Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Páter János dr.: A magyar ivóvízvéleményezés problémái

engedményt adjon az eddigi szigorú hidrokémiai normák rovására anélkül, hogy az ivóvizet fogyasztók annak kárát látnák. A következő V. sz. táblázatban az egyes tájak három kategóriába sorolt vizeinek hidrokémiai normáit összegezve és országos átlagot véve feltüntetem a jó ivóvíz, típus ivóvíz, és rossz ivóvíz normáit. A jó ivóvíz normái alatti vizek azok a vizek, amelyek magyar viszonylatban kimerítik a »jó ivóvíz« fogalmát. A típus ivóvíz és a jó ivóvíz hidrokémiai normái közé eső vizek és ezen túlmenően a típus ivóvíz és a rossz ivóvíz hidrokémiai értékei közé eső vizek adják azt a skálát, amelybe a »típus ivóvíz« jelzésű vizek hidrokémiai szempontból besorolhatók. A rossz ivóvíz hidrokémiai normái határértéket jelentenek, amennyiben ezen értékek fölött a víz »rossz ivóvíznek« minősíthető. Természetesen amennyiben csak egyes alkatrészek lépik túl a rossz ivóvíz hidrokémiai normáit és az érték a fogyasztók szemszögéből a tűrhetőség határán alul van, úgy a vizet, mint megszokásból ihatót lehet minősíteni. V. sz. táblázat Alkatrész Jó ivóvíz Típus ivóvíz Rossz ivóvíz összes szilárd alkatrész mg/l 681 1,211 3,144 Oxigénfogyasztás . mgO/1 1,92 3,66 5,50 Chlorid mg/l 37 90 257 Nitrát mg/l 29 SS 218 Nitrit mg/l gy.nyom. 0,12 nyom. 0,30 van. 1,56 Ammónia mg/l negatív 0,03 nyom. 0,26 van. 1,70 Lúgosság cm

3 n/10 HCl 6,7 8,7 14,7 Összes keménység Német fok 18,6 30,6 44,4 Sulfát mg/l 97 181 572 Ha az V. táblázat adatait összehasonlítjuk a III. sz. táblázat adataival, akkor láthatjuk azt, hogy a gyakorlat szempontjából milyen hasznos eltolódás engedhető, főleg az ízadó alkatrészek szempontjából. Annak szemléltetésére, hogy az ivóvíz véleményezésének a gyakorlati követelmények szempontjából való beállítása mit jelent az elmondottak tükrében, feldolgozzuk a Magyar Államvasutak Vízegészségügyi Laboratóriumának 1949. év folyamán vizsgált 862 kút vizének adatait. A hidrokémiai feldolgozás folyamán a vizeket tájak szerint véleményeztük és pedig a MOSZ szabvány szerint és az általam megállapított új hidrokémiai értékek szerint (jó ivóvíz, típus ivóvíz, rossz ivóvíz). A táblázat értékei maguktól beszélnek és az eljárásnak a közegészségügyi gyakorlat szempontjából való indokoltságát bizonyítják (VI. sz. táblázat). Vizsgálataim célja az volt, hogy felhívjam az ivóvízvéleményezéssel foglalkozó magyar intézmények figyelmét arra, hogy az egészségügyi gyakorlat szempontjából hidrokémiai vonalon az ivóvízvéleményezés terén változtatásokra van szükségünk. A tájegységek szerinti ivóvízvéleményezés szükséges. Ennek a reális alapokra való fektetése azonban tökéletesebben csak akkor vihető keresztül, ha az ivóvízvizsgálattal foglalkozó intézményeink rendelkezésre álló hidrokémiai adataikat földrajzi tájegységek szerint, majd pedig azokon belül geológiai tájegységek szerint analizálják, hogy ily módon megfelelő biztos alapot adjanak a magyar vízvéleményezők számára. ÖSSZEFOGLALÁS 1. A gyakorlati hygienikus szempontjából szükséges az ivóvízvéleményezők részére az ivóvíz normáknak a helyi adottságokhoz való alkalmazása. 2. Kívánatosnak látszik a magyar ivó vízvéleményezők továbbképzése, az ivóvízvéleményezés egységesítése a gyakorlati hygienikus követelményeihez való hangolás céljából. 3. Az ivóvíz véleményezés eredményességének biztosítása megkívánná a végrehajtó gyakorlati egészségügyi szervek (hatósági orvosok) hidrológiai felvilágosító továbbképzését. 4. Az ivóvíz javítás és helytálló hidrokémiai normák megállapítása céljából kívánatos a hidrochemiai adatok földrajzi tájakon belül, geológiai tájakra való bontása és feldolgozása. VI. sz. táblázat Az ország különböző tájairól származó ivóvizek chemiai elbírálása a MOSZ szabvány és az egyes tájakra jellemző chemiai normák alalpján. Véleményezés MOSZ szabvány alapján Tájnormák alapján Szám Tájak \ Vizsgált vizek száma Iható Megszokásból 1 iható | Ihatatlan Jó ivóvíz »Típus ivóvíz« Rossz ivóvíz Szám Tájak \ Vizsgált vizek száma Szám % Szám % Szám % Szám % Szám % Szám % 1. Kisalföld 13 — — ii 84,5 2 15,5 7 53,9 6 46,1 — — 2. Dunántúl 460 106 23,1 319 69,3. 35 7,6 288 62,6 156 33,9 16 3,5 3. Nagy alföld 335 25 7,5 204 60,9 106 31,6 128 38,2 124 37,0 83 24,8 4. Északi Felvidék.. 54 21 38,9 25 46,3 8 14,8 30 55,6 19 35,2 5 9,2 Összesen .... 862 152 17,7 559 64,8 151 17,5 453 52,6 305 35,4 104 12,0 371