Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések - SZIRMAI LÓRÁNT dr.: A szegedi csatornahálózat és szennyvíz vizsgálata

CSATORNAZAS Szeged város szennyvizeinek teljes kémiai, fizikai. bakteriológiai vizsga latét mutatja be az alábbi tanulmányában a szerző. Az eredményiek az ötéves tervvel kaesolatosan Szeged város új csatornázási tervének műszakilag- .és gazdaságilag helyes kidolgozását segíti'k elő. Értékes ntmntatási .ídnaik egyben ipari és mezőgazdasági városaink közmüveinek a szennyvíz, vizsgálatok vizsgálati szempontjainak, módszereinek megválasztására, a mintavétel eldöntésére, valamint az eredmények egészségügyi és mérnöki értr'kelé-éri'. I . I). C. H2NH1 (Szeged) A szegedi csatornahálózat és szennyvíz vizsgálata" SZIK MAI LÓRÁNT DK. Szeged város szennyvizeinek vizsgálatára h. város új csatornázási munkálataival kapcsolatban került sor. Eddig Szeged városias béépítettségű, kit. 300 lia-nyi területe volt csatornázva. Ezen ;i területen mintegy 35.000 ember él. A napi szennyvíztermelése D—12.000 m

8-ré becsülhető. E tekintélyes mennyiségű szennyvíz elvezetése egy, mintegy (58 km összhosszúságú. úsztatórendszerű csatornahálózatban történt. A hálózat gerincét több főgyűjtő képezte és több átemelőberendezés segítette elő a szennyvíznek a, Tiszába való jutását. A hálózatnak sem elrendezése, sem méretei, sem egyes, régebben épített szakaszainak anyagai, sem a tisztító- és átemelőtelepek elrendezései nent feleltek meg a megnövekedett város igényeinek. Ezért szükségessé vált egy új csatornázási terv készítése. A terv elkészítéséhez szennyvízvi£sgálati adatokat kellett szolgáltatnom, mert eddig teljesen hiányoztak a város szennyvizeinek kémiai, fizikai, bakteriológiai és biológiai vizsgálati adatai, amelyek nélkül nem tervezhetők meg műszakilag és gazdaságilag helyesen az új csatornahálózatok, az új tisztító- és átemelő telepek. Vizsgálataim a házi és ipari eredetű szennyvizekre terjedtek ki, a tisztán utcai eredetűekkel nem foglalkoztam, mert azok száraz időben elenyésző mennyiségűek. I' ii ítf/álat i szetn punt ok : 1. Meghatároztam a főgyűjtők különböző szakaszain a város szennyvizének minden lényeges tulajdonságát. 2. Megállapítottam, hogy milyen változásokkal és milyen végleges összetétellel kerül a szennyvíz a Tiszába. :S. Ellenőriztem, hogy a szennyvíz különö sen az ipari eredetű szennyvíz, összetételénél fogva nem káros-e a csatornahálózatra. 4. Összegyűjtöttem a csatornahálózat és a tisztítóberendezések méretezéséhez szükséges adatokat. 5. Megvizsgáltam, hogy nem veszély es-e a>. egyes üzemek és gyárak szennyvizének tisztítás nélküli bebocsátása a városi hálózatba közegészségügyi szempontból. * Közlemény a. szegedi Tudományegyetem Kii/, egészségtani Intézetéből. Igazgató Kan.i/ó Béta (Ír, ny. r. ta^ár. • Minta vételi helyek megválasztása. A fenti csoportok figyelembevételével ál'apítottam meg a mintavételi helyeket: 1. a főgyűjtők három jellemző pontján, 2. a szennyvíznek a Tiszába való beömlési helyein, és 3. a jellemző ipari üzemekben (egy kender gyárban, a közvágóhídhál, egy bőrgyárban, egy konzervgyárban, egy villany- és gázgyárban, egy vegytisztítóiizeniben, egy gőzfürdőben, egy malomban, egy gyufagyárban és egy közkórházban). A főgyűjtők egyes szakaszainak vizsgálatánál átlagmintát kaptam az illető területről, melyen kimutathatók a vizsgált terület jellegzetes tulajdonságai. 1*1 egészen más jellegű szennyvize van egysoros kiépítésű útburkolattal ellátott lakónegyednek, miiit az újszegedi villanegyednek, vagy a gazdálkodással' is foglalkozó alsóvárosi lakónegyednek. Vizsgálataimat 1947 ápr. 30-tól nov. 29-ig végeztem. A mintavétel időpontja a házi szennyvizek esetében 12 és 13 óra között volt. Az ipari és üzemi szennyvíz mintavételi idő pontját az üzemi időhöz alkalmazkodva állapítottam meg, figyelembe véve az üzemmenet esetleges ingadozását is. A mintavétel módja: * 1. A főgyűjtőből, utcai vizsgálóaknából vet teni a szennyvízmintát. A városi mérnöki hiva tal csatornamunkásai, a vizsgálóaknába leszállva. közvetlenül, merítéssel vették az 5 literes kémiai, 2X100 ccm-es oxigénvizsgalati és 50 ccm-es bakteriológiai vízmintát. 2. A főgyűjtők végén a Tiszába ömlő szenny vízből, mintámat a kifolyócsatorna után, a nvilt elvezetőárokból 1 5 m távolságra vettem. 3. Az ipari és üzemi szennyvízből a mintát a városi hálózatba való bekötés előtti utolsó vizsgálóaknából vettem, az esetleges tisztítóberendezés mögött. Az így vett mintákat helyszínen és .laboratóriumban vizsgáltam meg. Vizsgálatok: Meghatároztam a szennyvíz 32 .jellemző tulajdonságát (I. és II. táblázat),'éspedig: Exumcu (In réxeait (le cinanx cl mm .i/tse (les ciux d'égoul S-i'cf/nl. Par L. Szirmai. d«'"r ,.

s se. (Rf'snmé j>. 76-)