszkavics látszik, melynek szemei között félökölnyiek—ökölnyiek, 5—10 cm-esek is gyakran vannak s piros, fekete, barna, sárga és kékes szemekből áll. Számos feltárásban láthatók ezek, pl. Kemenesszentpéter Ny-i szélén, valamint tőle D-re, 1 és 2,5—3 km-re, a magyargencsi út baloldala mellett,- számos frissen ásott kavicsgödörben. A gencs—várkeszői útelágazás környékén a földeken is sok a jól elhintett színes kvarckavics. Ezen a tájon különben már kissé emelkedettebb a Kemeneshát felszíne s D-re, Magyargencs felé aránylag meredekebb lejtővel alacsonyodik le a már csak pár m-es felvetődés, vagy felboltozódás. K-re, Várkesző felé szintén menedékes a lealacsonyodás. Csak a Marcal egyik fattyúága mosta alá a község Ny-i széle közelében az ÉK -re, É-ra billent és holocén ártéri üledékek alá simuló Kemenes platóját. Epigenetikusan le is vágott a Marcal egy kis darabot Magyarkesző körül a Kemenesplatóból. Ez a falu ugyanis különálló, 6—7 m magas kis szigeten fekszik. A Rába is alámosta ezt a kis peremet 2—3 m magasra emelkedő meredekebb lejtőt alakítva ki. A régi, pliocénvégi piros kavics mindenütt megvan, ahol az idős felszín kiemelkedik, pl. Várkeszőtől Ny-ra az útbevágásban. A Kemenesháttól É-ra mindenfelé a Rábavölgy alluviális térszíne következik, ahol a folyó több m-es szürkésfehéres agyagos—homokos, esetleg aprókavicsos ártéri üledékét teljesen befedi a rábaközi barnás, feketés humuszos agyag. 2 465