Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Láng Sándor dr.: Geomorfológiai tanulmányok a Rábavölgyben

bevágásaiban került feltárásra. A kámi szőlőhegy dülőútjának bemetszésében a bázis szürkéskék levantei korú agyag, efölé pár dm-es homokkőpad települt. Bejcgyertyánosnál szürkéskék, vízszintes rétegeződésű levantei korú homok és agyag talál­ható, tetején keresztrétegződésű barnaszínű flu­viatilis homokkal (község D-i vége, árokbevágás). Nyögér DNy-i részén az útbevágásban is megvan ugyanaz a levantei agyag. Sárvártól ÉK-re László­majornál szürkés-zöldes agyag a terraszfekű. I. JOBBPARTI TERRASZOK SZENTGOTTHÁRD—SÁRVÁR KÖZÖTT A Rába terraszai a szentgotthárdi terraszvidé­ken Alsószölnök és Csörötnek közt vannak a legszeb­ben kifejlődve. Mint a lépcső fokai, úgy sorakoznak egymás felett. Az oldalvölgybevágódások szépen feltárják a különböző korú és összetételű terrasz­kavicslepleket. A kedvező kialakulás oka úgy lát­szik az volt, hogy a bővizű Rába- és Lapincs-völgy találkozásánál sok kavicsanyag gyűlt össze. Ezen a tájékon az egyes terraszoknak még a magassága is olyan, mint a Kárpátmedence többi nagy folyó­völgyeinek terraszmagassága. Csörötnek—Rábagyarmat alatt megkezdődik a folyó jobbparti terraszainak lealacsonyulása, valamint az idősebb terraszszintek (IV—VII. sz.) egybeolvadása, egységes törmelékkúppá alakulása, amelynek maradványa a Kemeneshát hosszanti kiterjedésű tektonikus preformált röge. Az I. sz., vagy alluviális terrasz a Rába Szent­gotthárd—Körmend közti szakaszán mintegy 1—2 km szélességben fejtett ki, 1—2.5 m magassággal. Megvan a mellékvölgyek mentén is, pl. a Hegyhát­szentmártontól Ny-ra nyíló völgy nyílásában, Németfalupuszta szomszédságában, magassága itt 1.5 m. Körmend alatt jobban kiszélesül e terrasz, 2—3 km-re, majd Beled körül a kisalföldi Rábaköz feltöltött síkságába megy át. II. sz. (újpleisztocén) terrasz. Alsószölnökön a II. sz. terrasz 5—9 m magas padkája csak igen kis darabon fejlődött ki. A falu főtengelye és ennek melléke használta fel a kicsiny terraszdarabot. Közvetlen a falu alatt, Rábatótfalu felé is van egy-egy keskeny csíkja, igen kevés kavics is jelzi ezeket az előfordulásokat. A terrasz magas­sága ingadozik, mert különféle mértékben emelheti meg a glaciális vályog, vagy pedig a mellékpatakok és árkolások törmelékkúpjának az üledéke. A II. sz. terrasz Szentgotthárdon 5—6 m magas, igen vékony vályogtakaró is van rajta. Jól látszik ez a terrasz kis darabig a helységtől DNy felé a rábatótfalusi úton, ahol vékony, keskeny pásztában kíséri az idősebb terraszokat. Ez a terrasz 4—6 m magassággal Szentgotthárd alatt is folytatódik, Rábakéthelyen, Máriaújfalun és Háromházon át egészen Csörötnekig. 4—6 m magas, vályogtakaró fedi. Helyenként az oldalvölgyek törmelékkúpja szakítja meg. Rábagyarmatnál ismét előbukkan, átlagosan 8 m magasságú. Lemosott jég­kori vályoggal és törmelékkúpanyaggal alaposan meg van emelve. Hegyhátszentmártontól Ny-ra. a Németfalumajornál nyíló völgy torkában, inkább a mellékvölgy fejlesztette 4 m-es terrasz látszik, rajta néhány m-es átmosott vályogréteggel. Csekély kiterjedésű előfordulása van e terrasz­nak Halogytól Ny-ra is, Himfa major közelében. Kavicsa alig látszik, 3—6 m-re emelkedik ki a Rába árteréből egy-két kis fonton. Glaciális vályog is borítja. Halogy alatt jó darabon csak egy-két inellék­patak torkolatában látszik egy-egy kis darabon, a fővölgyben a Rába már elmosta. Döröske templomdombjának É-i és K-i lábánál kb. 4—5 m magasan bukkan elő, benyúlik hosszan a mellékvölgybe is mind a két oldalon. Kavics­rétege nem is látszik, csak formája árulja el. Nagymákfa Ny végén 4—5 m magas, homokos vályoggal fedett, 3—400 m hosszú, és majdnem ugyanolyan széles terrasz kavicsrétege nem látszik. A terrasz pár m magas foszlánya Kismákfánál is megvan (Ny széle), kevés kaviccsal, felszíni agyag­takaróval. Vasvár É-i szélén, az állomással szemben kis kiterjedésű II. sz. terraszrészlet látszik, melynek kavicsszintje (diónyi szürke kvarckavics) 5 m maga­san fekszik a szomszédos ártér felett. A folyóvölgy mentén lefelé haladva a község ÉK -i határában mosódik el, majd az ártér közelében a 174 -<•>- pont közelében nagyobb területen (fél km 2) újra elő­bukkan, mintegy 6 m magasságú. Homokos vályog fedi, kavicsa nem is látszik. Alsóújlak teljesen a II. §z. terraszra épült. A szürkés kvarckavicsréteg 5—7 m magasan van. A terrasz Dk felé emelkedik, főleg oldalvölgyek törmelékkúpjai, továbbá murvás barna homok emelik meg. Közben, úgy látszik, a III. sz.-ba is átmegy, utóbbit azonban sok pleisztocén kori murvás homok emeli meg, kb. 15—16 m magas­ságúra. A II. sz. terrasz kavicsa, ahol látható, olyan, mint a mai Rábakavics : közepes (félököl­nyi, diónyi) szemnagyságú, szürke, nem mállott kvarckavics, a feltárásban is szürke, vagy világos szürkésbarna. Jó kavicselőfordulások e terraszban : Alsóújlaki major környéke az erdő szélén, kámi terraszok. Utóbbi helyen a falu egy része magasabb terraszon települt rá, kavicsszintje (műútdelta) 6—10 m-en van a völgysík felett. A 4 m vastag középszemű kavicsréteg alatt keresztrétegeződésű sárgásbarna folyami homok van feltárva. Felületét pedig 2—3 m vastagságú — Rábából kifujt — rozsdás homok takarja. A kámi II. sz. terrasz — mivel 6—10 m-en van a kavicsa és még 2—3 m-es fedő homok is van rajta, 13 m-es összmagasságával már a III. sz. terrasz benyomását kelti. Utóbbi lealacsonyodása már nagyon valószínű. A kavicsterrasz kavicsfelü­lete gyengén zsákosán megy át a homoktakaróba (gyengén fejlett periglaciális struktúrtalaj). Kámtól ií-ra kb. 2 km hosszúságban és 1 km szélességben húzódik a II. sz. terrasz, magassága 5—6 m-ig terjedhet. Kavicsrétege (nem mállott, szürkés kvarckavics) többnyire jól megvan, a terrasz­perem elég éles. Kám és Egervölgy között (műút 16.5 km-kő) még látható 6 m magasan a II. sz. terrasz kavicsrétege a Rábavölgy felé vezető dűlőút bevágásában. .270

Next

/
Thumbnails
Contents