Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Korim Kálmán dr.–Szebényi Lajos dr.: Hidrolgóiai megfigyelések Sátoraljaújhelyen

Idő Nyomás Atm. Vízhozam liter/perc Víz hőmérséklete C° 10 óra 24 perc 4.9 144 14 10 óra 40 perc 4.0 148 13.7 11 óra 16 perc 4.5 151 13.6 11 óra 45 perc 4.9 148 — 12 óra 08 perc 3.5 161 — A 73 mm 0 béléscső 22.40 m-ig volt lemélyítve, tehát csak a felső kavicsréteg volt kizárva. A fúrás mélysége ugyanekkor 157.28 m volt. A kompresszor légvezeték csöve 36 m-re volt leeresztve. 478.09 m talpállásnál újra megvizsgálták a fúrást, Ekkor a 60 mm 0 béléscső 191.67 m-ig volt leeresztve, vagyis az előbb megvizsgált réteg ki volt zárva. A kompresszor légvezetéke 54.09 m-ig volt leeresztve. 4.5 atm. nyomás mellett első nap 28 liter/percben állandósult a vízhozam. Másnap felment ugyanilyen nyomás és egyéb körülmények mellett 32 liter/percre, ezt a vízmennyiséget harmadnap is tartotta. Mikor a fúrás 503.07 m-ben a fúrógép maximális teljesítményét elérte, próbaszűrő behelyezésével is megvizsgálták a felső vízadó réteget. A behelyezett 60 mm 0 cső alsó 54.69 m-es szakasza volt perforálva (a menetek kihagyásával összesen 29.94 m hosszban). A saruállás 191.67 m-en volt. A kompresszorozás eredménye : Légvezeték Légnyomás Vízhozam mélysége m Atm. liter/perc 15 5.0 50 45 5.0 110 50 5.0 120 A nyugalmi vízszint átlagban 3.80 m-el volt a földfelszín alatt. így a víznek sem a hőmérséklete, sem a mennyisége nem volt kielégítő, bár a víz mennyisége fokozható lett volna nagyobb csőátmérővel, a hőmérséklet pedig mélyebb vízadó szint megütésével. Azonban a fúrást csak abban az esetben akarta a város felhasználni, ha az kis mélységből ad melegvizet. Csak kutatófúrásnak volt szánva, mert a strandfürdőt nem itt, hanem a Diána-kertben akarták létesíteni, ami azóta el is készült és jobb híján a vízvezetéki vízzel táplálják, ami nyáron kb. 13 C°-os. A legnagyobb vízmennyiséget a 22.00—157.00 m-es szakaszon kapták, mégpedig minden valószínűség szerint hasadékokból, mert az NaCl tartalom ezen a szakaszon volt a legmagasabb. Az alábbi szakaszokból történt kloridvizsgálat (az adatok NaCl-re átszámítva szerepelnek) : 0— 20 m 26 mg/lit. 20— 40 m 25 « 22—123 m 118 « 22—157.28 m 113 « 180 m-ből 39 « 200 « 31 « 220 « 29 « 240 « 26 « 260 « 39 « Másik indikátora a töréseknek az alsóregmeci fúrásnál a gáz volt, ez Sátoraljaújhelyen is jelentkezett 143.00, 237.70, 241.00, 249.40, 252.90 m-ben. A gáz nem volt meggyújtható, így valószínűleg azonos az alróregmeci fúrásban kapottal, mely a kémiai vizsgálat szerint széndioxid. A gáz indikációk adják meg tulajdonképpen a hasadékok pontos helyét. A fenti hidrogeológiai adatok alapján Sátoraljaújhely város területén kisebb mélységből való melegvíz nyerésére nem sok remény van. Sőt a Villanytelep melletti kutatófúrás által kapott geotermikus grádiens alapján az ország egyik legkedvezőtlenebb területe, ugyanis 474 m-ben történt talphőmérséklet méréssel (a maximumhőmérő 5 óráig volt benn) csak 17 C°-ot kaptak. Sátoraljaújhely évi közepes hőmérsékletét 9 C°-nak véve, 57 m-es geotermikus gradienst kapunk. Ha nagyobb mélyfúrással kísérelnénk meg mégis a melegvíz nyerését, fennforog a veszélye annak, hogy elérve az alaphegységet, kristályos palát, karbonpalákat kapunk és annak ellenére, hogy már meg volna a megfelelő hőmérséklet, a tömör kőzetekből nem kapunk vizet. A jelenlegi strandfürdőnél, mely a Diána-kertben van (lásd : térképen 11. sz. kút), minden esetre megvan a lehetősége annak, hogy az 57 m-es geotermikus gradienssel számított langyos vizet megfelelő mélységből megkapjuk, mert itt csap át a legjobban kimutatható törésvonal. Ugyanis a riolittufából számottevő vízmennyiséget csak repedésekből kaphatunk, azok pedig elsősorban a törésvonalak közelében vannak. Kérelem Munkatársainkhoz! A szerzők, a szerkesztőség és a nyomdaipari dolgozók munkájának együttes megkönnyítése, valamint a nyomdai önköltség csökkentése érdekében az alábbiakra hívjuk fel a szerzők figyelmét: 1. a szerkesztőség csak a papír egyik oldalára tisztán, olvashatóan, nem sűrűn gépelt kéziratot fogad el. Egyúttal rövid kivonatot is kérünk az idegennyelvű fordítás céljára; 2. a kéziratokkal együtt a mellékletek leadását is kérjük; 3. a nyomdai levonatokat mindig postafordultával küldjük vissza. A szerzők részére általában csak az első korrektúrát áll módunkban elküldeni. A szerzők az újabb rendelkezések értelmében tárgyi természetű változtatásokat a korrektúrákon már nem végezhetnek, esetleg csak az illetékes lektorok hozzájárulásával). 4. a rajzok és az idegennyelvű fordítás elkészíttetését a szerzők is vállalhatják; 5. továbbnyomás útján mérsékelt áron 100 db különlenyomat áll a szerzők rendelkezésére. Ennek költségeit a megfelelő szerzői tiszteletdíjból vonjuk le ; 6. ugyancsak levonjuk a szefzői tiszteletdíjakból a csekély összegű kereseti adót is. Szerkesztős ég. 2 297