Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Schréter Zoltán dr.: A Borsod–Heves vármegyei miocén barnakőszén-medencék hidrogeológiai viszonyai

Az ózd—Egercsehi vidéki barnakőszénterületen a barnakőszéntelepekkel kapcsolatban szintén vannak vizet tartalmazó homokrétegek, amelyeknek vize az egyes bányaüzemeknél néha kisebb-nagyobb nehézséget okozott és okoz. A széntelepes rétegcsoport földtani kora, mint a sajóvölgyi medencerészben : alsó miocén. Ez a rétegcsoport a homokrétegek sűrűbb és vastagabb jelentkezése következtében vizet szintén eléggé számottevő mennyiségben tartalmaz, szemben a fekvő oligocén rétegcsoport homokos agyag és homokkő rétegcsoportjával, amelynek rétegei vízben szegények. Az Ózd—Egercsehi szénterület nyugati részén húzódik egy ÉÉK—DNy-i irányú keskeny széntelepes vonulat, amelynek széntelepeit máig már lefejtették. Itt a régibb bányaműveletekben megállapították, hogy a IV. telep fekvőjében vizet tartalmazó homokréteg van, amely néhol folyóshomokká is vált. Az egykori arlói bányában a IV. telep fekvőjében 2—6 m vastag homokréteget találtak, amely néha 8—12 m-re is megvastagodott, néha kavicsossá vált és gyakran folyóshomok képében jelentkezett. Délebbre, az egykori járdánházai bányaüzemben a IV. telep fekvőjében ugyanezt a 6—12 m vastag folyóshomokréteget találták, amely a barnakőszéntelep feltárásainál gyakran nehézséget okozott. Ha a víz leszívárgott, a fejtésnél további nehézség nem volt. A IV. barnakőszéntelep fedőjében levő homokban is volt kevés víz, de ez már a széntelep feltárásánál lecsapolódott. Jelenleg (1950. III. hó) a mocsolyási fékesaknábói emelt vizet a borsodnádasdi lemezgyár vízellátására használják fel. A víz a felső, IV. telep fedőjéből ered és óránként 200—210 m

3 vizet tudnak a lemezgyár részére szivattyúzni. A lemezgyár vízszükségletét egyébként részben a teleptől délre eső völgyben létesített völgyzárógát útján képződött tavacska is szolgálja. Szükség esetén hasonló völgyzárógátak a többi mellékvölgyekben is létesíthetők. Az Ózd—Egercsehi medence keleti, nagykiterjedésű szénmezejében vizet tartalmazó homokrétegek szintén vannak. A bánszállási szénbányászat szénmezejében az V. barnakőszéntelep fölött 20 m-re, 10—20 m vastag homokréteg van, amely részben folyóshomok jellegű. A IV. telep fedőjében szintén van helyenként folyóshomok jellegű homok. A vetődések mentén víz szivárgott néhol az elővájásokba és vágatokba, sőt néhol folyóshomok betörés is történt. AIV. telep fekvőjében levő homok is vizet tartalmaz. Farkaslyuk bányatelepen jelenleg a IV. sz. barnakőszéntelep fedőjében és a III. telep fekvőjében levő homokrétegekből gyűlik össze a víz. Percenként 1000—1200 1 vizet távolítanak el szivattyúzással a farkaslyuki bányaműveletekből (1950. III.). A Tólápai akna mélyítésekor a Gyürky táró szintje fölött a felső (IV.) telep fedőjéből s a III. telep fekvőjéből nyertek 110 1 vizet percenként, kb. 300 m tszf. magasságban. A Gyürky-táró szintjéről lemélyített lejtősakna vízmennyiségének egy részét a bányatelep vízellátására használták fel. 1949-ben a telep vízellátásának ez a módja megszűnt s a vízellátást ma megint az a néhány fúrás szolgálja, amelyek a széntelepes rétegcsoportba mélyülnek. Ez a vízmennyiség azonban csekély. A somsályfői régibb bányaműveletekben (az 1920-as években) azt észlelték, hogy az V. és IV. barnakőszéntelep között vizet tartalmazó homokréteg van. A IV. telep fedőjéből a vetődések mentén aránylag kevés víz jött le egy magasabb homokrétegből. Jelenleg (1950. III.) a IV. telep fedőjéből bőypn és a fekvőjéből kisebb mértékben nyernek vizet. A vízhozzáfolyás percenként 1000 liter. Az új nyitásokból 3—6 hónap alatt leszivárog a víz s a vágatok teljesen szárazokká válnak. A szekeresbükki tárót a Mocsolyás-völgy felső részén hajtották KDK-i irányban. A táró nyílásától 841 m távolságban vetődéshez értek. Az ózdi bányaigazgatóság közlése szerint itt »nagykiterjedésű, iszappal telt barlangba« lyukadtak, amelyben az előrehaladás egyrészt az iszapos talp miatt, de legfőképpen azért vált lehetetlenné, mert ebből a »barlang«-ból hihetetlen nagy nyomás mellett sok víz és szénsavgáz tört elő. A táró elején, kb. 60 m távolságra a bejárattól, az alsó miocénkori riolittufának egy közel É—D-i irányú hasadékából gyenge szénsavas víz fakadt, amelyet a bányászok ivásra használtak fel. A borsodnádasdi új szénbánya a régi István-bánya DNy-i folytatásában van. Jelenleg (1950. III.) a vízhozzáfolyás a bányában percenként 500 liternyi. A víz nagyobb része az V. telep fedőjében levő homokrétegből származik, kisebb része a fekvőjéből jön, míg a mélyebb fekvőrétegek szárazak. Az egykori István-bánya régi műveletei, vágatai teljes szelvényükben megteltek vízzel. Mivel a bánya már több évtized óta megszűnt, a benne felhalmozódott víz teljesen tiszta. A királdi szénbányászatnak sok vízzel kell megküzdenie s ez eléggé megnehezíti a munkálatokat. A IV. barnakőszéntelep fölött néhol fínomszemű agyagos homok van, amely sok vizet tartalmaz. Ez a homok néhol folyóshomokká válik s kisebbnagyobb lencsékben jelentkezik. Néhol 7 m vastagságot is elér. A IV. telep közvetlen fekvője szintén vizet tartalmazó homok, ez azonban durvábbszemű és így nem olyan veszélyes. A víz főleg a telep teknőszerű mélyedéseiben gyűlik össze. A Zsigmondaknából DK felé feltáró vágatot hajtottak az 1890-es években a keleti fővetődésig, de itt a IV. széntelep fedőjéből olyan nagy mennyiségben tódult be a bányába a folyóshomok, hogy azt be kellett szüntetni. Ez a munka csak harmadszorra sikerült. A déli bányamezőn kihajtva az 5. siklót DK felé, a keleti vetődést elérve, a IV. telep fedőjéből szintén folyóshomok-betörést kaptak. A Hurokvölgyben lehajtott lejtősaknákkal a IV. és V. telep feltárására indultak, de a sok.víz, folyóshomok éá talpduzzadás miatt nemsokára abba kellett hagyni a műveleteket. Az V. telep fejtésénél azt tapasztalták, hogy a telep települése hullámos, helyenként felemelkedő kis boltozatok, másutt bemélyülő teknők szerepelnek, a szén inkább a teknőkben fejlődött ki. Az V. telep fejtéseibe az 1920-as években olyan helyeken jött le a fedőből, a fedő rétegcsoporton keresztül a víz, ahol a telepnek a feltárásai a IV. telep teknői alatt voltak. A IV. telep teknőinek szárnyai alatt 360