Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Sümeghy József dr.: Hidrológiai tanulmány a Duna–Tisza köze ipari- és ivóvízellátásának kérdéséhez

húzódik, a mélyen bevágódott völgyszakaszokban is igen vastag a dunai hordalék. Ez a rétegsor túlnyomórészt durva kavics, murva és folyami homok, de iszapos homok, iszap, sőt agyagos homok és homokos agyaglencsék is ülnek benne. A tervezett dunatiszaközi csatorna dunaharaszti—gyóni szakaszában a völgy egész szélességében feltárták ezt a rétegsort s itt is mindenütt kavicsot és durva homokot találtak. Üledékei mindenütt lazán összeálló, vizet áteresztő kőzetek, kivéve említett, egy-két agyagos lencséjét. Ez a hatalmas kiterjedésű és vastagságú rétegösszlet néhány m-rel a felszín alatt, legnagyobb részében vízzel telített. Vizét több forrásból nyeri. Egyik ilyen forrása a csapadékvíz. Ez a Pesti-öbölben még fedetlen kavicsba, vagy az azt befedő futóhomokba beszivárogva, mint talajvíz kerül bele a D felé lejtő, dunavölgyi rétegsorba. A csepel•zigeti, taksonyi, kiskunlacházi, délegyházi, dömsödi, peszéradacspusztai, solti stb. futóhomokos felszíneken át is bőségesen juthat le csapadékvíz a dunavölgyi rétegsorba. Másik forrása a talajvíz. Ezt a dunántúli pleisztocén rétegsorból, a balparti futóhomokos magashát s a Pesti-öböl felől feléje irányuló talajvizekből veszi fel. Harmadik forrása a Duna. Ez ugyanis mai medrével mélyen bevágódott régi völgytöltelékébe s mai medrét ennek kavicságya szolgáltatja. A Duna vize a pusztuló partszakaszokon teljes mértékben, az épülőkön pedig kisebb mértékben kommunikál a kavicsos ágy vizével. Vize állandóan tölti a dunavölgyi rétegsort s benne ideális víztartályt biztosít. Ez az óriási méretű, természetes víztartály amint már említettem, legnagyobb részében vízzel telített. Csak a Pesti-öbölben elhelyezkedő szája üres, mert annak Alföld felé lejtő csurgóján lefolyik a víz s az impermeábilis, agyagos lencsékből hiányzik még. Ha köbtartalmát kiszámítjuk s ha elővigyázatosságból azt állítjuk, hogy minden köbméterében csak 50 liter víz foglaltatik, akkor is óriási vízmennyiséget kapunk. A 100 km hosszú, 30 km széles és 10 m vastag kavicsréteg : 30.000,000.000 köbmétert tesz ki. Ha ennek minden egyes köbméterében 50 liter víz van jelen, 1,500.000,000.000 liter vízzel kell számolnunk. De ha csak 10 liter vizet veszünk alapul köbtartalomszámításunknál, ami pedig minden bizonnyal túlzottan óvatos álláspont, akkor is : 300.000,000.000 liter, azaz: 300,000.000 köbméter víz raktározódott fel kavicsrétegünkben. Ilyen méretű, természetes víztartály hazánkban talán még csak egy van s ez a Győri-medence Mosonyi-üstje. Eddig ismeretlenül, rejtőzködve feküdt lábaink alatt, míg dunatiszaközi felvételi munkámmal jelenlétét ki nem mutathattam. Óriási vízmennyiségének nemcsak az az elsőrendű fontossága, hogy erre a területre minden gond nélkül építhetünk sok vizet felhasználó ipartelepeket, de az is, hogy szerencsés helyzeténél fogva, vízutánpótlása biztosított. Vize minden tekintetben elsőrendű összetételű és szűrt és jóformán mindenre felhasználható. Ugyanaz, mint a Budapestet ellátó káposztásmegyeri víz, azzal a különbséggel, hogy amannál nagyobb területeken védett a felszíni fertőzés ellen, mert szilt-lösztakarója kötött és tömött kőzet. Futóhomokos szájadzásainál is csak lakott helyeken fertőződhetik, de a vastag futóhomokréteg a beléjük került szennyvizeket is eléggé megszűri, amíg azok a dunai hordalékba bejutnak. Valóságos nemzeti ajándék, kincs, csak utána kell nyúlnunk. * JELMAGYARÁZAT — EXPLICATION OF FIGURES 1. tőzeg, peat 2. futóhomok, bloivnsand 3. folyami homok, riversand 4. kavics, gravel 5. kavicsos homok, gravel with sand 6. lösz, loess 7. homokos lösz, sandy loess 8. iszap, silt 9. homokos iszap , sandy silt 10. iszapos homok, silty sand 11. agyag, clay 12. homokos agyag, sandy clay 13. agyagos homok, loamy sand , 14. homokkő, sandstone 15. mészkő, limestone 16. gránit, gránité 17. folyómederkitöltés, riverbed sediments 18. vetődési vonal, fault-line HÍREK A Magyar Hidrológiai Társaság tisztikara és választmánya az 1950. évre. Elnök : dr. Mosonyi Emil Társelnökök : dr. Schulhof Ödön, dr. Szalai Tibor Titkár : Kovács György Jegyző : Lindner Károly Nyilvántartó : Fodor Péter Ellenőr : Pap István Pénztáros : Gergelyffy Lászlóné Szovjet felelős : Sabathiel József Szakszerkesztő : dr. Láng Sándor Felelős szerkesztő : Venkovits István Számvizsgáló bizottság : Bidló Gábor, dr. Kassai Ferenc, Horváth József (forráskutató), dr. Szelényi Lajos Limnológiai Szakosztály tisztikara : (egyben a Társaság Választmányának tagjai) : Elnök : dr. Maucha Rezső Társelnökök : Antos Zoltán, dr. Sebestyén Olga Első titkár : dr. Szabó Zoltán Hidraulikai Szakosztály tisztikara : (egyben a Társaság Választmányának tagjai) : Elnök : Németh Endre Társelnökök : dr. Pattantyús Á. Géza., Serf Egyed, Szilágyi Gyula Titkár : Horváth Sándor. Választmányi tagok : Berzai István, Bleier Sándor, dr. Csajághy Gábor, Csonka Lajos, Darvas Lajos, Fazekas Károly, Fehér Miklós, dr. Földvári Aladár, Frank Miklós, Gábor István, Harsányi Szabolcs, Hilvert Elek, dr. Horusitzky Ferenc, -dr. Jáky József, Jolánkai Gyula, dr. Jugovics Lajos, Kenessey Elek, Lammel Kálmán, Mantuano József, Mazalán Pál, Molnár Dénes, ifj. dr. Noszky Jenő, dr. Páter János, dr. Pávai-Vajna Ferenc, dr. Sarló Károly, dr. Schréter Zoltán, dr. Schulek Elemér, dr. Sümeghy József, dr. Szádeczky-Kardoss Elemér, dr. Szentes Ferenc, Szesztay Károly, dr. Szurovy Géza, Tamás György, Tanay Jenő, dr. Vadász Elemér, dr. Vendel Miklós. .284