Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Páter János dr.: Az ivóvizek kémiai összetételének szemléltető ábrázolása

határértéket jelző vonalak, sem határmezőt jelző színskála alkalmazását, mert ez az ábrázolásmód világos és érthető voltának a rovására menne. Ezzel a módszeirel nemcsak egy víz kémiai profilját szemléltethetem, hanem egyidejűleg kéthárom vagy több víz összehasonlító ábrázolását is megszerkeszthetem (2. ábra). Az ivóvíz kémiai profiljának feltüntetése semmiféle kémiai és matematikai szaktudást nem igényel. Rendelkezésre áll az előre kirajzolt vagy kinyomtatott és a kémiai értékek skáláját teltüntető hármas koordináta-rendszer. A kérdéses víz vagy vizek szemléltető ábrázolását úgy szerkesztjük meg, hogy erre az előrajzolt mintára ráfektetünk pauszpapírt vagy átlátszó papírt és erre egyszerűen kirajzoljuk a hidrokémiai normát jelképező háromágú csillagtengelyt, a kérdéses víz kémiai alkatrészeinek értékeit pedig a tengelyek skálaértékeire felvive és összekötve, megkapjuk a víz kémai profiljának szemléltető képét a hidrokémiai normához viszonyítva. Ezt az eljárást a gyakorlati vízhigiénikus szempontjából előnyösnek és használhatónak tartom. Ugy a mérnökhigiénikus, mint a tisztiorvos vagy a MÁV kerületi orvos nagyon gyakran kerülhet abba a helyzetbe, hogy rossz ivóvíz esetén szemléltető érvekkel győzze meg akár a műszaki, akár a pénzügyi szakembereket új vízadó berendezés létesítésének a szükségességéről és a hitel rendelkezésre bocsátásának indokolt voltáról. Úgy vélem, hogy az említett célra az általam tervezett ábrázolási mód használható és megfelelő és segítségevei a gyakorlati hidrológus munkája könnyebbé tehető. IRODALOM 1. Szádeczky-Kardoss Elemér dr : A víz elemzések ábrázolásáról és a magyarországi vizek főtípusairól. Hidrológiai Közlöny. 1947. 9—12. sz. 2. Maucha Rezső dr : A természetes vizek kémiai összetételének grafikus ábrázolása. Hidrológiai Közlöny. 1949. 1—2. sz. 3. Csuri Ilona dr : Az alföldi gyógyvizek összetételének grafikus összehasonlítása. Hidrológiai Közlöny. 1950. 1—2. sz. 4. Hidrológiai Közlöny. 1950. 5—6. sz. (Folytatás a 427. oldalról) 3. Előnyben részesítjük a hibrideket ott is, ahol nem vagyunk megelégedve a tiszta-alak növekedésével, táplálékértékesítő képességével, vagy ellenállóképességével és ezeket a tulajdonságokat javítani kívánjuk. 4. Előnyben részesítjük a hibrideket a tiszta-alakokkal szemben ott, ahol újonnan létesített vízmedencéket, víztározókat kell gazdaságilag kihasználni. 5. Hibrideket alkalmazunk ott is a tiszta-alakkal szemben, ahol egy vízben új — ott eddig nem élő — halfajtát akarunk betelepíteni. A hibridizálás lehetőségei megvannak. Erre például szolgálnak elsősorban a természetben előforduló korcsok, de számos példát szolgáltatnak a már előbb felemlített szovjet kutatók kísérleti eredményei is. Így többek között sikerült termékeny ikrásokat kapni a koncér-dévérkeszeg ; koncérkarikakeszeg ; kele-karikakeszeg ; tükörponty ikrás-kárász tejes ; kárász ikrás-vadponty tejes ; ponty-compó keresztezése által. Végeztek keresztezési kísérleteket ponty-aranykárász ; ponty-ezüst kárász között is és ezek is adtak termékeny utódokat. A természetes vizekben, ahol ilyen hibridek természetes uton jönnek létre, ezek jelenléte csak rövidebb ideig tarthat, mert módjuk van visszakereszteződniök a tiszta-alakokkal. Ott azonban, ahol a környezeti tényezők, vízviszonyok geológiai, vagy emberi beavatkozás következtében megváltoznak, előfordulhat, hogy a hibridek szorítják ki a tiszta-alakokat. így történt ez az Arai vízgyűjtő medencéjében Csu körzetben is, ahol az arali márna és a turkesztáni márna keresztezéséből létrejött hibrid kiszorította a kialakulási alakokat és helyi alak lett belőle. A folyamszabályozások, vízlépcsők, vízerőműtelepek sok esetben igen megváltoztatják egyes folyószakaszok jellegét és ezen keresztül a környezeti tényezőket, melyek a halainkra hatnak. Ugyanezek meg is gátolhatják egyes halaknak az ivó helyre való jutását. Ezért gazdaságilag értékes halainkat itt olyan hibridekkel kell felváltanunk, melyek megélnek a megváltozott körülmények között is és ott bőségesen szaporodnak, (pl. valamilyen kecsege hibrid, mely állóvízben is szaporodik) vagy pl. amelyeknek rövidebb ideig tart az ivási vándorlásuk és így ivásukat a folyó alsóbb szakaszán is elvégzik. A magyar halgazdálkodásnak igen fontos kérdése a haltenyésztés, már csak azért is, mert megfelelő anyagot kell kitenyésztenie nemcsak a pontyos tógazdaságok, de a folyami holtágak, mellékágak, újonnan létesült csatornahálózatok, a tiszalöki majd a későbbiek során a többi vízlépcsők miatt megváltozott felsőtiszai folyamszakasz és a Tiszának gát alatti szakaszai számára is. Ezért úgy vélem, hogy nem végeztem fölösleges munkát, amikor ezeket a Szovjetunióból hozzánk jutott gondolatokat összegyűjtöttem. 1NYIKOLJUKIN professzor beszámolóját így fejezi be : »Eddig még csak a hibridek morfológiájáról és biológiájáról tudunk valamit, de még nem tettünk semmit sem abban az irányban, hogy ezeknek a hibrideknek a természetét általunk meghatározott feltételekkel meg is változtassuk. Ezen a téren a szovjet biológusokra és haltenyésztőkre tág és termékeny talaj vár.« NYIKOLJUKIN professzor szavaihoz csak azt kívánom hozzáfűzni, hogy ajánlatos lenne, — és bizonyára meg is fog történni — hogy a magyar biológusok és haltenyésztők is részt kérjenek és részt vegyenek ebben a munkában. Dr. Jaczó Imre 430-