Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések - SZIRMAI LÓRÁNT dr.: A szegedi csatornahálózat és szennyvíz vizsgálata

Colititer; A szennyezettség fokának meghatározása a colititer megadásával történik. A meghatározás Ancira de indikátoros laktőzés peptonvizzel, Durham-csővel történt. Házi szennyvíznél a minimum: 1/1000, a maximum: 1/1 millió. Ipari szennyvíznél a minimum: 1/10, a maximum: 1/100.000. Ki kell emelnem, hogy igen magas colititert találtam a gőzfürdő vizében. 1/100. Ha figyelembe vesszük, hogy az összes csiraszám 37° C-on igen magas, — 2 millió — szükségesnek látszik többszöri ellenőrző vizsgálat az üzemi idő alatt, különböző órák alatt és ha a colititer állandóan ilyen magas, a fürdővíz fertőtlenítéséről kellene gondoskodni.* Pantogén baktériumok közül csak a tífuszbacillusra végeztem vizsgálatokat a Tiszába történő beömlési helyeknél. E vizsgálatok mind negatívnak bizonyultak. Hernády és Rosztóczy, 1935-ben, Szeged szennyvizében sikerrel járt tífuszizolálási kísérsérlete, e kérdés tüzetesebb és ismételt vizsgálatát tenné szükségessé. Biológiai vizsgálat. Vizsgálataim szempontjából különösen fontos a szennyvíznek, mint biocönózisnak biológiai egyensúlya. A biológiai egyensúly megbomlása a biotópban lévő mikroorganizmusok részleges vagy teljes pusztulásához vezethet. A biológiai egyensúlyt vizsgálataim alkalmával két módszerrel ellenőriztem: 1. a Spitta—Weldert redukciós rothadási próbával, és 2. a Kolkwitz és Marsson szerinti ökológiai jellegmeghatározással. Spitta—Weldert redukciós rothadási próba. Ha a szennyvíz bűzös, rothadásra hajlamos anyagokat, főleg gázokat tartalmaz, a hozzáadott metilénkék elszíntelenedik, a próba pozitív. Már ezzel az egyszerű vizsgálattal el tudtam dönteni, hogy ligynevezett nehéz, túlterhelt szennyvízzel állok szemben, mely öntisztulásra hígítás nélkül képtelen. A vizsgált 19 házi eredetű szennyvíz közül negatív 7, pozitív 12. Az ipari eredetűek közül negatív 6, pozitív 4. Tehát a házi eredtű szennyvizek túlnyomó része, az ipari eredetű szenyvizeknek is majdnem fele biológiailag erősen túlterhelt szennyvíznek mondható. Az ökológiai jelleg meghatározása szintén a biológiai viszonyokra, vonatkozóan tájékoztat. Kolkwitz és Marsson módszere szerint a víz mineralizációs fokát meg lehet határozni a vízben élő mikroorganizmusok, alacsonyrendű plankton lények alapján mikroszkópos vizsgálattal. A biológiai vizsgálatok eredményeit összehasonlítva a kémiai vizsgálatok tapasztalataival, a két vizsgálati irány együttes kiértékelésével kaphatunk megbízható eredményt az ökológiai jelleg meghatározásánál. Szeged város szennyvizei két ökológiai típushoz tartoznak: 1. polysaprob, nagymértékben szennyezett szennyvíz, * Feltevésein valószínűségét dr Vetró János adjunktusnak a Közegészségügyi Intézetben végzett ilyenirányú vizsgálatai utóbb igazolták. 2. mtsosáprob ökológiai jelleg, kisebb mértékű szennyezettség, esetleg kezdődő öntisztulás. Házi szennyvizeinknek egyharmad része polysabrop, kétharmad része a polysaprobmesosaprob határán van. Az ipari szennyvizek között a kifejezetten ipari eredetűek, mind túlterhelt, polysabrop szennyvizek, de még ezek közül is kiemelkedik túlterheltségével a Rionbőrgyár szennyvize. Egyedüli kivétel a Tiszamalom, melynek szennyvize alfa-mesosaprob. Fizikai vizsgálat. A zavarosság, szín, szag, hőfok vizsgálata inkább gyors helyszíni vizsgálatoknál jelentős, összefoglalásomban ezekre a tulajdonságokra vonatkozó megfigyeléseimet nem közlöm. A fizikai vizsgálatok közül jelentőségében kiemelkedik az ülepedési görbe meghatározása. Az ülepedési görbe a szennyvíz lebegő anyagainak ülepedési sebességét mutatja. Vizsgálataimhoz a szabványos méretű Imhoff-kelyhet használtam. A = 10,30 perces, 1,2, és 24 órás ülepedési idő alatti anyagmennyiséget határoztam meg cm

3-ben. E vizsgálat jelentőségét a tisztítóberendezés méretezésénél tudjuk értékelni. Az ülepedési maximum ismeretében ugyanis el tudjuk kerülni a túlméretezést és jelentős anyagi megtakarítást érhetünk ed. Meghatározhatjuk mennyi az a legfelsőbb idő, amelyet a szennyvíznek az ülepítő térben el kell tölteni, hogy megszabadujon a lebegő szennyeződéstől. A szegedi csatornaszennyvíz vizsgálatánál azt tapasztaltam, hogy két óra ülepedési idő alatt a házi eredetű szennyvizek túlnyomóan ós néhány ipari eredetű szennyvíz is eléri az ülepedés! maximumát. Tehát 'két óra után a víz már átbocsátható a tisztítóberendezésen. Az ülepedési sebességi görbék lehetővé teszik, hogy a szennyvíz tisztíthatóságát, az ülepedési sebességnek megfelelő tisztítóberendezés kiválasztását, laboratóriumi vizsgáilat alapján is eldönthessük. Példaképpen közlök néhány ülepedési görbét, melyek az elmondottakat szemléltetik. Az 1. sz. ábra két óra alatt leülepedő, a 2. sz. ábra két óra alatt le nem ülepedő szennyvizek ülepe dési sebességi görbéit mutatja be. Ülepedési vizsgálataimban meghatároztam a szenn5

rvizek ülepedési maximumát is. Ennek segítségével közelitőleg kiszámítható, hogy a szennyvíz-tisztítóberendezés ülepítő terében milyen mennyiségű lesz a várható és eltávolítandó üledék. Házi szennyvíznél a minimum: 0.65,, a maximum: 16 cm

3/l, ipari szennyvíznél a minimum: 0.2, a maximum: 15 cma/l. A fenti adatok azt bizonyítják, hogy Szeged város szennyvize jól ülepíthető és egyes ipartelepek szennyvize (20—22. sz.) kivételével nem támaszt különleges igényt a szennyvíztisztító-berendezés ülepítő medencéjével szemben. Kémiai vizsgálatok. Vizsgálataim során a már előbb felsorolt kémiai meghatározásokat végeztem el, a közölt értékek mindig mg/l-re vonatkoznak ,ahol más értéket közlök, mint pl lúgosságnál n/10 HC1 fogyasztást, az eltérést külön kiemelem. m