Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Albel Ferenc: Újabb elgondolások a karsztvízkérdéssel kapcsolatban

nyitotta, azt vette észre, hogy a fúrólyuk száján 25—30 percig tartó visszaáramló víz folyik ki. Amikor megszűnt a víz visszafolyása, a víz a cső nyílásánál nyugalmi állapotba került, tovább a csőben nem süllyedt. Felhívta figyelmemet e jelenségre, mire magam is meggyőződtem jelentéséről. Ezután kihúzattam a fúrólyukból a fúrórudazatot és a fúrólyukba 24 órán át nyomattattam a vizet egy Worthington szivattyúval, melynek teljesítménye 310 l/perc volt. A fúrócsőre feszmérőt Fig. 2. Diagramm a karsztüregek helyzetéről és cementálási adatairól. Diagramm über die Position der Karsthöhlungen und ihrer Zementierungsdaten. szereltettem fel és így megfigyelhettem, hogy milyen magasan tárolódik a fúrócsőbe benyomott víz, a fúrólyuknál magasabban fekvő rétegekben. 24 óra alatt 446 m

3 vizet nyomattam így be a fúrólyukon át. A fúrócsőre szerelt feszmérő 8,5 atm. maximális nyomást mutatott. A szivattyút megállítva, a nyomás nem csökkent. 'így azt értékeltem ki e jelből, hogy a víz a fúrólyuk szintje fölé, 85 méterre emelkedhetett és ott került nyugalmi szintbe. Tekintettel arra, hogy csak a Henrik-hegy áll ki oly magasan, hová a víz közlekedhetett, mert +243 m a fúrólyuk szintje, 85 m a benyomott vízoszlop magassága, így a víz a +328 méterig kellett, hogy felemelkedjék. A Henrik-hegy oldalait e szinten körül jártam és figyeltem, hogy vájjon nem jelenik-e meg valahol vízszívárgás, csörgedezés. Ennek nyomát ázonban nem találtam meg. A fenti jelenségből arra a következtetésre jutottam, hogy a fúróvéső a +35 -ös szinten egy olyan vetőre lyukasztott rá, melynek síkja a külszínnel közlekedik és e vetőn felfelé közlekedett a fúrólyukon át benyomott víz. A vető lefelé nem vezetett el vizet, az úgy látszik lassan kitöltődött már. Tehát e jelenség is fényes bizonyítéka annak az elgondolásomnak, hogy a mélységbeli üregek, vízjáratok lassú feltöltődésben vannak. Figyeljünk meg most néhány fúrólyuk adatot, melyek a dachsteini mészkőben feltárt barlangokra, üregekre és repedésekre vonatkoznak : Fúrólyuk Dachsteini mészkő Feltárt barlang száma Dachsteini mészkő magassága szintje magassága 364. +31 kisebb üregeket harántolt . 370. + 8 « « « 383. —42 2,00 m magas barlangot tárt fel 391. +—0 0,70 m « « « « 404. + 5 0,95 m « « « « 485. +26 3,20 m « « « « 517. —72 1,08 m « « « « 529. —72 0,62 m « « « « 538. —13 0,65 m « « « « 545. +89 2,47 m « « « « 550. —59 0,61 m « « « « 606. + 36 0,70 m « « « « 717. —73 0,87 m « « « « 816. —49 0,35 m « « « « 839. — 5 repedéseket harántolt 872. —84 0,20 m repedést harántolt 912. —88 repedéseket harántolt 987. —71 0,20 m repedést harántolt 990. —90 1,09 m magas barlangot tárt fel 1009. +95 több repedést harántolt 1023. + 14 2,10 m magas barlangot tárt fel 1054. +60 5,00 m « « « « 1075. +81 2,90 m « « « « Fenti adatok szerint láthatjuk, hogy a legnagyobb barlangokat, a + 89-től a —42-es szintig harántoltuk. A —42-es szint alatti vízjáratok már kicsiny méretűek, a számtalan fúrólyuk adatai szerint pedig a —250 m szint alatt feltárt dachsteini mészkőben beiszapolt, kitöltött volt repedések nem nyelnek vizet. Ha a különböző szinteken feltárt üregekbe eddig becementált anyagok mennyiségét nézzük, akkor az alábbi adatokat kapjuk : Dachsteini Becementált anyagok mészkő szintje homok m

s cement q + 130 bl00 120,242 8,843 + 100 b 50 16,574 4,087 + 50 1—-0 65,327 34,384 H—0 50 82,814 31,938 — 50 100 149,864 34,571 —100 — —150 26,801 8,000 —150 — —200 10,063 1,338 —200 250 46 4 Fenti adatok szerint a —150 m-ig még tekintélyes üregek fordulnak elő, melyeknek kitöltésére szükséges anyagok mennyisége is fényesen bizonyít, míg a —150 m szinttől —200 méterig már sokkal kisebb a beadható mennyisig, majd a —200 szint alatt alig tudtunk beadni valami tömítőanyagot. Ha a szabadban járunk vagy a víznívó feletti bányavágatokkal feltárt barlangok szelvényeit figyeljük, látjuk, mily óriási méretűek a barlangok. E magasan fekvő barlangok hosszú évmilliók ideje alatt oldódhattak le és oldódnak tovább ma is. A mélyen levetett, régi időkben karsztosodott üregek aránylag csak kis ideig voltak kitéve a karsztosodásnak, tehát a szelvényük is ennek megfelelően kicsiny. A legmélyebbre levetett üregeket pedig a természet már kitöltötte, így azokon át a víz nem keringhet már. Ezek szerint, feltevésem az, hogy 408-