Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Kiss Tibor dr.: Népgyógyfürdők építése vidéki gyógyforrásaink kihasználására

gőzfürdő és ivókút ellátására használnak. Az 1928-ban fúrt forrás feltárása óta fokozatosan csökken, a csőjárat eltömődése miatt. A városi fürdő hivalkodó külsejű épülete két úszó- és 8 közös fürdőmedencét, valamint 16 kádfürdőt foglal magában, melyeknek szellőzése megoldatlan! (Nyáron napfürdőzőrész is rendelkezésre áll.) Mindez korántsem elegendő a 140.000 lakosú város fürdőigényének kielégítésére. A város vezetősége ezért terveket dolgozott ki egy fedett fürdő létesítésére, mely az adatok szerint 1950-ben valósul meg. Így Szeged esetében javaslatra nincs szükség. Szeghalom (Békés ni.) 272 percliter hozamú, 36 C°-ú hévíz. (»Kéktó«fürdő). Az artézi kút Szeghalom és Füzesgyarmat között a legelőn fekszik ; nyári használatát egy kisebb méretű (kb. 10x20 m nagyságú) strandmedence, 14 egyszemélyes kabin, 2 közös öltöző biztosítja. A 91%-ban földműves lakosság körében gyakori a reuma, amely ellen a fürdővizet eredménnyel használják. Javaslat : Tekintve, hogy Szeghalom körül 8—10 km-es körzetben mintegy 12.000 személy lakik, a forrás téli-nyári fürdővé (helyi reumagyógyító központtá) való kiépítése (GN típus) indokolt, esetleg kisebb szállóval. (GSz 1. típus). Sóshartyán (Nógrád m.) Magyarország legértékesebb jódos, brómos forrása. Három kútja közül 600 m mély a II. sz. kút, mely 18 C° és 24,1 percliteres (fokozható!) hozamával emelkedik ki. Jelenleg a Gyógyvíztermelő N. V. terveinek alapján palackoló üzemet létesített. Javaslat : Miután palackoló már megépült : tereprendezés, ivókút építendő (GI típus) a helybeliek használatára. (Sürgős!) Szentes (Csongrád m.) Két melegvizű (kb. 22 C°-ú) artézi kútja eredetileg bőven (1.429 percliter és 380 percliter) szolgáltatta az enyhén kéntartalmú hévizet, melyet 25x50 m nagyságú strandmedencében és egy elavult gőzfürdő 3 medencéjében és kádjaiban hasznosítottak. A kutak csövei igen rossz állapotban vannak, ami a vízhozam és minőség nagy kárára van. Javaslat : A fürdőket tápláló kutak csövezetét meg kell vizsgálni kijavítás céljából. (Sürgős!) Szolnok (Szolnok m.) Az ország legszárazabb és legnaposabb területének szélén fekszik. Az 1928-ban a Tisza-szálló mellett mélyesztett 957 m-es kút percenként 600 liter alkalikus, 53 C°-os, metángázzal feltörő hévizet szolgáltat. Vízét fürdésre, »Áldás«-víz alakjában ivókúrára, valamint fűtésre használják. (A Tisza-szállóban 3 medencés gőz- és kádfürdő, 100 kabinnal és 52 szekrénnyel, iszapkezelő vei, valamint külön : Damjanich-népstrand.) Fürdőkúra alakjában reumatikus bántalmak és csúz ellen használják a vizet. Javaslat : A víz nem lévén teljes egészében kihasználva, a stranddal kapcsolatban téli népgyógyfürdő'-jellegű létesítmények tervezését kellene megfontolás tárgyává tenni. Tata (Komárom m.) Magyarország legbővebb vizű (kb. 100.000 percliter) langyos, 22 C°-os akratothermái fakadnak Tatán, melynek vízhozama azonban állandó csökkenésben van. A források közül kettő teljesen elapadt és van, melynek vízhozama csökkent. Fürdőlétesítmények: Kristály-strand, Fényesstrand (utóbbinak tavifürdő jellege van, partjai kiépítve nincsenek. A kabinok száma itt kevés (10), ezenkívül 2 öltöző áll a fürdőzők rendelkezésére). Javaslat : Intézkedések a források vízhozamának helyreállítása érdekében. (Sürgős!) A Fényesforrások strandfelépítményeinek korszerűsítése, fejlesztése. Tiszaőrs (Heves m.) 1933-ban létesített, 800 m mély artézi kútja 52 C°-ú, 270 percliter hozamú, alkalikus, jódtartaltalmú hévizet szolgáltat, mely egy szabadtéri, 12x33 m nagyságú úszómedencében és egy 6 X 19 m nagyságú úgynevezett gyógyvízmedencében, valamint kádfürdőkben nyer felhasználást. A környék lakói reumatikus bántalmak ellen használják a vizet. Javaslat : További kádfürdők létesítésével (GK típus), esetleg az úgynevezett gyógymedencének hideg idő esetére való használhatóvá tételével a gyógylehetőségek szaporítása kívánatos. Tótkomlós (Békés m.) Az 1939-ben közkút létesítése céljából telepített mélyfúrás 545 m mélységből, 43 C° meleg, alkalikus, hidrokarbonátos vizet hozott a felszínre, percenként 310 liter bőségben. E kút felhasználásával 1943-ban nyílt meg a községi Sportuszoda és kádfürdő. (Két különböző mélységű strandmedencével, földszintes épület 6—6 kádfürdővel.) Mivel a fürdőt a község és környék egészségtelen lakásviszonyok közt élő, reumás és csúzos dolgozó parasztjai nagyszámban és jó gyógyeredménnyel használják, a község vezetősége már 1948-ban elhatározta a fürdő nagyszabású fejlesztését. Ezek között szerepel egy további fúrás telepítése, parkosítás, 50 méteres gyógymedence, valamint 30—40 csappal ellátott munkás zuhanyozó létesítése, továbbá, egy komfortosan berendezett szálloda felépítése. Javaslat: A község vezetősége által elképzelt tervek szakszerűségi szempontból való figyelemmel kísérése. Télen is használható, fűtött vetkőzőtérrel kapcsolódó gyógymedencefiirdő (GZ típus) létesítése, vagy a meglévőnek ilyenné való kibővítése. Várpalota (Veszprém m.) Három közepesem bővizű, kb. 14 C°-os forrással rendelkezik, melyeket strandcélokra és ivásra használnak. (Némi alkáli földfémeket tartalmazó,karsztvíz-jellegű források.) Felépítmények : 33,33 X 20 m nagyságú stranduszoda, kisebb gyermekmedence, kabinok, pénztárépület, parkosított füves napozó és játszótér. A lakosság között sok a reumás. A helységben gyakori a vízhiány ; kívánatos a 352