Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Takács Pál: A dorogi karsztszén és a bányavíz kölcsönhatása

A kimerült permutit regenerálható, így például a háromszor használt fornai III. szén 10%-os nátriumacetátoldattal 1 óra hosszat regenerálva az összes keménységet újra 13,5 N°-ra szállította le. Meg kell említeni, hogy vizsgálataink során kation-csere mellett anion-cserével is találkoztunk. Így például a VIII. aknának egy másik munkahelyéről származó szénminta az összes keménység csökkentése mellett az állandó keménység növelését mutatta. Lúgosság Karbonát összes Állandó k e m é n y s .ég N° Eredeti víz 7,2 20,3 24,0 3,7 l.Iágyítás után .. 3,8 10,7 20,4 9,7 2. lágyítás után . • • 1,1 2,9 19,9 17,0 Fenti eredmények magyarázatára azt kell feltételeznünk, hogy a szén jelen esetben a víz változó keménységét okozó hidrokarbonát ionok egy részét más anionokra cserélte át. Az mioncserélő permutit azonban igen könnyen kimerül : a már vízzel rázott szénmintát még egyszer friss triá-izvízzel kezelve másodszor már nem aniont cserélt, hanem a megszokott összes keménység csökkentő és lúgosító hatást mutatta. A vizsgált széntelepek nem egyforma mértékben lágyítanak és még az aránylag erősen permutitos Vlll-as aknai minta kapacitása is csak mintegy 8—10 mg equivalensnek felel meg 100 g szénre számítva. Ez természetesen nem ipari kapacitás, de a*izsgált paleocéu szén mégis saját térfogatánál 15—20-szor nagyobb víztömeget tud szikes vízzé átalakítani. A bányaüzemektől vizsgálatra beküldött bányavízminták között is több esetben találtunk lágy (sőt szikes) vizet. Különösen érdekesek voltak Kis Kálmán, Kamarás György és Szilágyi Antal alább közök megfigyelései, melyek szerint az említett vizek újabb vizsgálatkor fokozatosan keményedő összetételt mutattak, mint mikor a vízlágyítóban a permutit kimerül, vagy egy lágy vízzel töltött rezervoárban a kiömlő lágy vizet kemény vízzel pótolva a kifolyó víz fokozatosan megkeményedik. Lúgosság Karbonát összes Állandó Megjegyzés keménység N° XII. akna — 120. szint. 1942. IV. 16. 6,15 17,51 18,48 0,49 Vegybizonylat IV. 17. 6,06 16,97 19,74 2,77 « IV. 17. d. u. ... 6,10 17,10 22,12 5,02 « Lúgosság Karb náL ös-zesgn Állandó M~gjrgyzés keménység N° I. akna D mező — 73-as szint. 1942. V. 5. 9,20 — 18,76 — Vegybizonylat y. 13. 7,56 21,28 24,36 3,08 « XII. akna — 130-as szint. 1942. XII. 9. 7,07 — 17,92 — Vegybizonylat XII. 12. 6,65 — 18,48 — « 1943. II. 4. 6,45 18,10 22,40 4,30 Kamarás Gy. Ili. 13. 6,65 18,39 22,12 3,73 feljegyzése XII. akna — 210-es szint. Kamarás Gy. 1943. II. 23. 11,70 — 4,90 — feljegyzése II. 24. 14,61 — 5,60 — « II. 27. 12,72 — 12,60 — « III. 6. 8,57 — 15,68 — « III. 23. 7,36 — 19,60 — « III. 25. 7,22 20,31 21,04 0,73 « VIII. akna keleti rész — 255-ös szint. 1944. III. 2. 8,37 — 22,96 — Vegybizonylat III. 11. 8,15 22,89 25,20 2,31 Természetesen fenti változásokat nem csak a szén és bányavíz kölcsönhatásával magyarázhatjuk. Már Szenttornyai (5) felhívta a figyelmet a vízbetörések cemciitálásához felhasznált cement hidrolízisénél szabaddá lett mész keménységcsökkentő szerepének lehetőségére és a talajrétegek szilikátjai is oldás, illetve ioncsere révén létrehozhatják a vázolt átalakulásokat. Nem zárhatjuk ki azonban mereven a szén és a víz ismertetett kölcsönhatásának lehetőségét és így a szén vázolt permutitos sajátsága a bányavizeknek preventív vízvédelem szempontjából fontos minősítésénél figyelmen kívül nem hagyható. IRODALOM 1. Szádeczky-Kardoss E. : Über Karstkohlenarten und die Frage ihrer Schwefelanreicherung. Bánya- és kohómérnöki oiitály közleményei, XI. kötet, Sopron, 1939. 2. W. Fuchs : Die Chemie der Kohlé, Berlin, 1931. 3. Venkovits István : Dorogi vízvizsgálatok, Hidrológiai Közlöny, XXX. 184. 1950. 4. FJ. Laid : Die Entwicklung der Austauscher an Hand 10 jahriger Betriebserfahrungen in Leuna, Chem. Fabr. 13. 1940. S. 30. 5. Szenttornyai A. : Az esztergomi szénmedence triászvizei, Hidrológiai Közlöny, XVIII. 1939. Kérelem Munkatársainkhoz A szerzők, a szerkesztőség és a nyomdaipari dolgozók munkájának együttes megkönnyítése, valamint a nyomdai önköltség csökkentése érdekében, az alábbiakra hívjuk fel a szerzők figyelmét : 1. a szerkesztőség csak a papír egyik oldalára tisztán, olvashatóan, nem sűrűn gépelt kéziratot fogad el. Egyúttal rövid kivonatot is kérünk az idegennyelvű fordítás céljára ; 2. a kéziratokkal együtt a mellékletek leadását is kérjük ; 3. a nyomdai levonatokat mindig postafordultával küldjük vissza. A szerzők részére általában csak az első korrektúrát áll módunkban elküldeni. A szerzők az újabb rendelkezések értelmében, tárgyi természetű változásokat a korrektúrákon már nem végezhetnek, esetleg csak az illetékes lektorok hozzájárulásával; 4. a rajzok és az idegennyelvű fordítás elkészítését a szerzők is vállalhatják ; 5. tovübbnyomás útján, mérsékelt áron, 100 db különlenyomat áll a szerzők rendelkezésére. Ennek költségeit a megfelelő szerzői tiszteletdíjból vonjuk le ; 6. ugyancsak levonjuk a szerzői tiszteletdíjakból a csekélyösszegű kereseti adót is. Szerkesztőség. 415-